HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A mélyszegény diák könnyebben kap „fogyatékos” billogot

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Február 03    Forrás: Doros Judit - Népszabadság


Ez a cikk archív

A roma diákok indokolatlan és tömeges fogyatékossá nyilvánítása miatt Magyarországon először indított polgári pert az iskolai szegregáció ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és az Európai Roma Jogok Központja. A felperesek szerint Heves megyében a legmagasabb az ok nélkül gyógypedagógiai osztályokba sorolt gyerekek aránya.

Hirdetmény

Gyogyó, fogyi, kisegítő” – általában így nevezi a köznyelv azokat a speciális iskolákat, ahová olyan gyerekek járnak, akik tanulási képességeik tekintetében elmaradnak az átlagtól, s emiatt úgymond sajátos nevelést igényelnek. Az ide beiskolázott diákoknak a tapasztalatok szerint minimális esélyük van arra, hogy ebből a skatulyából kitörjenek, esetleg normál osztályokba helyezzék át őket, s később azt a lehetőséget is elveszítik, hogy a munkaerő-piaci versenyben egyenlő eséllyel induljanak más társaikkal.

 

Ma Magyarországon csaknem 770 ezer diák tanul általános iskolákban, közülük 53 ezer minősül sajátos nevelési igényűnek, illetve enyhe értelmi fogyatékosnak. Vagyis országos átlagban az általános iskolások 6,8 százaléka igényel különleges fejlesztést, egyedi oktatást – ez az uniós átlag csaknem négyszerese. Heves megyében az országos átlagnál magasabb, 9,7 százalék azoknak a diákoknak az aránya, akiket ilyen osztályokba soroltak, s volt olyan év, például 2003, amikor a roma gyerekek aránya elsöprő (mintegy 98 százalékos) volt. Ez a folyamat – noha frissebb, átfogó statisztika azóta nem készült –az utóbbi években sem változott jelentősen a két jogvédő szervezet szerint, ezért választották a per helyszínéül épp ezt a megyét.

 

Farkas Lilla, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője tegnap a Heves Megyei Bíróságon elmondta: először indítanak ilyen jellegű pert. Azt szeretnék elérni, hogy a bíróság állapítsa meg: vétett az egyenlő bánásmód elve ellen a gyerekek tanulási képességeit vizsgáló megyei szakértői bizottság, mert olyan eljárásokat alkalmazott, amelyek nem objektívek, s így a cigány gyerekeket etnikai alapon diszkriminálták. Perbe fogták a térségben speciális nevelést biztosító iskolák többségét – a kilencből hatot – fenntartó Heves Megyei Önkormányzatot, valamint a Nemzeti ErőforrásMinisztériumot és annak felelős miniszterét, dr. Réthelyi Miklóst is, mert az alapítvány szerint az ellenőrzések elmulasztásával valamennyien hozzájárultak az etnikai alapú diszkriminációhoz. A keresetlevélben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket 50 milliós közérdekű bírság megfizetésére, és szüntessék meg a roma gyerekek indokolatlan fogyatékossá minősítését.

 

A tárgyaláson a felperes azt mondta: egészen 2010 őszéig nem volt kötelezően előírt protokoll arra, milyen módszerekkel kell vizsgálniuk a nevelési szakembereknek azokat a gyerekeket, akiket az iskola, az óvoda vagy akár a szülők kérésére hozzájuk irányítottak. Szerinte így fordulhatott elő, hogy olyanokat is speciális osztályokba osztottak be, akik mélyszegény környezetből – zömmel cigánytelepekről – jöttek, esetleg olvasási, értelmezési nehézségekkel küzdöttek, de máskülönben semmilyen pszichés vagy szervi ok nem indokolta az elkülönítésüket. Farkas Lilla számára mindezt igazolta, hogy amikor néhány évvel ezelőtt elindították az „Utolsó padból” elnevezésű programot, amelynek keretében országosan felülvizsgálták a sajátos nevelési igényű gyerekek besorolását, csaknem tíz százalékukat viszszahelyezték normál osztályokba. Király Róbertné, a Heves megyei tanulási képességeket vizsgáló bizottság képviselője szerint a szakmai ajánlásokat betartva ők már 2008 óta úgynevezett „kultúrafüggetlen” módszerekkel mérik fel a hozzájuk kerülő gyerekeket, s nem mérlegelik azok roma vagy nem roma származását, s azt sem, hogy milyen szociális környezetből kerülnek ki. Szavai szerint az „Utolsó padból” program keretében Heves megyében hetvenkét gyereket kellett felülvizsgálniuk, s közülük mindössze ötöt minősítettek normál osztályba valónak –két diáknak a szülei azonban azt kérték, hogy továbbra is a speciá lis iskolába járhasson a gyerekük. Közölte: mindez azt jelenti, hogy a tanulókat objektív módon vizsgálják, s azért vannak zömmel cigány gyerekek köztük, mert Heves megyében jócskán akadnak olyan települések, ahol a normál általános iskolákba járók ötven–kilencven százaléka eleve roma tanuló.

 

Egyesek szerint a speciális iskolák és osztályok fenntartását sokszor nem a gyerekek érdekei, hanem anyagi okok is motiválják: az így oktatott diákok után ugyanis emelt normatíva jár. Az Esély alapítvány jogi szakértője szerint az is beszédes adat, hogy míg korábban egy gyógypedagógusra tizennégy speciális nevelési igényű gyerek jutott a Heves megyei iskolákban, addig ma az egyre fogyatkozó gyermeklétszám miatt legfeljebb hat diákkal foglalkoznak – ennek ellenére továbbra is ragaszkodnak a költséges és a szegregációt lehetővé tevő speciális iskolahálózat fenntartásához. A precedensértékű per tárgyalását áprilisban szakértők meghallgatásával folytatják.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Setét Jenő: az egyetemes emberi jog a legfontosabb érték

  • CEU-n végzett cigány lány: A gyerekek azt hiszik, indiai vagyok és a romák lopnak

  • CEU-n végzett cigány lány: A gyerekek azt hiszik, indiai vagyok és a romák lopnak

  • Magyar film nyerte a berlini Romani Filmek Fesztiválja fődíját

  • A roma és a magyar kultúra kiegészíti egymást



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt