HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Véget ért a gyaloglás - most másokon a sor

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  Kállai, jászladány
2009 Október 12    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Átadták az államfői hivatalnak azt a petíciót, amit a Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője néhány társával gyalog hozott fel Jászladányról a fővárosba. A példa nélküli tiltakozó akció végéhez félezernyi ember csatlakozott, és közösen, gyalog vonultak a Hősök terétől a budai Várba. Az integráció, és a békés együttélés érdekében a következő lépést a többségi társadalomnak és a cigányságnak közösen kell megtennie.


Hirdetmény

120 kilométer. Ennyit tettek meg gyalogosan a 31-es úton azok a romák, akik így akarták felhívni a figyelmet a cigánysággal szembeni mindennapos diszkriminációra, az oktatási szegregációra, a munkanélküliségre, a kisebbségi csoport kilátástalan helyzetére.

A Jöjj és Lásd! elnevezésű akció keretében még október 3-án indul el Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője gyalog és mezítláb Jászladányról Budapestre néhány társával. A polgári összefogásért, a kirekesztés és az erőszak elleni tiltakozásul európai uniós, nemzeti színű és cigány zászló alatt vonultak 31-es úton Jászalsószentgyörgy, Alattyán, Jásztelek, Jászberény, Nagykáta, Szentmártonkáta, Sülysáp, Tápiószecső, Maglód és Mende, majd Budapest állomásokon keresztül. Éjszakára iskolai tornatermekbe, közösségi szállókon, roma családoknál szállt meg az ötfős csapat, akikhez útközben, nappalra páran hosszabb-rövidebb időszakra csatlakoztak.

Kállai László még az indulást beharangozó budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, azért indul gyalogosan és mezítláb, hogy ezzel is szimbolizálja azt a mélyszegénységet, amelyben a romák többsége kénytelen élni, valamint "azt a kilátástalanul hosszú utat, amely még a magyar társadalom előtt áll, amíg a gyakorlatban is megvalósul az alkotmányunk által elvben minden állampolgár számára biztosított jog- és esélyegyenlőség".

Az akkori sajtótájékoztatón az újságírókat zsíros kenyérrel, gyenge minőségű üdítővel kínálta a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, jelezve, hogy a romák, a vidéken élő szegények számára "már az is ünnep, ha ilyen étket tudnak adni gyermeküknek naponta". Egy másik teremben viszont különféle szendvicseket terítettek az asztalra, de a terembe csak úgy lehetett bejutni, ha előtte egy sáros földdel megtöltött edénybe léptek, viszont "az iskolai pedellust, biztonsági őrt" alakító Bakáts Tibor "Settenkedő" a sárossá, koszossá vált cipőt viselő embereket nem engedte be.

Kállai László azt mondta: ezzel azt a magatartás akarták illusztrálni, amely egész Magyarországra jellemző. Az oktatást példaként említve úgy fogalmazott, ez az alapszintű szolgáltatás mindenkit megillet, viszont egy jobb minőségű képzés eléréséhez már olyan feltételeket szabnak, amit a romák soha nem érhetnek el. Hozzáfűzte: ezzel a gyermekek egész életét, a cigányság jövőjét pecsételik meg.

Vasárnap érkeztek meg a gyaloglók a fővárosba, a szakadó eső ellenére 5-600 ember várta őket a Hősök terén felállított színpad előtt, ahol a Szilvási Gipsy Band, a Romano Drom és a Váradi Roma Café együttes zenélt, képviselőik ugyancsak tiltakoztak a kirekesztés és a romákkal szembeni erőszak ellen.

Miután a mintegy 120 kilométeres távolság megtétele után Kállai László, a roma polgárjogi aktivista a Hősök terén felállított színpadra lépett, azt mondta: hosszú volt az út, de minden út egy kis lépéssel kezdődik. Ők ezt most megtették, a cigányságnak és a többségi társadalomnak közösen kell a következő lépéseket megtenniük, hogy a romáknak is egyforma jogai legyenek az országban, és ne érje őket minden nap diszkrimináció az élet különböző területein. "Azért indultunk el, mert valami probléma van. Elnyomottak, kitaszítottak és megbélyegzettek vagyunk, pedig a 21. században az egyenlő jogokért, a szabadságért már nem kellene demonstrálni, ez elvárható lenne" - mondta Kállai László, hozzátéve, gyaloglásuk konkrét célja gyermekeik jövője.

Megemlítette, 900 iskolában a törvényi tiltás ellenére ma i szegregáltan oktatják a cigány gyerekeket, kizárólag alapfokú képzésben lehet részük, naponta megalázzák őket, a szülők pedig mindezt eltűrik. Mától ebből elég volt - jelentette ki. Utalt arra, hogy Jászladányban, az alapítványi iskola létrehozásával egyre több intézmény kapott legitimitást az elkülönítéshez, így mára nagyon sok Jászladány lett az országban, és "mocskos szájú polgármesterek" bármit megtehetnek, kimondhatnak, elérhetnek, ha karnak. Feltette a kérdést, mit tesz az Oktatási Hivatal, a kormány, az oktatási tárca a gyermekek jövőjéért, majd megjegyezte, hogy a cigányságnak az iskolai szegregáció csak egy a számtalan problémája közül, a legfontosabbnak a foglalkoztatási helyzetet nevezte. Kállai László szerint, ha minden munkaképes roma munkát kapna, akkor csökkenne az oktatási és a szociális probléma.

Az igazságszolgáltatást említve annak a véleményének adott hangot, hogy a cigány emberek nagyobb büntetést kapnak azonos bűncselekmény elkövetéséért, például egy tyúklopásért, mint a nem romák, ezért független bíróságot és egyenlő jogokat követelt. Bírálta a médiumokat is, mert - tapasztalata szerint - a cigányságról pozitív példát elvétve említenek, vágóképnek, szociális problémák esetén nyomorúságos körülmények között élő cigányokat mutatnak a képernyőkön.

A demonstráció végén felolvasták az államfőnek címzett petíció szövegét, amelyben egyebek között azt kérik Sólyom Lászlótól, hogy vegye kezébe a vezető szerepet a cigányság integrációért folytatott küzdelemben, "végezze azt a feladatot, amire felesküdött: legyen a nemzet egységének megtestesítője és emelje fel a szavát azokért, akiket gettóba zárnak, akiket kiközösítenek és akiket nem hallgatnak meg". A résztvevők ezt követően közösen, rendőri biztosítással indultak el a Sándor-palotához, hogy átadják a köztársasági elnöknek írt petíciót.

A budai Várba érve erős rendőri biztosítás mellett Kállai László és kisfia a sajtó kizárásával adta ált a Köztársasági Elnöki Hivatal protokollfőnökének a petíciót. A Tiltakozás az apartheid ellen című dokumentumban úgy fogalmaztak: "Nem jó ma Magyarországon cigánynak lenni. Nem elég, hogy a gazdasági válság azt a cigányságot sújtja a legkeményebben, amely már évtizedek óta küzd a nyomorral és a munkanélküliséggel, de még a saját nyomorúságunkért is minket tesznek felelőssé."

Arra kérték az államfőt, a nemzet egységének megtestesítőjeként emelje fel a szavát a nyilvánosság előtt a cigányságért, szólítsa fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy vessenek véget az iskolai szegregációnak, biztosítsák a minőségi oktatást a roma gyermekeknek, számolják fel a "gettókat", és ne közmunkát, hanem piacképes munkalehetőségeket biztosítsanak. A dokumentumban azt is követelik, hogy a romákat vonják be a róluk szóló döntéshozatalba, ne "megvásárolható hűbéresnek" tekintsék őket, valamint fejezzék be a romákkal szemben összekacsintó, kizárólag az ő felelősségüket firtató közbeszédet.

A tiltakozó megmozdulás záróakkordját, a petíció átadását követően Daróczi Ágnes irányítása alatt néhányan "munkát, kenyeret, minőségi oktatást" követelve skandálásba kezdtek.

 

 


 

Sólyom László köztársasági elnöknek címzett petíció:

Petíció

Tiltakozás az apartheid ellen

"A késleltetett jog - megtagadott jog."
Martin Luther King

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Nem jó ma Magyarországon cigánynak lenni. Nem elég, hogy a gazdasági válság azt a cigányságot sújtja a legkeményebben, amely már évtizedek óta küzd a nyomorral és a munkanélküliséggel, de még a saját nyomorúságunkért is minket tesznek felelőssé. Lustának és munkakerülőnek neveznek minket - pedig a valóságban a romák többség boldogan dolgozna, ha lenne mit. Nem lenne ilyen kevés szakképzett, diplomás a romák közt, ha a gyermekeinket nem különítenék el már az általános iskolában, és minőségi oktatást kapnának. Ha az önkormányzatok nem szabotálnák el a legszegényebb térségek fejlesztését. Ha nem kezelnének minket az élet minden területén másodrendű állampolgárnak, akkor talán mi is többet tehetnénk a sorsunk javításáért. Nem kiváltságokat kérünk, hanem egyenlő jogokat, egyenlő esélyt.

Ezért az esélyért fordulunk most Önhöz mi, a Jászladányi Roma Polgárjogi Szervezet, és mindazok, akik támogatják mozgalmunkat.

Ma majdnem minden politikai erő egyetért abban, hogy a magyarság számára a 21. század egyik legalapvetőbb nemzeti sorskérdése a cigányság integrálása a többségi társadalomba. Amerikában a feketék és a latinajkúak évtizedes polgárjogi küzdelem eredményeként egészen odáig jutottak, hogy az Egyesült Államoknak immár afro-amerikai elnöke van. Ez a mozgalom nem érhette volna el korszakalkotó sikereit, ha nem bírja a többségi társadalom józanul gondolkozó, együttérző tagjainak támogatását. Köztük olyan elnökökét, akik akár a népszerűségük kockáztatásával is szembe mertek szállni az előítéletekkel.

Magyar állampolgárként most mi is az Elnök Úr józan belátására és együttérzésére apellálunk. Kérjük, vegye kezébe a vezető szerepet a cigányság integrációért folytatott küzdelemben. Végezze azt a feladatot, amire felesküdött: legyen a nemzet egységének megtestesítője és emelje fel a szavát azokért, akiket gettóba zárnak, akiket kiközösítenek és akiket nem hallgatnak meg. Nekünk, becsületes, gyermekeiket féltő cigányoknak és nem cigányoknak felelősségünk a közös: ki kell fognunk a szelet a tudatosan gerjesztett ellenségeskedés vitorlájából, és össze kell fognunk a problémák megoldásáért.

Kérjük, emelje fel a szavát a nyilvánosság előtt az ügyünkben! Szólítsa fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy:

- Vessenek véget az iskolai szegregáció káros gyakorlatának!

- Biztosítsák a minőségi oktatást a roma gyermekek számára!

- Számolják fel a gettókat, tegyék lehetővé, hogy a cigányság a többségi társadalommal térbelileg egy közösségben élhessen!

- Ne a cigánytelepeket csinosítgassák, hanem méltó életkörülményeket teremtsenek a társadalom legelesettebbjeinek is!

- Ne a romákat tegyék meg bűnbaknak azért a munkanélküliségért, amelynek felszámolásában még egyetlen kormány sem jeleskedett!

- Ne közmunkára, és egyéb álmegoldásokra szorítsák rá a szegényeket, hanem valódi, piacképes munkalehetőségeket biztosítsanak!

- Az uniós forrásokból ne a pályázatíró cégeket, és a tőkeerős önkormányzatokat támogassák, hanem a valódi rászorulókat!

- Igazságosan, a területi és hozzáférési szempontok figyelembe vételével osszák el a fejlesztési forrásokat!

- Ténylegesen vonják be a romákat a róluk szóló döntések meghozatalába, tekintsék partnernek, nem pedig megvásárolható hűbéresnek a cigányságot!

- Biztosítsák a közjavakhoz és közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést! Lépjenek föl a naponta tetten érhető, és a romákat a közélet tereiből kiszorító diszkrimináció ellen!

- Indítsanak megelőző programokat a cigányság tragikus egészségügyi helyzetének megváltoztatására! Legyen joga és lehetősége a cigánynak is annyi ideig élni, mint másoknak!

- Fejezzék be a romákkal szemben összekacsintó, kizárólag az ő felelősségüket firtató közbeszédet! Nem kérünk többet sem a nyílt, sem a bújtatott cigányozásból!

 


 




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt