HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A Fővárosi Cigány Önkormányzat négy éve 2003.-2006

betűméret csökkentése betűméret növelése
2007 Február 28    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

A Fővárosi Cigány Önkormányzat aktív kora 2002-ben kezdődött, nem 1994-ben, mint a többi fővárosi kisebbségi önkormányzaté. A következő sorokban a RomNet közli az FCÖ ciklusértékelőjét és annak programjait is.

Hirdetmény

Az első ciklusban (1994.-98.) volt ugyan kisebbségi önkormányzata a fővárosi cigányságnak, közcélú, közérdekű tevékenységre azonban nem futotta sem erejéből, sem képességéből. Ez a vezetői garnitúra azonban úgy döntött, -kihasználva az akkor még abszurd törvényi szabályozást, amely egyedül a kisebbségi önkormányzati választásokon az elektorok 75 %-os jelenlétét írta elő a határozatképességhez- hogy ha saját pozícióit nem tudja átmenteni, inkább ne legyen kisebbségi önkormányzata a főváros roma lakosságának a következő ciklusban. Távolmaradásukkal elérték, hogy a fővárosi elektorok 69 %-ának szavazatával sem tudott önkormányzatot alakítani a Roma Parlament koalíció.

Nyolc évet vesztett a fővárosi cigányság. Nyolc év telt el úgy, hogy sem szellemi, sem anyagi érték nem jött létre a cigányság számára abban az időszakban, amikor a rendszerváltás utáni újraelosztás a társadalomban megtörtént.

A harmadik ciklust nagy fölénnyel a Roma Parlament koalíció nyerte, ekkorra a szabályozás korekciója is megtörtént. 2003-ban megalakult a Fővárosi Cigány Önkormányzat.

Tagjai:

Zsigó Jenő elnök, Csóka János, Újpesti CKÖ, Lakatos László XVIII. ker. CKÖ, Daróczi Károly, XXII. Ker. CKÖ, Lakatos Klára, Zuglói CKÖ, Horváth Aladár, XX. Ker. CKÖ, Páva János, XV. Ker. CKÖ, Csík Tamás, XVII. ker. CKÖ, Járóka Sándor, VI. ker.CKÖ.

2003-ban kész viszonyokkal találkoztunk. A főváros vezetése "megtanulta" a kisebbségi jogokat, a törvényt, és önmaga számára előnyös, de a mi szempontunkból meglehetősen érzéketlen szabályozást készített: minden kisebbség egyforma, függetlenül létszámuk, társadalmi helyzetük, problémáik, jogos igényeik különbözőségétől. Megszűntek a költségvetési egyeztető tárgyalások, megszűnt az alkupozíció, kész tények elé állítottak bennünket, újakat. Nem vettük tudomásul, hogy egyenlő az, ami nem egyenlő, érvelésünk azonban nem hatott, kíváncsi sem volt rá senki. A fővárosi kisebbségi önkormányzatok támogatása évi 13-14 millió forint volt minden kisebbség számára egyenlően. Ez volt a helyzet a fővárosban a harmadik (nekünk az első) ciklus elején.

Ki volt a Roma Parlament, amely választási gőzelme után megalakította az önkormányzatot. A Roma Parlament politizáló cigány szervezet. A roma társadalom összefogásának eszméjét a gyakorlatban először megvalósító csúcsszervezetként civil cigány szervezetek hozták létre. Alapelve, hogy a cigányságon belüli nyelvi, földrajzi, történelmi, kulturális, életmódbeli eltérések mellett a magyarországi cigányság politikai érdekei azonosak. A hatalomhoz írott Peticiója -amelynek alapváltozatát az FCÖ elnökévé választott Zsigó Jenő készítette- és a kisebbségi törvény kritikai elemzésének mai napig érvényes megállapításai jól érzékeltetik egyrészt a szervezet jelentőségét, súlyát, másrészt kijelöltek a megalakult FCÖ lehetséges szakmai útját is sok új, merész kezdeményezéssel a közszolgálatiság, a közhasznúság alapelvén.


Petíció a Magyar Országgyűléshez és a Magyar Kormányhoz a cigány és nem cigány állampolgárok lelkiismeretén és akaratán keresztül .

Felszólítunk benneteket cigányok - magyar cigányok, oláh cigányok, beások, városiak és putri telepen lakók, értelmiségiek és analfabéták, cigány anyanyelvűek és csak magyarul beszélők és felszólítunk benneteket nem cigányok: értsük meg egymást a másságban. Becsüljük az Embert, akinek az életét, a jövőjét jelenti a megértés, a megbecsülés és e kettőből fakadó jog." (Magyarországi ROMA Parlament)

A magyarországi cigányság polgárjogi mozgalma küzd a cigányság emberi, alkotmányos és kisebbségi jogaiért. Hazánkban mindezen jogainkat alapvetően megsértették vagy megvonták. Kollektívan sújtja a cigányságot a többség előítéletessége, a kizáró, megbélyegző, alattvalói életkörülménybe taszító hátrányos megkülönböztetés, amely ellen a cigányság sem kollektív, sem egyéni jogvédelemmel nem rendelkezik.

A cigányságot igyekeztek és igyekeznek megfosztani emberi értékeitől, hagyományaitól, a cigány anyanyelvűeket anyanyelvüktől, kultúrájuktól, egymás iránti szolidaritásuktól, önbecsülésüktől. A cigány nép fizikai megsemmisítése, illetve felszámolása történelmünkben törvényeken, szokásjogon alapuló gyakorlattá vált. A cigányság nem tűrheti tovább ezt a sorsot oly megadóan és önpusztítóan, ahogy eddig tűrte! A II. világháború idején a fasiszta Németország a cigányság teljes kiirtását, megsemmisítését tűzte célul. Becsléseken alapuló vélemények szerint 50-60 ezer magyarországi cigányt pusztítottak el, kitörölhetetlen fájdalmat, szenvedést okozva a cigányságnak. A túlélők és utódaik történelmi emlékezetébe örökre bevésődött a halálra szánt áldozat kiszolgáltatottságának félelme, egy nép kollektív megalázásának a szégyene.

Mindeddig sem a német, sem a magyar törvényhozás nem követte meg a magyarországi cigányságot ezért a gyalázatos tettért.

A cigányság katasztrofális helyzete kialakulásában a népirtásnak máig ható következményei vannak. Ennek ellenére sem egyéni, sem kollektív kártalanítására a mai napig nem került sor. A cigány népesség tragikus sorsát követve megállapítható, hogy népirtást nemcsak koncentrációs táborokban lehet elkövetni.

A közvetlen kiirtás veszélyének a megszűnésével a cigánylakosság faji megkülönböztetése nem szűnt meg.

A Magyar Népköztársaság cigánypolitikai gyakorlata folyamatosan kimerítette a közvetett népirtás fogalmát. A többség kemény érdekei szerint a cigányságot, mint etnikai kisebbséget fosztotta meg egyetemes emberi jogaitól. Megfosztották emberi és etnikai értékeitől, az értékek helyére stigmákat, hamis mítoszokat állítottak: bűnöző, túltámogatott, érdemtelen, munkakerülő, nevelhetetlen. Megalázták, megbélyegezték, kizárták és kitaszították ezzel a cigányságot a társadalomból: segédmunkás rabszolga-léttel, öngyűlölettel, az értéktelenség érzetével sújtva őket.

A cigányság számára a rendszerváltás leg kétségbe ejtőbb, ugyanakkor legmozgósítóbb fejleménye az, hogy az új hatalom egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy a cigányság társadalmi pályafutása a jelenleginél ne legyen tragikusabb. Új rendszer - régi áldozat!

Ragaszkodunk ahhoz, hogy az új rendszer, a Magyar Köztársaság demokratikus rendszere nekünk is demokratikus legyen! Ugyanakkor tiltakozunk az ellen, hogy a Magyar Köztársaság rendszere újratermelje hátrányainkat, embertelen kiszolgáltatottságunkat.

Demokráciában járatlan társadalmunk súlyos hibákat követ el a demokratikus társadalom megteremtése körüli igyekezetében. Különösen egy olyan politikai-gazdasági időszakban, amelyben szükségeltetnek a bűnbakok. Amelyben rohamosan romló életszínvonal mellett az emberek kizárólag a saját előnyeik megszerzésében érdekeltek, amelyben azok javára születnek döntések és törvények, akik erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek.

Mi, cigányok, szeretnénk a többség segítségére sietni egy demokratikus jogállam felépítésében. De ehhez nincs érdekérvényesítési lehetőségünk, csak igazságérzetünk. Nem vagyunk szervezettek, de nagyon sokan vagyunk. Egy hazánk van, és mi is akkor tudunk a hazáért többet tenni, ha lehetővé válik, hogy tanulhassunk. Ha fizikailag és lelkileg egészségesek lehetünk. Ha büszkén vállaljuk magunkat és egymást. Ha becsülhetjük a nem cigányokat és ők is becsülhetnek minket. Ha gyermekeink jövőjét szebbnek, jobbnak remélhetjük és tudhatjuk, mint jelenünket. Ha a valódi értékeinket tudhatjuk magunkénak és nem azt kell tudnunk magunkról, amit a többség elfogult ítélete ránk kényszerít. Mindez nem sok, csak emberi, demokratikus.

Kellene, hogy legyen mindez, ám ha nincs, harcolunk érte. Harcolunk a cigányok közös jövőjéért. Harcolunk a cigányok és a nem cigányok közös jövőjéért. Úgy, ahogyan minden embernek harcolnia kell az életéért, a becsületéért, a gyermekeiért, hazájáért.

Követeléseinkben azt fogalmazzuk meg, amire a többségnek eddig nem volt elég figyelme, szándéka, akarata. Ezért ránk hárul ez a kötelesség és felelősség:

1. Követeljük, hogy a cigányság egyéni és kollektív kártalanítása, erkölcsi-anyagi jóvátétele és rehabilitációja törvényben legyen megfogalmazva és elrendezve.

2. A cigány lakosságot ért sérelmek a közvetlen népirtástól a közvetett népirtásig terjednek. Ennek megfelelően a cigányságot sújtó jogsérelmeket mi folyamatában, összefüggéseiben és következményeiben vizsgáljuk és értelmezzük - 1938. január 1-jétől 1991. május 1-jéig terjedő időszakban. Követeljük egy komplex rehabilitációs program azonnali beindítását, amely magában foglalja a cigányságról a többségben kialakított negatív kép megváltoztatását, a szolidaritás érzés felerősítést, a cigányság helyzetének jogi, gazdasági, kulturális, oktatási, foglalkoztatási rendezését.

3. A II. világháború idején a cigányságot ért megalázás és népirtás jóvátételeként követeljük az egyéni és kollektív kártalanítást a német kormánytól. Az egyéni károsultak jussanak hozzá az egyéni kártalanításhoz. A rendezésnek ez a módja azonban semmiképpen nem jelentheti a cigányságot kollektíven ért sérelem és megalázás jóvátételét. A kollektív kártalanítás összeget a cigányság társadalmi presztízsét kifejező, gyarapító intézmények felállítására és működtetésére, a cigányság kultúrájának és művészetének ápolására, oktatásra kívánjuk fordítani. Álláspontunk: a cigányság kollektív sérelmének jóvátétele kollektív jóvátételként történhet meg.

4. Követeljük, hogy a Kisebbségi Törvény tervezete 1991. szeptember 30-ig kerüljön a Magyar Országgyűlés elé. Követeljük, hogy az 1992. évi állami költségvetés tervezete a Kisebbségi Törvény figyelembevételével készüljön el.

5. Követeljük, hogy a foglalkoztatási átképzési, képzési alapból különítsen el az Országgyűlés 2 milliárd forintot egy alapítványra. Az alapítvány cigányok munkahelyteremtésére, átképzésére, képzésére legyen megpályázható. Az alapítvány kuratóriumát cigány közéleti személyek alkossák és aző feladatuk legyen az alapítvány működési szabályzatának kidolgozása.

6. Követeljük, hogy a cigányság társadalmi presztízsének megteremtésére a Kormány azonnal kezdje meg a cigányság intézményeinek a felállítását: Cigány Színház, Cigány Múzeum, Cigány Nyelvkutató Intézet, Cigány Történelem-kutató Intézet, Cigány Kulturális és Művészeti Centrum, Önálló Cigány Szerkesztőség a televízióban és a rádióban.

7. Követeljük a parlamenti választási törvény módosítását oly módon, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete biztosítva legyen.

Mi, akik aláírásunkkal kifejezzük a felhívásban foglaltakkal való egyetértésünket, egyúttal kifejezzük közös akaratunkat és közös követelésünket.

Budapest, 1991. május 21.
Magyarországi Roma Parlament


A cigányügyben a jog többnyire csak deklaráció, nincs pénz, vagy ha van kevés, nincs presztízs, sikerélmény, alig van elfogadó, értő környezet, beleértve a romákat is. Cseppenként hordjuk a vizet a tengerbe, a "közösbe". Épp ezért, az összes hiányosságokat orvosolandó, magasra tettük a mércét.

Legelőször az együttműködés feltételeként, a roma demokrácia jegyében nyilvánossá tettük a működésünket. Bevezettük a Rádio C által élőben közvetített közmeghallgatásokat, nyilt testületi üléseket, Roma Akadémiai tanácskozásokat tudományos beszámolókkal, vitákkal. Tájékoztattuk a budapesti cigányságot a rádión keresztül a költségvetésekről, tiszteletdíjakról, programjainkról, céljainkról, szakmai álláspontjainkról és egyben kértük az együttműködésüket. E rövid írásban nincs módom elemezni, hogy milyen hatásfokkal tettük mindezt az elmúlt négy évben, de tény, hogy picivel többre és jobbra számítottunk.

Az FCÖ bekapcsolódott a két legnagyobb budapesti művészeti fesztivál, a Romajális és az augusztus 20-i. Roma Fesztivál szervezésébe és finanszírozásába, majd a Roma Parlament, a Cigány Ház és a Józsefvárosi Roma Önkormányzat mellett főszervezőjévé vált. Az együttműködés révén mindjárt az első évben négy órás felvételt készíttetett a Roma Fesztiválról, amelyet több alakalommal sugárzott a Magyar Televízió. Az egész napos cigány művészeti fesztiválok évente 15-20 ezer embert vonzanak a VIII. kerületi Orczy kertbe.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat testülete további fővárosi szintű programokat tett hagyománnyá. 2003-ban még Fővárosi Cigány Nap elnevezéssel, 2004-től már Budapest Cigány Fesztivál néven szervez összművészeti fesztiválsorozatot.

Évente kb. négymillió forintot fordítunk költégvetésünkből pályázati rendszerben hátrányos helyzetű budapesti fiatalok nyári táborozására együttműködve a Fővárosi Cigány Házzal.

Holocaust megemlékezéseinket Budapest "szeme láttára" szervezzük ismétlődően. Óriásplakátokon bemutatott roma művészeti alkotásokon és üzeneteken keresztűl emlékezünk és emlékeztetünk a közvetlen népírtás tébolyára és hívjuk fel egyben a figyelmet korunk közvetett népírtás is magában hordozó gyakorlatára.

Rendkívül fontosnak tartjuk a kisebbségi önkormányzatisággal lehetetlenné tett civil társadalom erősítését. A nyilvános, rádióban közvetített események mellett valamennyi kerületi kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezet számára támogatást ajánlottunk a Fővárosi Cigány Napon szervezett programjaikhoz. A lehetőséggel 12 kerületben éltek, volt, ahol aznap hat különböző helyszínen hat különböző program várta a romákat. Szerettük volna a helyi, igazi, akár családi közösségeket támogatni, és néhány ezek közül igen jól sikerült. Az eddigiekkel együtt ez is egy olyan idea, amit szivesen folytatnánk mind a 23 kerületben.

Az FCÖ teljesítményének csúcspontját a 2006. május 27. és június 17-e között szervezett II. Budapest Cigány Fesztivál programjával érte el.


II. Budapest Cigány Fesztivál
2006. május 27. - 2006. június 17.

M E G H Í V Ó

Milyen gondolat vezette a Fővárosi Cigány Önkormányzatot a II. Budapest Cigány Fesztivál programjának kialakításakor? Alapvetően az, hogy látni és láttatni szeretnénk a cigányságot minél több helyzetben.

A kultúra, a művészetek, a tudomány, a közösségi együttlétek terén mindig gazdagnak, tevékenynek, büszkének és sikeresnek éreztük magunkat.

Van kit, van mit, van miből, van kinek és van miért bemutatni.

A II. Budapest Cigány Fesztivál programja gazdag és változatos, szokatlan és újszerű. A cigány nép vitalitását és életszeretetét jól tükrözi, hogy a kultúráját, művészetét, tehetségét, jószívűen, jókedvűen, vonzóan és nyitottan mutatja be akkor is, ha számtalan más területen a sors most nem hordozza tenyerén a cigányokat.

Nekünk magunknak, cigányoknak is újra kell tanulni közös ünnepeink méltóságteljes megélését. Egy új minőségű kollektív tudás és közös érzelmi állapot elsajátítása, átélése egyaránt fontos a magunk és a környező világ számára is. A

Fővárosi Cigány Önkormányzat nevében, képviselőtársaim: Csóka János, Lakatos László, Csík Tamás, Páva János, Horváth Aladár, Lakatos Klára és Daróczi Károly nevében, valamennyi Cigány Házban dolgozó munkatársam nevében, a Roma Parlament és az Amaro Drom nevében szeretettel meghívom a II. Budapest Cigány fesztivál valamennyi eseményére.

Zsigó Jenő
Elnök
Fővárosi Cigány Önkormányzat


2006. május 27. 19 óra
Ösztöndíjas Roma Fiatalok XVIII. Művészeti Gálája
Helyszín: Thália Színház V. Nagymező u. 22-24.

Május 27-én a Thália Színházban láttatni szeretnénk a fiatal budapesti generáció tehetségeit. Ők a jövő. Ők fogják meghatározni a következő évtizedekben a roma kultúrát, művészetet, a közéletet. Ők a Fővárosi Cigány Ház ösztöndíjasai. Ők a mi sztárjaink. Az Ösztöndíjas Roma Fiatalok XVIII. Művészeti Gálája főszereplői. Látni és hallani kell őket. Megtapsolni, megéljenezni, képzeletben egy kicsit a vállunkra venni őket, hogy legyen erejük végigjárni azon az úton, amelyen a jövőjüket keresik. Tapsunk, lelkesedésünk, örömünk velük marad. Mi pedig büszkék lehetünk rájuk.

2006. május 30. 19 óra

Lási rátyi muri gázsi! Jó éjszakát Kedvesem! - Roma folklór est

Közreműködik: Khamorro táncegyüttes, Balogh Kálmán és együtese, az Ando Drom és az Emigrante Együttes Franciaországból
Helyszín: Almássy téri Szabadidőközpont

A nemzetközi hírnevű hazai résztvevőket nem kell bemutatni a közönségnek. A szabolcsi-szatmári cigány tánc és zene egyvelegét bemutató Khamorro Együttes, a hangszeres virtuozitás felső fokán izzó Cimbalom Band Balogh Kálmán vezetésével, az énekközpontú Ando Drom és a nemzetközi felállású Emigrante egy zenei nyelvű beszéde Erika Serre francia énekesnőnek köszönhetően különleges élményt ígér. Az Emigrante énekesnője magyar cigány származású francia művész, a tangóharmonikás moldvai, a hegedűs román, a gitáros Szicíliából való. Ilyen felállásban csak nagyon új és eredeti zenét játszhat és játszik is a zenekar. Lemezük ősszel jelenik meg, sokan várják. Különleges, rendkívüli hangadottságú az énekesnő. Erika Serre a hangjával bármilyen zenét átszinez, átlényegít, meghatároz. Zenésztársai karakteres zenészegyéniségek. A romániai Szerjozsa hegedűs játékában a folklór zene bársonyos közelsége és anyanyelvi szintű interpretációja a meghatározó. A moldáv tangóharmonikás Viktor játékában a művelt muzikalitás, kifinomultság, a zenei alázattal átfűtött virtuozitás, míg a szicíliai Sergio gitározására a mérhetetlen dinamizmus, a lendület, a tűz a legjellemzőbb. Közben együtt romantikusak, álmodozók, száguldók és lebegők. Nagyon együtt vannak. Erika Serre nagyon fiatal. Egészen ritka, hogy egy énekesnő ilyen fiatalon eljusson a stílusteremtő zenéig és kizárólag rá jellemző előadásmódig.

2006. junius1. 11 óra
Töviről hegyire - beszélgessünk végre
Helyszín: MTA III. em. tanácskozóterem

Június 1-én a Fővárosi Cigány Önkormányzat és Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke sajtótájékoztatót tart az MTA és az Amaro Drom júniusban megjelenő közös lapszámának különleges tartalmáról és az együttműködés hátteréről. Ezt követően egy szokatlanul merész tudományos tanácskozásra kerül sor, amelyen az MTA kutatóintézeteiben dolgozó társadalomtudósok és a roma értelmiség képviselői felváltva tartanak egymással is vitázó elemző, és kivételesen a szubjektív kutatói véleményeknek is helyt adó előadásokat. Reményeink szerint az utóbbi évek legizgalmasabb előadásait hallhatjuk. Valamennyi előadó egyetért abban, hogy a rendszerváltás után 16 évvel számtalan várakozás, illúzióvesztés és még több kutatói tapasztalat birtokában másról és másképp kell beszélni a cigányok kapcsán, mint eddig. Paradigmaváltás? Új felismerések? Elhallgatott kérdések? A megnevezés dilemmái? Örvényben? A tudomány szókimondó tudományként új magvakat vet.

A tanácskozást megnyitja: Vizi E Szilveszter az MTA elnöke

Moderátor: Kállai Ernő kisebbségkutató

Előadók: Szalai Júlia szociológus, Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Neményi Mária szociológus, Daróczi Ágnes a Magyar Művelődési Intézet munkatársa, Kállai Ernő kisebbségkutató, Dupcsik Csaba szociológus, Zsigó Jenő szociológus

2006. június 1. - július 1.
Szem előtt - Illegalitásban Budapest Roma Színei II.
Kiállítás a Fővárosi Cigány Ház Képtára I. CD rom anyagából a Kálvin téri metróaluljáróban
Helyszín: Kálvin téri aluljáró mozgólépcsői

Láttatni szeretnénk magunkat és fogjuk is. Júniusban a Kálvin téri metróban a Fővárosi Cigány Ház képzőművészeti közgyűjteményéből válogatott gyönyörű alkotásokat helyezünk el. Mozgólépcsős kiállítást tartunk. A hegy megy Mohamedhez, a kiállítás megy a közönségéhez, a művészet megy a maga útján. A többi az alkotók, a képek és a kíváncsi, befogadó közönség magánügye. Izgalmas utazás lesz.

2006. június 1. 19 óra
Schwajda György: Himnusz a Duende Színházi Társulás előadása
Helyszín: Harlem Színpad Bp. VIII. Tavaszmező u. 6.
Főszerepben: Jónás Judit -Domján Edit-díjas színművész, Werner József
Rendező: Jónás Judit

Mindenki tudja, még a cigányok is, hogy őket évtizedeken keresztül áldozatosan felemelték, beillesztették, segítették. Ezért tartanak ott, ahol tartanak. Na, ezért kell megnézni Schwajda darabját. Ezért kell megnézni Jónás Judit és Werner József színészi munkáját. Ezért kell időnként megrázkódni, kiizzadni, nevetni-sírni, félni, lázadni. És amikor leesik a tantusz, időben elkapni. Nehogy megzavarja a különlegesen feszes előadás vészjósló, ihletett csendjeit.

A tantuszt tegyük el. Új felismerések kulcsa lesz. Ha néha majd kézbe vesszük közelebb kerülünk a valósághoz.

2006. június 5. 18 óra
"Csak egy szög" a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégelőadása a Nemzeti Színházban, Budapest roma lakosságának
A romák történelme Krisztustól napjainkig a nemzet színházában
Helyszín: Nemzeti Színház IX. Bajor Gizi park 1.

Látni akarunk. Hogyan látnak bennünket a magyar írók, költők, zenészek, dramaturgok, színészek. Mit látnak, mit értenek ők a cigányok sorsából Krisztus korától a náci haláltáborokon keresztül napjainkig.

A budapesti cigányok közül úgy hatszázan birtokba veszik a Nemzeti Színházat és megnézik magukat, meg benne a magyarokat. Tekintsük úgy, hogy másodszor kerül sor a megnyitóra. Roma közösségek, roma művészek, közéletiek, ösztöndíjasok, roma katonák, rendőrök, szociális-jogvédő irodánk ügyfelei, kilakoltatottak, vagy azzal fenyegetettek jönnek színházba velünk, talán néhány fejes is, ha kalandra vágyik. Hosszan tartó beszélgetést jósolok június 5-én este 10 után, amikor hatszáz roma kijön a Nemzeti Színházból. Végignéz a Dunán. Látja a kivilágított város szépségét. Nem látja, de tudja, hogy a kanyar után ott van az országgyűlés épülete. A Parlament. Tudja, hogy most készül a kormányprogram. Benne a roma program is. Ettől kijózanodik. A művészet mámora okozta könnyed lebegés súlyossá válik. Csak most kezd el igazán gondolkodni. Megérti, hogy a darab nem ért véget. Nagyon jó színház, nagyon jó darab. Biztosan ezt akarták. Mi is.

2006. június 7. 14 óra
Szécsi Magda: Csörgőkezű, Vödörjáró és Dobhasú
Zenés mesejáték gyerekeknek,
A Duende Színházi Társulás előadása, Jónás Judit rendezése
Helyszín: Roma Parlament Harlem Színpad Bp. VIII. Tavaszmező u. 6.

A gyerekek már felfedezték ezt a színházat, ezt a darabot. Imádják. Értik. Résztvesznek benne. Annyian jönnek, hogy el sem férnek a Harlem Színpad 120 férőhelyén. Hát állnak, ülnek a földön, csak ott legyenek. Ezért a felnőttekről már szó sem lehet. Pedig az lenne az igazi, ha valahol a gyerekek mellett jutna hely mindig 30-40 felnőttnek is. Csak felnőtteknek nem lehet eljátszani ezt a darabot. Elrontanák. De a gyerekekkel együtt meg kellene nézniük, és az eredendő élményért cserébe valahol, valakiknek jó sokat kellene hogy fizessenek. Szeretetből, megértésből, türelemből nyomott fizetőeszközökkel. Elintézhetjük. Ha van jelentkező.

2006. június 7. 16.30
A Fővárosi Cigány Ház Képtára I.
CD rom sajtó- és szakmai bemutató - Európa legnagyobb cigány képzőművészeti közgyűjteményéből
A Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményéből válogatott virtuális galéria, magyar - cigány - angol nyelven
Helyszín: Ernst Múzeum, Bp., VI. ker. Nagymező u. 8.

A CD-t bemutatja: György Péter esztéta, Martin Tímea művészettörténész
Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház

A Cigány Ház egyik büszkesége ez a kiadvány. Ötszáz alkotást mutat be hatvan alkotótól. Ott lenni a cigány képzőművészet megszületésénél nem mindennapi élmény azok számára, akik megtekintik a válogatást. Még három CD vár megjelenésre. Amikor mind a négy egyben lesz, több mint száz alkotó kétezer művét tartalmazza majd. Ünnep ez számunkra. Ünnep az alkotóknak és ünnep szerte a világban. Akadálytalanul, eddig soha nem látott minőségben és mennyiségben láthatják bárhol a világon a magyarországi cigány alkotók művészetét.


2006. június 8.
O corro Rom thaj o Borzo - kétnyelvű mesekönyv és CD bemutató
A meséket gyűjtötte és szerkesztette: Rézműves Melinda, a Cigány Ház igazgatóhelyettese, néprajzkutató
Kiadja: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház

Helyszín: Spinoza Ház, Koncert és Színházterem VII. ker. Dob u. 15.

Másik büszkesége a Cigány Háznak ez a kiadvány-páros, ami Rézműves Melinda gyűjtő és szerkesztői munkáját dicséri. Tőle megszokott rendkívüli igényesség, amelyen átsüt a cigány anyanyelv féltő szeretete, gondoskodó védelme és gyarapítása. A cigány kultúra, hagyomány, folklór és nyelv ünnepének meghitt pillanatát éli át aki eljön a bemutatóra. Ott lesz velünk néhány adatközlő. Mesélni is fognak. Úgy, ahogyan csak ők tudnak.

Ando Drom Muro Nav koncert 19 óra
A könyvbemutatót követően az Ando Drom ad koncertet nemrég megjelent Muro nav című, és az év végén megjelenő új albuma anyagából válogatva.


2006. június 9. 17 óra
Orsós Teréz festőművész retrospektív kiállítása
Helyszín: Roma Parlament Balázs János Galéria VIII. Tavaszmező u. 6.
A kiállítás 2006. Szeptember 8-ig látogatható

Jó néhány legendás alkotó van a cigány festők között. Orsós Teréz minden kétséget kizáróan közéjük tartozik. A kiemelkedő tehetség a szüntelen megújulás az eredetiség és őszinteség védjegyével Orsós Teréz egész alkotói pályájának meghatározója. Ismerik őt szerte a világban. Itthon pedig ő ismeri a nélkülözés, a nyomor stációit, az elismerés hiányát, a vissza, visszatérő kilátástalanságot és az újrakezdések, megújulások ihlető örömét. Orsós Terivel és képeivel találkozni kell. Ne hiányozzon senki, aki fontos lehet neki. Jelige: SzeretetMűvészet

2006. június 13. 20 óra
II. Budapest Jazz Jamboree
Házigazda: Oláh Kálmán- Liszt-díjas zongoraművész
Fellépők: Trio Midnight, Balázs József Trió, Szőke Nikolette & Jazzclusive, Szakcs Jr. Trió, Szakcsi Lakatos Béla - New Gipsy Jazz, Pecek Laktos trió
Vendég: A Magyar Rádió Jazzhegedű-versenyének I. helyezettje
Helyszín: A38 állóhajó, Bp., Petőfi híd budai hídfő
Belépő: 1.000 Ft

Alig néhány évtizede hogy muzsikus cigány családok gyermekei nyilvánvaló zenei tehetséggel úgy döntöttek, nem követik őseik zenei útját a cigány zenekarokban, kávéházakban és kaszinókban. Többre, másra vágytak. Amerikai jazz kezdtek el játszani. Ma már ez olyan természetes, mint a természeti jelenségek. Természetes, hogy Oláh Cumo Árpi Tsumo a világ legjobb jazz iskoláit járja végig. A legnagyobb zenészek, tanárok hívják tanítványuknak. Természetes Szőke Niki nemzetközi sikere, a New-Yorki jazz világtalálkozón adott önálló koncertje. Természetes a Szakcsi család különleges zenei tehetsége. Balogh Csibe Jenő a magyar Oscar Petterson volt már a 70-es években. A komoly zene felé is megtörténik a váltás. Dráfi Kálmánnal és Kathy Horváth Lajossal, a fiatal generációból ifj. Farkas Nándorral, ifj. Kathy Horváth Lajossal, és a zongoraművész diplomakoncertjét a napokban tartó Horváth Barbarával. Szóval ez a néhány évtized . Bennünket persze most az a néhány óra izgat, amit az A38 Hajón a zenészek társaságában töltünk. Ezek a zenészek lazák, jó velük beszélgetni. De a legjobb akkor lenni a társaságukban, amikor zenélnek. Akkor megnőnek, sugároznak, széles sávban kommunikálnak, sokszor meghaladnak bennünket. Akkor igazán érdekesek, amikor játszanak. Van okunk érdeklődni. Több generáció is együtt lesz a színpadon, és amikor igazán rázni kezdenek, figyeljünk arra, nehogy elszabaduljon az A38-as hajó. Találkozás az A38 Hajón este 8-kor.

2006. június 17.
Roma Juniális - az elmaradt Romajális
Egész nap zene, mulatság, tánc!!!
Helyszín: Orczy- kert, Bp., VIII. ker Orczy út 1.
Az Orczy kerti Roma FIESTA legenda. Azzá teszi évek óta húszezer fős közönsége, a fellépő 120 zenész, együttes, táncos. A ROMAjális és az augusztus 20-i Roma Fesztivál a szeretett ünnepe a budapesti cigányoknak. Tisztasága, egyszerűsége átlátható, átélhető, ezért saját. Mindkét ünnep a romák személyes ünnepe. Büszkék rá, várják és "megcsinálják" újra és újra. A zenészek pedig előre foglalják a helyüket a színpadi programban, hogy találkozzanak Orczy kerti közönségükkel. Június 17-én déli 12 órától éjfélig az Orczy kert a budapesti romáké. Főszereplő a zene, a jókedv, a mosoly, a tánc. Egy kézfogásra, egy jó beszélgetésre, hideg sörre, sok-sok szép zenére mindenkinek ki kell jönni, mert az eső elmosta ROMAjálist tarjuk meg 17-én. A legjobb persze, ha mindkettőt megtartjuk, legfeljebb egy sörrel több lesz. Lássuk egymást. Hozzatok el egy-egy embert a nagy pártokból, akkor nem csak nálunk lesz béke, náluk is.

Zsigó Jenő
Elnök
Fővárosi Cigány Önkormányzat

Együttműködő partnerek:

Magyarországi Roma Parlament, Fővárosi Cigány Ház - Romano Kher, Amaro Drom Alapítvány, Magyar Tudományos Akadémia

Harlem Group Produkció

Médiatámogatók:

Amaro Drom roma lap www.amarodrom.hu www.romanokher.hu C-Press Hírügynökség www.c-press.hu ROMnet  Ando Drom Alapítvány www.andodrom.hu Magyar Narancs, Radio C




A fesztivál valamennyi programja kiemelkedő közönségsikert hozott, a Nemzeti Színházban bemutatott Csak egy szög című darabot 650 cigány ember nézte meg, rendkívüli színházi élményben részesülve. A fesztivál eseményei, a korábbi Roma Akadémia anyagai, az FCÖ számtalan közszereplése -pl. Rádio C-ben politikai beszélgetések, TV szereplések, portréfilmek, megtekinthetők és részletesen tanulmányozhatók a www.amarodrom.hu, www.romanokher.hu, www.c-press.hu cigány honlapokon.

Az FCÖ további kommunikációs csatornát nyitott a főváros és az ország cigány lakossága felé 2006. február 17-től kezdődően, a Budapest Televízión sugárzott, önálló szerkesztésű C-TV című, kéthetente jelentkező interaktív, egy órás televíziós műsorával. Az adások is megtekinthetők a fent felsorolt honlapokon.

Az FCÖ fővárosi hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, ugyanakkor kezdettől fogva arra törekedett, hogy kultúraközvetítő szerepkörében átlépje Budapest határait. Folyamatosan alakította és finanszírozta ezért az elmúlt négy évben többek között a Kapolcsi Művészeti Fesztiválsorozat roma programjait és önálló sátorban biztosította a Sziget fesztiválprogramjában, hogy a hazai és nemzetközi fiatal generáció szervezett keretek között találkozzon roma kortársaival és a kortárs roma művészettel.

A testület kezdettől fogva figyelmet fordított arra, hogy a kortárs roma művészgenerációt önálló alkotásra ösztönözze. Folyamatosan teremtette azokat a lehtőségekt, amelyeken keresztűl a művész és közönsége találkozhat egymással. Számos képzőművészeti kiállítást szervezett a Roma Parlament Balázs János Galériájában, Budapest Roma Színei címmel 20 óriásplakáton, Budapest közterein, nyilvános kiállításon közvetítette a roma képzőművészet mellett az állandó roma galéria hiányának üzenetét is. Legutolsó nagyvárosi léptékű képzőművészeti kiállítását a Kálvin téri és Balha Lujza téri mertó mozgólépcsői mellett nyitotta meg, a legközelebbit a napokban a Szigeten saját sátorában fogja.

A képzőművészet mellett a kortárs roma alkotások létrejöttét számos más művészeti ágban is biztosította. Balogh Attila, Jónás Tamás, Kovács József Hontalan verses és prózai kötetei mellett kortárs néprajzi gyűjtéseket tartalmazó mesekönyvet jelentetett meg cd melléklettel a Cigány Házzal közösen. Ugyancsak együttműködésben jelent meg az elmúlt évben a József főherceg cigány nyelvű levelezéseit az eredeti cigány nyelv mellett magyar és angol, valamint a ma beszélt cigány nyelvű fordításban is tartalmazó kiadvány, amelyet archaikus cd melléklet egészít ki. Balogh Csibe Jenő jazz cd-je, ifj Horváth Béla hagyományos cigány zenét és klasszikus zenét tartalmazó dupla cd-je, Orgon Albert Wings című önálló szervezeményeket tartalmazó cd-je, a Trio Acoustic cd-je az FCÖ anyagi támogatásából jelent meg.

Kiadványai között kiemelkedő jelentőségű a nemzetközi együttműködésben készült Európai Cigány Szótár, amely a cigány nyelv mellett valamennyi világnyelvet, a határos országok nyelvét, az albánt, a görögöt és valamennyi hazai nyelvjárást is tartalmazza, közülük a vend dialektust a szótár készítői gyűjtötték fel. A kézirat nyomdai kivitelezésre alkalmas formájában elkészült.

Az FCÖ művészeti programjában számos produkció létrejöttéhez járult hozzá. A skála igen széles, a Művész Moziban Budapest roma lakosságának bemutatott Manderley című filmtől és az azt követő eszmecserétől Jónás Judit Duende Színházának produkcióiig -közöttük a Balladák földjén, Swajda György Hímnusza, Sarkadi Imre Elveszett paradicsoma, Szécsi Magda mesejátéka- tart.

A Fővárosi Cigány Önkormányzatnak nem biztosít a kisebbségi törvény olyan érdemi poziciókat, amelyek az OCÖ-t például a törvényhozásban megilletik. Az OCÖ sem alakított ki saját működési rendjében olyan kommunikációs csatornálkat, amelyeken keresztűl a roma társadalom véleménye, javaslatai, kritikái eljuthatnak hozzá. Az FCÖ ezért több esetben a nyilvánosságot "használta" arra, hogy a cigányságot érintő kérdésekben az OCÖ-t állásfoglalásra ösztönözze, közzétéve egyuttal szakmai kérdésekben saját véleményét is.


A Fővárosi Cigány Önkormányzat nyílt levele az Országos Cigány Önkormányzathoz

Az Országos Cigány Önkormányzat a magyarországi cigány lakosság egyetlen legitim politikai képviselője a jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint. Politikai és szakmai legitimitását nem a cigányságtól és társadalmi szervezeteitől, hanem a választójogi és kisebbségi törvénytől kapja.

Az OCÖ-től kapott meghívóban megfogalmazott egyeztetési szándék, az OCÖ és a társadalmi szervezetek között, nem mentesíti és nem menti fel az OCÖ-t az alól a felelősség alól, hogy az egész cigány társadalom előtt vállalható és nyilvánosságra hozott OCÖ álláspontot alakítson ki. Sajnálatos, hogy mindezt a mai napig nem tette meg. Sajnálatos az is, hogy a társadalmi szervezeteket elkésve, az utolsó pillanatban igyekszik megszólítani. Az OCÖ a kormánytól nem kapta meg az eddig elkészült NFT-II fejezeteket. Tájékozatlanságánál fogva semmilyen információt nem tud adni a kormányzat romákat érintő szándékairól és saját álláspontot sem alakított ki.

Az FCÖ álláspontja már az NFT I. tárgyalásakor is egyértelmű és következetes volt. Megengedhetetlennek tartottuk, hogy a roma társadalom legsúlyosabb problémái -többek között a telepfelszámolás, munkahelyteremtés, nemzeti kulturális intézményrendszer, színház, múzeum, kutatóintézetek, művészeti központok felállítása, napi megjelenésű roma sajtó, országos hatókörű rádió, rendszeres televíziós műsorszolgáltatás, az oktatási szegregáció felszámolása, a városi gettók felszámolása, szociális lakásépítési program, közép- és felsőfokú tanulmányi támogatási rendszer -, nevesített roma programként ne jelenjenek meg a társadalmi felemelkedést és kohéziót, valamint a legsúlyosabb társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását célzó Nemzeti Fejlesztési Tervben.

Ebben a viszonyban úgy tekintünk a politikai és értelmiségi elitre, mint amely egy történelmi lehetőséget adó időszakban újból kizárja a magyarországi cigányságot a társadalmi felemelkedés lehetőségéből. Nem történhet meg, hogy az Európai Unió állampolgárainak egymáshoz közelítő életszínvonalát biztosító eu-s forrásokból a roma társadalmat kizárják.

Magyarországon 1994-től kezdődően a cigányság politikai elitje és képviselője törvényi védelemmel és felhatalmazással a mindenkori OCÖ. Az OCÖ felelőssége ebben a helyzetben felmérhetően óriási.

Az FCÖ elkötelezett abban, hogy a romákat súlytó többszörösen hátrányos helyzet felszámolása csak az eu-s források direkt, célzott felhasználásával, lehívásával történhet meg. Ehhez az szükséges, hogy az OCÖ érje el, az NFT II-ben a magyar állam roma problémaként nevezze meg a romák társadalmi problémáit. A magyar társadalom és igazgatási rendszerei a romákra alapvetően romaként tekintenek, és csak másodlagosan látják őket szegényként, hátrányos helyzetűként is. Ezért a forrásokhoz is romaként kell hozzájutniuk.

A rendszerváltás legnagyobb vesztesei a romák, mert a nemzeti javak újraelosztásakor politikailag nem létezőnek tekintették őket

Szélsőséges és tragikus következményei lehetnek azonban annak az utóbbi években tapasztalt kormányzati törekvésnek, amely célul tűzte a roma nevesítésű programok teljes felszámolását éppen abban történelmi időszakban, amikor eu-s fejlesztési támogatás várható 2007-től Magyarországra.

Pontosan tudjuk, hogy a faji előítéletesség miatt a GDP-ből egyetlen kormány sem fog jelentős forrásokat fordítani a társadalmi sorskérdéssé vált roma ügy megoldására. Ez csak most, és az NFT-II keretén belül az EU-s fejlesztési forrásból valósítható meg.

Magyarországnak szembe kell nézni azzal, hogy ha 2007-től kezdődően nem érkezik célzottan eu-s forrás romák munkahelyteremtésére, roma lakta települések infrastruktúrájára, az afrikai szintű szegénység és éhezés felszámolására, a cigány telepek megszüntetésére, összegezve: a romák élethelyzetének és lehetőségeinek társadalmi méretű javítására, akkor Magyarország etnikailag véglegesen kettéválik, a társadalmi felemelkedésből kizárt rasszjegyek alapján megkülönböztethető rabszolgák és a sikeres, felemelkedett, javakkal bíró, egészségesen élő fehérek társadalmára. A kettészakadás következményei beláthatatlanok a Magyar Köztársaság társadalmára.

Az OCÖ az egyetlen, amely törvényi státuszánál fogva legitim képviselője a teljes magyarországi cigányságnak. Ennél fogva joga és egyben kötelessége elérni, hogy az NFT-II-ben roma programként jelenjen meg a roma népesség társadalmi méretű fejlesztési programja, tételes fejlesztési források megjelölésével.

Budapest, 2005-05-10.

Zsigó Jenő
Elnök
Fővárosi Cigány Önkormányzat




A Fővárosi Cigány Önkormányzat fontosnak tartotta azt is, minél szélesebb körű nyilvánosság találkozzon rendszeresen a cigánysággal kapcsolatos információkkal. Folyamatosan fizette ezért elő az Amaro Dromot a cigány művészektől a közép és felsőfokú tanulmányokat folytató roma fiataloktól kezdődően az országgyűlési illetve fővárosi képviselőkig, kerületi polgármesteri hivatalokig, a költségvetési keretei szerint meghatározott időtartamra.

A testület 2003-ban bekapcsolódott abba az interdiszciplináris kutatási programsorozatba, amelyben az MTA kutatóintézetének munkatársai a többségi társadalmat abból a szempontból vizsgálták, hogy az esélytadó e a romák számára, vagy inkább esélyt megvonó, feudális körülményket és működési mechanizmusokat kényszerít a roma társadalomra. A kutatási részanyagokat az FCÖ a Rádio C közvetítésével Roma Akadémiai tanácskozásokon vitatta meg. A tanulmánykötet Kisebbségek kisebbsége címmel 2005-ben jelent meg és felsőoktatási takönnyvvé vált.

A Roma Akadémiát a Magyarországi Roma Parlament alapította 1995-ben. A rendszerváltás után a cigányság úgy szorult ki a társadalom igazgatási rendszereiből, hogy saját rendszereit, intézményeit sem hozhatta létre. A Roma Akadémia rendszeres tanácskozássorozatai hiánypótló fórumot teremtettek, amelyen a cigányság társadalom szakmai politikai kérdésekben eszmét cserélhetett, tanácskozhatott. A Roma Akadémia az Fcö számára is társadalompolitikai szakmai fórummá vált. 2005-től szakmai programjában az Amaro Drom roma lappal közösen Ötórai teákat rendezett Ferge Zsuzsa szociológus, Faludy György író, Sára Sándor filmrendező, Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, Vizi E. Szilveszter az MTA elnöke részvételével. Ez utóbbi program egyik következményeként a Budapest Cigány Fesztivál keretében a Magyar Tudományos Akadémián a cigányság társadalmi sorskérdéseiről tanácskozást szerveztünk, ősszel pedig megjelenik az MTA-val közös Amaro Drom lapszám.

Az FCÖ számtalan hazai és nemzetközi kapcsolatfelvételéből kiemelkedik az OECD képviselőivel folytatott közös tanácskozás, amelynek írott anyagát -valamennyi Roma Akadémiai tanácskozás mellett- közzétette az Amaro Drom roma lap.

Az alábbiakban egy példa az FCÖ szakmai-politikai tevékenységéből. Azért választottuk ezt a dokumentumot, mert valamennyi olyan területet tartalmaz, amelyen változás elérését az FCÖ indulásakor célként tűzte ki. Nem valósult meg minden célunk, további teendőink vannak.


Fővárosi Cigány Önkormányzat
1084 Budapest Tavaszmező út 6.
210 47 98

Magyar Szocialista Párt
Lendvai Ildikó frakcióvezető
részére

Tisztelt Frakcióvezető Asszony!

A társadalmi önigazgatási rendszerek három szintje közül a cigány kisebbség helyzetének pozitív változása tekintetében eredménytelenül telik el a rendszerváltás utáni 15. év.

A központi intézményi szabályozási szint a cigányság politikai jogfosztását eredményező, gyermekeik iskolai szegregációjához és munkaerő piaci esélytelenségéhez vezető kisebbségi, választójogi szabályozással, az országgyűlési képviselet elodázásával lehetetlenné tette demokratikus érdekképviseletek létrejöttét. A jelenlegi pénzelosztó mechanizmusok a cigányság által végrehajtott önszegregációt preferálják az integráció helyett.

Az önkormányzati rendszer eredménytelenségét alapvetően az okozza, hogy nem a cigányság önszerveződésre épül, és a konstrukcióban keverednek az önkormányzati, intézményi és társadalmi szervezeti elemek.

A cigány civil társadalom önmagát eltartani és fenntartani képtelen, működése nem az önigazgatási rendszereitől, hanem az adományozók érdekeitől függ. A cigány értelmiség szegregálódott, a nem cigány értelmiség elhallgatott ezekben a folyamatokban.

Az identitásválasztás szabad és szubjektív, az adatvédelmi törvény nem teszi lehetővé a származásra utaló adatok nyilvántartását. Az állami statisztikákban ezért romák nincsenek, nem tudjuk a csoport nagyságát, nem áll rendelkezésre jövedelmi, szociális, családi, iskolázottsági, foglalkoztatási helyzetük statisztikai adatsora, azok nem elemezhetőek. Ugyanez a szabályrendszer azonban forrásokat csatol a csoport társadalmi helyzetének javítását célzó programokhoz, amelynek igénybevétele ezért követhetetlen és ellenőrizhetetlen, eredményessége diszfunkcionális.

A több mint félmilliós népességnek -amely a társadalom legalacsonyabb jövedelmi kvintisében helyezkedik el- nincs társadalmi integrációs intézmény- és eszközrendszere.

A társadalom alrendszerei közül a szakma kap esélyt arra, hogy eszközeivel beavatkozzon a kortárs cigány nemzedék esélytelenségét eredményező és fenntartó mechanizmusokba. Eredményességét az is garantálhatja, hogy az Európai Unióban kiemelt támogatási cél a hátrányos helyzetű és roma társadalmi rétegek felzárkóztatása.

A kisebbségi önazonosság megőrzésének egyik legfontosabb eszköze a társadalmi kommunikáció, amely semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiájának megélésében, kiteljesítésében. Fejlett, erős és bizonyos védelmet élvező, a kommunikációs csatornákon közvetíteni képes intézmények nélkül azonban nem csak az adott közösség önszerveződésének és érdekeinek belső artikulációja, de a kisebbségi identitás és csoporttudat folyamatos közvetítése és megerősítése is ellehetetlenül.

Három olyan területre hívjuk fel levelünkkel a figyelmet, amelyeken a fővárosi és kormányzati törekvések összekapcsolása a cigány kisebbség önigazgatási intézményrendszerének kiépítésében a jelenlegi kormányzati ciklusban korszerű és hatékony megoldásokat eredményezhet. A verbális politizálás mellett a szakmai eredmények politikai hatásának elsőbbsége vitathatatlan.

Kérem, működjön közre a fővárosi és kormányzati törekvések és lehetőségek összehangolásában.

Budapest, 2005.09.29.

Zsigó Jenő
Elnök
Fővárosi Cigány Önkormányzat




Fonyód Fürdő út 7. szám alatti üdülőrekonstrukció

A Fővárosi Önkormányzat 1987-ben hozta létre Budapest kétszázezer fős cigány lakosságára kiterjedő feladatkörrel a Fővárosi Cigány Ház- Romano Kher intézményét.

Az intézmény egyik legfontosabb alapfeladata a Budapesten élő, hátrányos helyzetű cigány gyermekek szociális üdültetése, szakmai táborok szervezése. A Romano Kher 1987. óta mintegy 16 000 olyan gyermeknek nyújtotta e lehetőséget, akiknek - részben tanulmányi eredményük, részben a szülők szegénysége, esetleg mindkettő miatt - esélyük sem lehetett arra, hogy kortársaikkal együtt nyaralhassanak.

A korábbi bérelt balatonszemesi üdülőt a tulajdonos 2001-ben értékesítette. 2002-ben a Fővárosi Önkormányzat a feladat ellátásához a Fonyód, Fürdő u. 7. sz. alatti ingatlant bocsátotta a Romano Kher rendelkezésére. Az ingatlan 1930-ban épült és az 1990-es évek elejéig gyermekotthonként üzemelt, majd üresen állt. Az épület állaga leromlott, tönkrement.

A Fővárosi Önkormányzat az épület felújítására 150,000,000 Ft-ot állapított meg. Az üdülőrekonstrukció első üteme befejeződött, átadása 2005. szeptember végén megtörtént.

A legszükségesebb rekonstrukciók, a

100 adagos főzőkonyha és kapcsolódó étterem,
1 db mozgássérültek által is használható lakóegység (vizesblokkal),
2 db betegszoba és orvosi szoba, személyzeti öltöző, gondnoki lakás foglalkoztató helyiség
20 hálószoba kialakítása,
valamint
a gázüzemű központi fűtés, központi melegvíz ellátás, oltóvízhálózat, a tűzjelző rendszer kialakítása és a teljes közműhálózat felújítása megtörtént.

Az egész évben üzemeltethető üdülő azonban üresen áll, használatba venni nem lehet. A tetőszerkezet rekonstrukciójának elmaradása miatt az elkészült rekonstrukciók állagvédelme sem megoldott.

Az előzetesen kimunkált tervek szerint az üdülő berendezéséhez, a foglalkoztató és képzési funkciók kialakításához további 300,000,000 Ft-ra van szükség.

Ebből az összegből megoldható

a tetőtér beépítése képzési és közösségi funkciók kialakításával,
a teljes tető héjazatcsere,
az üdülőépület és konyhaépület szigetelése és homlokzatfelújítása,
a kert- és parkrendezés, medence és stég építése, vízparti iszap kotrása,
a melléképületen tetőszerkezet kialakítása (sátortető vagy zöldtető),
a szobák, orvosi és betegszobák berendezése és felszerelése,
a funkcionális foglalkoztatók (stúdió, nyelvi labor, képzési eszközök),
a gondnoki lakás, karbantartó műhely és iroda,
az étterem és a konyha HCCP rendszerű berendezésére,
a kerítés elkészítése, kerti bútorok, játszó eszközök, sportszerek, csónak beszerzése.

Közreműködését kérjük abban, hogy a fővárosi közgyűlés és a kormány együttműködésével a fonyódi üdülő beruházási programja legkésőbb 2006 május 1-ig teljes egészében megvalósulhasson.

Meggyőződésem, hogy Budapest több mint százezer fős roma lakossága nagyrabecsüléssel fogadná a kormány közvetlen segítségét, egy korszerű, a kor igényeinek megfelelően berendezett és felszerelt színvonalas roma képzési központ és üdülő átadását.

Budapest, 2005. szeptember 26.

Budapesti Cigány Művészeti Központ

A Fővárosi Önkormányzat 1987-ben alapította Cigány Szociális Művelődési Módszertani Központ elnevezésű intézményét, amelyet egy évre szóló "ideiglenes jelleggel" egy volt orvosi rendelő 42 hasznos nm-én a főváros peremkerületének rosszul megközelíthető részén helyezett el. Az azóta Romano Kher-re átnevezett központ ma is ideiglenes helyén működik.

A fenntartó elhelyezési törekvései a kerületi képviselőtestületek roma intézmény befogadását elutasító döntései miatt megszűntek, a főváros saját tulajdonában álló ingatlan kialakításáról döntött. A beruházás időpontját azonban a testület folyamatosan elhalasztotta, majd a célra eredetileg elkülönített 1.5 milliárd forintot 1 milliárdra csökkentette. A beruházás előkészítésének tervezett időpontja jelenleg 2007.

Az utóbbi 15 év társadalmi mobilitásában a cigányság és a többség státusza ollószerűen tovább nyílt. A nagy állami ellátórendszerek -foglalkoztatás, egészségügy, oktatás- beszűkültek, presztízsük folyamatosan romlik, az ezeken a területeken működő piaci rendszerek szolgáltatásai a romák számára megfizethetetlenek, elérhetetlenek.

A kisebbségi önkormányzati rendszer tagjait a többség választja, azok nem képesek az érdekérvényesítés eszközévé válni. A romák folyamatosan távolodnak el a társadalmi integráció lehetőségétől.

A Romano Kher, a főváros egyetlen roma szakmai intézménye az alapításkori helyzetben van,
- közlekedés szempontjából megközelíthetetlen
- székhelyén az egy munkatársra jutó alapterület 2,1 nm
- az ügyfél centrikus munkaköröket az igazgató kényszerűen, az általa vezetett Magyarországi Roma Parlament ingyen biztosított belvárosi irodahelységbe telepítette
- ugyanezen szervezet színháztermében és kiállítótermében, ugyancsak térítésmentesen zajlanak -a fővárosban egyedüli rendszerességgel- az intézményi roma művészeti és közéleti programok
- a cigány képzőművészeti közgyűjtemény egy bérelt lakásban van elraktározva,
- 400 fővárosi roma diák ösztöndíjazása és tehetséggondozása egy közepes méretű bérelt lakásban zajlik
- az intézményi létszám 15 éve változatlan
A Romano Kher a fenti körülmények között az elmúlt 15 év alatt

- létrehozta Európa legjelentősebb cigány képzőművészeti
közgyűjteményét
- Kordokumentum gyűjteményeket alapított és kezel
roma szak- és szépirodalmi könyvtárat
filmarchívumot (dok.és portré és játékfilmek)
fotóarchívumot
roma művészeti archívumot
(műv. programok digit. kép-és hangfelvétele)

- irodalmi, művészeti, néprajzi, nyelvi kiadványokat jelentet meg - cigány gyermekeket táboroztat, szakmai-módszertani táborokat szervez
- cigány fiatalokat ösztöndíjaz és tehetséggondozást végez
- fővárosi szintű művészeti eseményeket szervez (Romajális, Ösztöndíjasok Összművészeti Gálája, Budapest Cigány Fesztivál, Óriásplakátkiállítás)
- interdiszciplináris roma kutatásban vesz részt (Kisebbségek kisebbsége tanulmánykötet Magister Kiadó 2005.)
- Valamennyi európai meghatározó nyelvet, a környező országok nyelvét, valamennyi magyarországi cigány nyelvet és dialektust tartalmazó európai cigány szótárt készített elő kiadásra nemzetközi együttműködésben
- a fizikai, kisegítő munkakörök kivételével valamennyi munkatársa felsőfokú végzettségű

Az elmúlt években felhalmozott értékek, kordokumentumok és tartalmak megfelelő elhelyezés esetén azonnal használhatóak. A 18 éve változatlan vezetésű intézmény tudatosan és folyamatosan törekedett arra, hogy a fővárosban a romák civil szervezeteit, kisebbségi képviseleteit és a cigány értelmiséget, valamint a cigány művészeket együttműködésre ösztönözze. Ennek a törekvésnek az eredményeképpen ma már korántsem súlyuknak megfelelő mennyiségben és gyakorisággal, de a fővárosi programkínálatban rendszeresek a művészeti események, folyamatosan jelennek meg kortárs cigány művészeti kiadványok, folyamatos a roma lapkiadás, a cigány nyelv ápolása, a néprajzi és zenei örökség gyűjtése. Az intézmény körül kialakított, sokoldalú kapcsolkatrendszer azonban megfelelő körülmények között a szakmai teljesítményeket és azok pozitív társadalmi hatásait azonnal megsokszorozhatná.

A fővárosi önkormányzat rendelkezésre álló fejlesztési forrása, a testület cigány művészeti központ létrehozására irányuló szándéka kormányzati törekvésekkel és forrásokkal együtt lehetővé tenné, hogy a cigányság első szakmai intézményének beruházása Budapest világvárosi színvonalának, a fővárosi több mint százezres cigány lakosság igényeinek megfelelő korszerű formában és összművészeti funkciókkal haladéktalanul elkezdődhessen.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat a fővárosi és a kormányzati együttműködés kialakításában és a források összesítésében kéri frakcióvezető asszony közreműködését.

A művészeti központ szakmai koncepcióját és a beruházás terveit elkészíttette a Romano Kher, tisztelettel ajánljuk figyelmébe. Budapest, 2005.09.26.



A Nemzeti Fejlesztési Terv II és a cigányság

A Fővárosi Cigány Önkormányzat felszólította az Országos Cigány Önkormányzatot, hogy mint kompetenciával és jogkörrel bíró testület, egyetértési illetve véleményezési jogával élve tegyen meg mindent azért, hogy az NFT-II-ben a cigányság problémacsoportja nevesítetten szerepeljen és jusson forrásokhoz.

Az FCÖ álláspontja szerint a népcsoport a cigánysága okán szenvedi el gazdasági, szociális, oktatási, kulturális hátrányait, ezért azok felszámolásához is cigányként kell forrásokhoz jutnia. Az NFT-II egyszeri és kivételes nagyságrendű forrást biztosít a társadalmi felzárkóztatáshoz, ebből a folyamatból nem maradhat ki saját problémacsoportjának nagyságára és annak társadalmi jelentőségére figyelemmel a cigányság.

Az Országos Cigány Önkormányzat a felszólításra nem reagált, vezetői az utóbbi időben több nyilatkozatukban kifejtették (RádioC, Amaro Drom), hogy a testület nem politikai képviselete a cigányságnak.

A hazai cigányság politikai képviselet nélkül ismét kimarad azokból az elosztó folyamatokból, amelyekben a politikai képviseletek erőviszonyaik és szándékaik szerint juttatják céljaikat és érdekeiket forrásokhoz az NFT-II-ben.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat ezért önállóan kezdeményezi a cigányság "felvételét" az NFT-II-be. A testület álláspontja az NFT I. tárgyalásakor is egyértelmű és következetes volt. Megengedhetetlennek tartottuk, hogy a roma társadalom legsúlyosabb problémái, a telepfelszámolás, a munkahelyteremtés és a munkaképes korú roma társadalom visszahelyezése a foglalkoztatottak világába, nevesített roma programként ne jelenjen meg a társadalmi kohéziót, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását célzó Nemzeti Fejlesztési Tervben.

A rendszerváltás legnagyobb vesztesei a romák, mert a nemzeti javak újraelosztásakor politikailag nem létezőnek tekintették őket

A rendszerváltó pártok a cigány szervezetek és értelmiségiek tiltakozását figyelmen kívül hagyva alkotmánysértő jogszabályokkal lehetetlenítették el három cikluson keresztül a cigányság érdekérvényesítését. Ezért nincs a cigányságnak kulturális intézményrendszere, a társadalmi kommunikációhoz napi megjelenésű roma sajtó, országos hatókörű rádió, rendszeres televíziós műsorszolgáltatás, burjánzik az oktatási szegregáció, a szabad identitásválasztással ellehetetlenül a közép- és felsőfokú tanulmányi támogatási rendszer, tartalom nélküli a kulturális autonómia.

Az uniós támogatás most egyszeri és kivételes lehetőséget ad a politikai eli számára ahhoz, hogy felelősségét felvállalva minden eszközt arra fordítson, hogy a demokratikus politikai rendszer által a roma társadalomnak okozott hátrányokat megszüntesse, felszámolja.

Ha ez nem történik meg, akkor a romáknak úgy kell tekinteniünk a politikai és értelmiségi elitre, mint amely egy történelmi lehetőséget adó időszakban újból kizárja a magyarországi cigányságot a társadalmi felemelkedés lehetőségéből. Nem történhet meg, hogy az Európai Unió állampolgárainak egymáshoz közelítő életszínvonalát biztosító eu-s forrásokból a roma társadalmat kizárják.

Az FCÖ meggyőződése, hogy a romákat súlytó többszörösen hátrányos helyzet felszámolása csak az eu-s források direkt, célzott felhasználásával történhet meg. Ehhez az szükséges, hogy az NFT II-ben a kormányzat roma problémaként nevezze meg a romák társadalmi problémáit. A magyar társadalom tagjai és igazgatási rendszerei a romákra alapvetően romaként tekintenek, és csak másodlagosan látják őket szegényként, hátrányos helyzetűként is. Ezért a forrásokhoz is romaként kell hozzájutniuk.

Szélsőséges és tragikus következményei lehetnek azonban annak az utóbbi években tapasztalt kormányzati törekvésnek, amely célul tűzte a roma nevesítésű programok teljes felszámolását éppen abban történelmi időszakban, amikor eu-s fejlesztési támogatás várható 2007-től Magyarországra.

Tudjuk, hogy a faji előítéletesség miatt a GDP-ből egyetlen kormány sem fog jelentős forrásokat fordítani a társadalmi sorskérdéssé vált roma ügy megoldására. Ez csak most, és az NFT-II keretén belül az EU-s fejlesztési forrásból valósítható meg.

Magyarországnak szembe kell nézni azzal, hogy ha 2007-től kezdődően nem érkezik célzottan eu-s forrás romák munkahelyteremtésére, roma lakta települések infrastruktúrájára, az afrikai szintű szegénység és éhezés felszámolására, a cigány telepek megszüntetésére, összegezve: a romák élethelyzetének és lehetőségeinek társadalmi méretű javítására, akkor Magyarország etnikailag véglegesen kettéválik, a társadalmi felemelkedésből kizárt, rasszjegyek alapján megkülönböztethető rabszolgák és a sikeres, felemelkedett, javakkal bíró, egészségesen élő fehérek társadalmára. A kettészakadás következményei beláthatatlanok a Magyar Köztársaság társadalmára.

Az OCÖ, amely törvényi státuszánál fogva legitim képviselője a teljes magyarországi cigányságnak, nem tartja magát politikai képviseletnek. Valamennyi parlamenti pártot szakmai és politkai felelősség terhel azért, hogy az NFT-II-ben roma programként jelenjen meg a politikai képviselet nélkül maradt, a társadalom többségétől végletesen leszakadt roma népesség társadalmi méretű fejlesztési programja.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek munkatársai cigány szervezetek és képviseletek közreműködésével 2000. és 2003. között A magyarországi romák politikai és emberi jogai és a jogok érvényesülésének társadalmi feltételei témakörben kutatómunkát végeztek. Az interdiszciplináris kutatás a hazai politikai intézményi rendszert abból a szempontból vizsgálta, hogy mennyiben járul hozzá a többség és a kisebbség kapcsolatának alakításához, mennyiben alkalmas arra, hogy a roma társadalom emberi jogaiért vívott harcának társadalmi-intézményi feltételeit megteremtse. Képes e a romák politikai és szociális jogaiban új rendszert alkotni, vagy ellenkezőleg, a demokratikus rendszertől idegen, feudális viszonyokat konzerválja, teremti újra.

A kutatás a romák helyzetének alakulására ható status- és politikai jogokat vizsgálta annak tükrében, hogy alkalmasak e a romák helyzetének jobbítására, valamint a diszkrimináció hosszú távú meghaladására és kiterjedt az önérdek-érvényesítő és önérdek-meghatározási képesség feltételeire. A kutatás eredményei a Kisebbségek kisebbsége című tanulmánykötetben tavasszal jelentek meg. A résztanulmányokat folyamatosan megvitatta és elemezte a Roma Akadémia a Rádió C nyilvánossága előtt. A kutatócsoport készséggel adja közre megállapításait.

Budapest, 2005.09.26.
Fővárosi Cigány Önkormányzat
Kisebbségi és választójogi törvénymódosítás

A Fővárosi Cigány Önkormányzat törvénymódosító koncepciójának néhány elemét a jogszabályváltozások közé beemelte a törvényhozás. Más javaslatait nem vette figyelembe. Tekintettel arra, hogy e javaslatok elfogadását a kisebbségi törvény előkészítése, 1992 óta folyamatosan megalapozottnak és szükségesnek tartja a testület a szabályzórendszer részévé tenni, és mert a módosító javaslatok elemei egymásra épülnek és kiegészítik egymást, az alábbiakban hívjuk fel rá a figyelmet akkor is, ha a jogszabályalkotásban résztvevők nem vették és nem veszik figyelembe azokat.

A testület és korábban külön a tagjai is elfogadhatatlannak tartották az 5 fős kopogtatócédulás jelölést, helyette kezdettől fogva a társadalmi szervezetek jelölő státuszát tartották elfogadhatónak. A törvénymódosítás ezt a megoldást beemelte a szabályok közé.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat a cigányság önögazgatási rendszereinek, intézményeinek és legitim képviseleteinek hiánya, valamint társadalmi elutasítása miatt elfogadhatatlannak és szükségtelennek tartja a regisztrációt. Helyette megfelelőnek tartaná a más napra kitűzött kisebbségi választást, amelyen valamennyi választójogosult magyar állampolgár résztvehet. A módszer méri a kisebbségi választójog elfogadását és gyakorlását a kisebbségek körében, illetve hiteles képet ad arról, hogy azzal mennyiben élnek a többségi választók, ha pozitív többletmagatartást kell hozzá tanusítaniuk, végül társadalmi méretű elutasítás sem fűződik hozzá, míg a regisztrációhoz igen.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat a képviselőket választók előítéletessége miatt a települési önkormányzathoz rendelt finanszírozás megszüntetését javasolja. Javasolja, hogy a kisebbségi önkormányzatok támogatása egészüljön ki a működő civil szervezetek szabályozott támogatásával és mindkettő normatív rendszerű legyen.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat javasolja, hogy a települési önkormányzati, valamint az országgyűlési választásokon a kisebbségi jelölteket a kisebbségek civil szervezetei és kisebbségi önkormányzatai állítsák, kisebbségek esetében a település, illetve az ország egy választókörzet legyen.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat javasolja, hogy a cigányság politikai jogfosztását eredményező kisebbségi és választójogi törvény alkotmányellenessége miatt a rendszerváltó pártok állapítsák meg a véleményezési és egyetértési jogkörrel rendelkező Országos Cigány Önkormányzattal együtt szakmai és politikai felelősségüket, országgyűlési határozatban kövessék meg a cigányságot a demokratikus és társadalmi integrációs eszközrendszer megvonása miatt. Fejezzék ki azon meggyőződésüket, hogy a cigányság társadalmi hátrányainak megszüntetése első a társadalmi sorskérdések között, vállaljanak kötelezettséget arra, hogy a jogszabályalkotáson keresztül folyamatosan törekszenek arra, hogy a cigányság társadalmi hátrányait megszüntessék, felszámolják.

Budapest, 2005.09.26.

Zsigó Jenő elnök
Fővárosi Cigány Önkormányzat

Összegezve. A Fővárosi Cigány Önkormányzat úgy döntött 2003-ban, hogy maradandó értéket hoz létre és hagy az utókorra tevékenységével.

Minden eseményünket rögzítettünk hangfelvételek, digitális videofelvételek, fotók, szöveges lejegyzések formájában és közzétettük, vagy ezt követően tesszük közzé.

A négy éves munkát átölelő, bemutató könyvet ez év végéig jelentetjük meg. A most rendelkezésre álló rövid időben képtelenség egy igen aktív, kreatív fcö teljesítményt bemutatni.

Az alábbi, jelzésszerű, kronologikus felsorolással is csak érzékeltetni tudjuk, milyen ambíció jellemezte 2003- 2006 között a Fővárosi Cigány Önkormányzatot.

Itt köszönöm meg az FCÖ képviselőinek, vezetőtársaim négy éves munkáját, erkölcsi, szakmai, politikai kiállását, tehetségét, biztalmát és a konkrétan elvégzett munkát.

Biztos vagyok benne, hogy nemes eszmék jegyében jó célokat tűztünk magunk elé és a munkánk eredményes volt. Úgy érzem, valamennyi kisebbség, köztük mi cigányok is, többet és jobbat érdemlünk a kormánytól és a fővárostól is. A Fővárosi Cigány Önkormányzat most négy év munkájában és teljesítményében fogalmazta meg bizonyító érveit.

A kisebbségi törvény módosítása következtében (regisztráció) most minden kisebbség elbizonytalanodva tekint jövője elé. Mi is. Átélve az FCÖ négy évét, és végighallgatva a fővárosi kisebbségi önkormányzatok tizenkét éves ciklusértékelését, szertném azt hinni, hogy a rendkívül gazdag tevékenység nem azt jelenti majd, hogy ez a tizenkét év -nekünk csak négy- volt az aranykor. Szeretném hinni, hogy az csak ezután következik.

Zsigó Jenő
Elnök
Fővárosi Cigány Önkormányzat
2003-2006.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A Besh o droM húsz évét ünnepli a Kobuci Kertben

  • Mi Hazánk: a magyarok elutasítják a cigánykérdés szőnyeg alá söprését

  • Celldömölki társulat nyerte az ötödik Komlói Amatőr Színházi Találkozó fődíját

  • Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól a történelmi diszkrimináció miatt

  • Ferenc pápa bocsánatot kért a cigányoktól Erdélyben



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt