HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

"Ettől még nem kell megszüntetni!" - interjú a kisebbségi biztossal az új alkotmányról

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  ombudsman, kállai ernő
2011 Március 26    Forrás: hirszerzo.hu


Ez a cikk archív

A gyöngyöspatai terror bármikor megismétlődhet, mert az országban számtalan olyan település van, ahonnan lényegében kivonult az állam. A jelenség nem most kezdődött, az elmúlt húsz évben készült romastratégiák mindegyike csődöt mondott, a rendszerváltás óta egy tapodtat sem léptünk előre. Javaslatból, koncepcióból, ötletből több van, mint elég, ám a politika valamiért nem akarja rászánni magát a változtatásra, sőt, az új alkotmánnyal még az eddig megszerzett kisebbségi jogok is veszélybe kerülhetnek - mondja Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman.

Hirdetmény

Kedden jelentette be, hogy vizsgálatot indított a gyönygöspatai romaellenes események miatt. Mit vizsgálnak és miért nem előbb léptek?


Mindig éles figyelemmel kísértük a hivatalban ezeket az eseményeket. Nem csak a gyöngyöspatai ügyet, hanem a korábbi incidenseket is, hiszen az előző években is voltak hasonló masírozások. Az volt az álláspontunk, hogy a szándékos politikai provokációknak nem ülünk fel, hacsak nincs olyan beadvány, személyes megkeresés, ami miatt be kell szállni az adott ügybe. Ezeknek a politikai hecckampányoknak megvan a maguk forgatókönyve: adott egy nagyon rossz állapotban lévő település, ahol komoly szociális, oktatási problémák vannak, nagy a munkanélküliség – erre szoktuk azt mondani: „olyan, mintha kivonult volna az állam” –, amire rászállnak ezek a szervezetek. Van egy olyan politikai mozgalom, amely gyakorlatilag csak ebben utazik.

 

Ezektől a hecckampányoktól próbálunk távol maradni, mert nem akartunk ingyen reklámot csinálni nekik: ha az ombudsman beszáll, akkor az ügynek nagyobb súlya lesz, nagyobb lesz a sajtóérdeklődés. Inkább háttérmunkát végeztünk: a rendőrséggel, a közigazgatási szervekkel tárgyaltunk, hogyan lehet megszüntetni a problémát. Viszont Gyöngyöspata esetében már nem erről van szó, már nem egy egyszeri felvonulás volt, hanem heteken keresztül embereket félemlítettek meg. Ráadásul kaptunk beadványokat is, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője már sokkal hamarabb, a masírozás előtt bejelentkezett hozzánk egy ügyben. Most nagyon alaposan kivizsgáljuk a településen kialakult helyzetet. Igazából a mechanizmus az érdekes: hogyan lehet egy ilyen akciót megszervezni, milyen jogszabályokat vagy joghézagokat játszanak ki, miért késlekednek az államhatalmi szervek, mit kell tenni annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Több helyszíni vizsgálat vár ránk, így csak azt tudom most elmondani, hogy milyen irányba haladunk, az eredményről majd később számolunk be.

 

Mikor indította a vizsgálatot?


Hivatalosan egy héttel ezelőtt.

 

Azért már az első napokban látni lehetett, hogy ez nem egy újabb gárdafelvonulás, nem egy hecc. Balog Zoltán romafelzárkózatási államtitkár élesen bírálta önt a késlekedés miatt azt állítva, hogy „felelőtlen kijelentéseket tesz, ahelyett, hogy a munkáját végezné”.


Jogszabály tiltja, hogy az ombudsman politikai kérdésekben állást foglaljon.

 

A gyöngyöspatai akciózás azért több volt, mint egy újabb jobbikos vagy gárdás megmozdulás. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület március elején vonult be a településre és közel két héten át terrorizálta a roma lakosságot.


Várjuk meg a vizsgálat végét, hogy pontosan lássuk, mi volt ez az akció. Az a fajta közvetlen beavatkozási lehetőség, ami a kormány rendelkezésére áll, nekem nincs meg. El tudok indítani egy vizsgálatot, de napokba, hetekbe telik, amíg az lezajlik. Én nem utasíthatom a rendőrséget, azt viszont utólag meg tudjuk állapítani, hogy esetleg késlekedett-e valamelyik állami szerv.

 

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa
Fotó: Fazekas István

  

A rendőrség végig arra hivatkozott, hogy nincs lehetősége fellépni, mert a résztvevők nem a betiltott Magyar Gárda egyenruháját hordják és nincs erőszak.


Nem prejudikálhatok, mint említettem, a vizsgálat még nem zárult le.

 

A Társaság a Szabadságjogokért szerint legalább három olyan büntetőjogi passzus is létezik – közösség tagja elleni erőszak, zaklatás, garázdaság -, amire hivatkozva a rendőrség felléphetett volna. Még ha nem is zárult le a vizsgálat, jogászként mi a véleménye erről?


Nekem most ombudsmanként kell nyilatkozom ebben az ügyben, nem lehet különvéleményem, de meg fogjuk nézni, hogy az ön által felsorolt jogszabályhelyek alapján felléphetett volna-e a rendőrség. A Büntető törvénykönyv mellett megnézzük, hogy az ügy érinti-e az egyenlő bánásmódról, a gyülekezésről, a polgárőrökről szóló jogszabályokat is. Igyekszünk minél hamarabb lezárni a vizsgálatot, persze ebben az is szerepet játszik, hogy például a megkeresett belügyminiszter mennyi idő alatt válaszol.

 

Mondta, hogy a masírozás előtt is érkeztek beadványok a településről. Miért állt elő ez a helyzet Gyöngyöspatán?


Sajnos Gyöngyöspata nem kivétel, rengeteg településen hasonló a helyzet. Nem véletlenül mondják azt, hogy keresnek egy másik települést és ott folytatják. Gyöngyöspatán cigánygyerekek nagy többsége SNI-snek (sajátos nevelési igényű tanuló, akit testi vagy pszichés fogyatékosságai miatt speciális oktatást, külön odafigyelést igényel – a szerk.) van nyilvánítva, a romák szegregáltan laknak, a gyerekeiket szegregáltan tanítják, egyes állítások szerint a rendőrség nehezen tudja fenntartani a közbiztonságot. Most az a legfőbb kérdés, hogy az állam tesz-e valamit azért, hogy másutt ne történhessen meg az, ami Gyöngyöspatán az elmúlt hetekben lezajlott.

 

A magukat „polgárőröknek” nevező felvonulók azt mondták, hogy Hajdúhadházon folytatják. Ha egy problématérképet kellene készítenie, mely településeken valószínűsítené a masírozók feltűnését a következő hónapokban?


Sajnos bárhol az országban. Az elmúlt húsz évben – és ennek a kérdéskörnek már könyvtárnyi irodalma van – egy tapodtat sem léptünk előre az integráció területén, sőt, több területen visszalépés történt. Én már egyre kevésbé hiszek abban, hogy valamilyen állami program megoldja a cigányság problémáit. Ezt mondtam a rasszizmus világnapján is, amit Balog államtitkár úr vélhetően félreértett, amikor az ön által is említett nyilatkozatát tette. Egyre inkább azt gondolom, hogy az államnak az alapfeladatait kell ellátnia, a többi a civil szervezetek dolga, illetve leginkább a romáké, mert úgy tűnik, magukon kívül senki másra nem számíthatnak. A saját erejükből kell talpra állniuk.

 

"Tapodtat sem léptünk előre"
Fotó: Fazekas István

 

A magyar EU-s elnökség fő prioritása az uniós roma stratégia kidolgozása. Önt, mint akihez „lentről” a legtöbb panasz, észrevétel befut, bevonták-e az előkészületi munkába?


Balog Zoltán államtitkárságával mindig is jó volt az ombudsmani hivatal kapcsolata, tavaly ősszel hosszan tárgyaltunk erről a stratégiáról, de aztán abbamaradt az egyeztetés. Egyébként nagyon fontosnak tartom, amit Járóka Lívia (a Fidesz vállaltan roma származású európai parlamenti képviselője - a szerk.) ebben az ügyben tesz: ha lenne egy uniós stratégia, akkor talán a tagállamok is komolyabban vennék a romák felzárkóztatását. Ám tartok tőle, hogy ez egy eszmei deklaráció lesz, a siker ugyanis továbbra is azon múlik, hogy a tagállamok mit tesznek majd. Magyarországon 1995 óta minden kormány készített hosszú- és rövidtávú stratégiát és mégis ott tartunk, ahol.

 

Lát esélyt arra, hogy az EU-val el lehessen fogadtatni egy ilyen specifikusan a romákra szabott programot? Ugyanis az Európai Bizottság eddig azért ellenezte az átfogó romastratégiát, mert jogilag kivitelezhetetlennek tartotta a cigányság megcélzását, mivel etnikai alapú statisztikák készítése számos országban tiltott.


Az adatvédelmi biztossal közösen készítettünk egy külön javaslatot az adatgyűjtésre vonatkozóan, amiben leírtuk, hogy milyen jogszabály-módosításokra lenne szükség. Most jön majd a népszámlálás, ami alapján állítólag a kisebbségi autonómiákat támogatni fogják. Nekem nagyon rossz előérzetem van, mert a gyöngyöspatai eset után a romák egy jelentős része nem fogja vállalni az identitását, a töredékük fogja cigánynak vallani magát. Ez egyébként nem csak a cigányságra, hanem a többi kisebbségre is vonatkozik.

 

Az elmúlt két hétben többször élesen bírálta a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetét, Szíjjártó Pétert plagizálva „pofátlanságnak” nevezte a kisebbségi jogok megkurtítását. Miért gondolja, hogy az új alkotmány megnyirbálja a szerzett jogokat?


Ez nem csak az én véleményem, ezt látja mind a 13 nemzetiség vezetője is. A kisebbségek kimaradtak a Nemzeti Hitvallásból, a preambulum nem utal az 1100 éves együttélésre, a közös múltra. Eltűnt az alkotmányból a kisebbségi nyelvek védelme, pedig ezen a téren nemzetközi kötelezettségeink vannak – úgy, mint a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája. Eltűnt a kollektív részvételnek a deklarációja, ami az Alkotmánybíróság szerint a kisebbségi önkormányzatiság alapja. Nincs benne a kisebbségi a tervezetben a kisebbségek parlamenti képviseletének az elismerése sem.

 

Fotó: Fazekas István

 

Benne van viszont a parlamenti munkában való részvétel deklarációja.


De nem tudni, hogy ez mit jelent, tartani lehet attól, hogy ez nem magát a képviseletet jelenti. Tény, hogy a részletkérdéseket külön törvényekben kell tisztázni, de azt deklarálni kell még az alkotmányban, hogy van-e parlamenti képviseletük, és ha igen, akkor milyen.

 

A tervezet szerint az alkotmány tiszteletben tartja a kisebbségi nyelvhasználatot. Miben különbőzik ez a hatályos megfogalmazástól, amely a „védi” kifejezést használja?


A „tiszteletben tartja” azt jelenti, hogy otthon mindenki úgy beszél, ahogy akar. A „védi”, vagy a „fennmaradását támogatja” viszont azt, hogy az állam tesz is valamit azért, hogy ne tűnjenek el ezek a nyelvek, hogy ne csak a magánéletben, hanem a közfórumokon is lehessen használni őket. Ezeknek a deklarációknak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőségük is van.

 

Az utóbbi négy-öt évben a cigány kisebbség több vezetője is bírálta a kisebbségi önkormányzatiság jelenlegi szerkezetét, mert szerintük sem érdemi hatáskörrel, sem anyagi háttérrel nem rendelkeznek, legfeljebb a hagyományőrzésben jeleskednek.


Jól ismerem a cigány kisebbségi önkormányzatok helyzetét, könyvet írtam a működésükről, számos jelentést készítettünk erről. Tény, hogy az önkormányzatiság utat tévesztett, átszövi a pártpolitika, miközben az alapvető feladatuk a nyelv védelme, a hagyományok gondozása, a kulturális intézmények működtetése lenne. Ráadásul a roma társadalomban sokan ezektől az önkormányzatoktól várják a szociális helyzetük javítását, ám ez soha nem volt a kisebbségi önkormányzat feladata. Valóban nem működik megfelelően a rendszer, de ettől még nem kell megszüntetni, inkább vissza kéne terelni eredeti feladatköréhez.

 

Az Országgyűlés 1992 óta mulasztásos alkotmánysértésben van, mert 19 éve képtelen megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét. Amikor 2005-ben a parlament végre megalkotta a kisebbségeknek a helyi önkormányzatokban kedvezményes mandátumot biztosító törvényt, az Alkotmánybíróság elkaszálta a kezdeményezést. Úgy tűnik, a hatályos alkotmány keretei között nincs jó megoldás erre a problémára.


Az Ab nem általában a kedvezményes mandátumot mondta alkotmányellenesnek, hanem azt a megoldási javaslatot, amit a parlament 2005-ben elfogadott. Amiről már az elfogadása előtt is mindenki tudta, hogy nem fog átmenni az Alkotmánybíróságon. A kisebbségi közösségekkel erre is kidolgoztunk egy tervezetet, egy konkrét jogalkotási javaslatot, itt porosodik évek óta a hivatalban. Azt kell, hogy mondjam, évek óta magunkat ismételgetjük, de nem történik semmi. Ha csak azt megtennék a parlamenti pártok, hogy kiveszik a javaslatainkból az általuk is vállalható elemeket, már előrébb lennénk.

 

Fotó: Fazekas István

 

Javaslatait eljutatta a parlament alkotmány-előkészítő bizottságához. Volt-e foganatja ezeknek?


A Salamon László vezette bizottságnak szövegszerű javaslatot készítettünk, hogyan lehetne a kisebbségi jogokat belefoglalni az új alaptörvénybe. Elmentem a bizottság ülésére, Salamonnal többször is egyeztettünk.

 

Tud valamit arról, hogy miért nem kerültek be a tervezetbe a javaslataik?


Fogalmam sincs, ezt a szövegezőktől kellene megkérdezni.

 

Azért is bírálta a kormánypártok alkotmánytervezetét, mert csak egyetlen ombudsmanról tesz említést a jelenlegi négy helyett. Ezzel szemben a javaslat egyik szövegezője, Szájer József azt mondta, egy országgyűlési biztos „megfelelő szakhelyettesekkel jobb garanciát” tud nyújtani.


Úgy vélem, Szájer úr nem hozott fel megfelelő szakmai érveket a rendszer átalakítása mellett. Nem hiszem, hogy az emberek nem tudnák megkülönböztetni a négy ombudsmant vagy, hogy nem tudnák, hova kell a panaszaikkal fordulni. Nem igaz, hogy sokan vagyunk a hivatalban: míg az általános ombudsmannál közel 40 ember dolgozik, nálunk csak 15 ügyintéző van, mi vagyunk a legkevesebben. Meg kéne nézni, hogy ki fogadja személyesen is a panaszosokat, ki megy vidékre, ki járja be a cigánytelepeket, melyik hivatal fogadja telefonon is a panaszokat. Európában 11 olyan ország van, ahol kettő vagy több azonos jogkörű ombudsman foglalkozik az állampolgárok panaszaival. 



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 4 hozzászólás érkezett.

#4   aljaskarcsi  | 2011 Március 28 19:36:25 like(1) dislike(0)

Az olasliszkai elkövetők meglincseltek egy ártatlan embert és havi 30 ezer forint édeskevés egy apa helyettesítésére és nem mindenki lett elítélve aki ott résztvett a lincselésben

Ellenben "uborkás barna" 3 mocskos tolvajt állított meg a kerítésen belül 3 -10 méterre telepített rendszerrel nagyon helyesen A bíróság üzenete egyszerü NE LOPJ!!!!! Reméem ezután minden értelmes ember hasonlóan fogja védeni a területét. Aki meg lopni megy be az dögöljön meg.

A romagyilkosságoknál pedig nem kizárt hogy az akkori kormány is benne volt reméljük kiderül mert az ártatlan emberek gyilkolászása elítélendő.

#3   aljaskarcsi  | 2011 Március 28 19:36:16 like(0) dislike(0)

Az olasliszkai elkövetők meglincseltek egy ártatlan embert és havi 30 ezer forint édeskevés egy apa helyettesítésére és nem mindenki lett elítélve aki ott résztvett a lincselésben

Ellenben "uborkás barna" 3 mocskos tolvajt állított meg a kerítésen belül 3 -10 méterre telepített rendszerrel nagyon helyesen A bíróság üzenete egyszerü NE LOPJ!!!!! Reméem ezután minden értelmes ember hasonlóan fogja védeni a területét. Aki meg lopni megy be az dögöljön meg.

A romagyilkosságoknál pedig nem kizárt hogy az akkori kormány is benne volt reméljük kiderül mert az ártatlan emberek gyilkolászása elítélendő.

#2   robert55  | 2011 Március 26 16:23:10 like(0) dislike(0)

olaszliszkai elkövetőknek minden vagyonát zárolták rájuk vertek 50 millio ft kártérítést is az államtól havi 30e ft ot kapnak az áldozatok ......uborkás barnát is polgári peres úton kell beperelni nem igaz néhány uborkáért lehet gyilkolni hiszen az egész tárgyalás hülyeség volt egy villanyszerelő mellett dolgozó ember nem tudja hogy gyilkol az áram ? ugyanmár !


nem beszélve a romagyilkosságokról itt zárolták már az elkövetők vagyonát?

kapják az áldozatok a havi pénzbeli segítséget ?

#1   romungro  | 2011 Március 26 13:22:56 like(0) dislike(0)

A belügymimiszternek az lessz a válasza, hogy nincs törvényi lehetősége arra, hogy fellépjen a rendőrség. És ez nem cél nélkül való lessz. Minnél többen és hangosabban kérik a rendőrséget beavatkozásra, annál biztosabbra vehető új jogszabályok megalkotása. Ezek viszont a szólás és a gyülekezési jog szűkítései lesznek. A fidesz azokat a demokratikus alap pilléreket bontja le folyamatosan, amik egyébbként az ő hatalomra kerülését is elősegítették. Azt a gyakorlatot vette át a fidesz, amit a Németországi nácik is megtettek, hatalomra kerülésüket követően. Legfontosabb dolguk volt azonnal korlátozni a szólás és a gyülekezési jogot. Ezzel megszünt a demorácia Németországban. És ezt mind úgy komunkálták, hogy ezek a lépések a német emberek érdekeit szolgálják, az ő biztonságuk védelmében történtek. 


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt