HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Okleveles roma-integrátorok

betűméret csökkentése betűméret növelése
2005 Március 10    Forrás: Népszava


Ez a cikk archív

Teleki László, az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára a napokban oklevéllel ismerte el két nyíregyházi férfi, Farkas Tibor és Balogh Artúr munkáját. Mindketten a romák felemelkedéséért, társadalmi integrációjáért dolgoznak. Maguk is romák. Tevékenységük nem diadalmenet, csaknem annyi kudarc érte őket, mint siker. Tudják, hogy munkájuk gyümölcse csak évtizedek múlva érik be, de az is világos számukra, hogy a többségi társadalomnak nincs más lehetősége, mint tudomásul venni, hogy itt romák is élnek, s többségük dolgozni akar.

Hirdetmény

Farkas Tibor, az ország első agrárvégzettségű cigány téesz-elnöke már a pártállamban is azt hallotta, hogy a romák helyzete kívülről nem oldható meg, a problémák rendezését belülről kell elkezdeni. Ám azt mondja, a falat két oldalról kell bontani. Ő belülről igyekszik ledönteni a kirekesztettség falát, immár húsz esztendeje. Amikor 1986-ban megalakult a Magyarországi Cigányok Kultúrális Szövetsége, úgy gondolta, értelmiségi cigányként neki is ott a helye. Mindjárt az első ülésen taggá választották a Lakatos Menyhért elnökletével munkához látó szövetségben. Az időzítés nem volt véletlen, a cigányok helyzetének javítását párthatározat szorgalmazta. Farkas Tibor részt vett a szövetség helyi szervezeteinek megalakításában, leültek a tanácselnökökkel és megbeszélték, mit tehetnek a cigányság felemelkedéséért. Az ügy lendületesen indult, de valahogy lelassult. Farkas Tibornak nem volt nehéz megfigyelnie, hogy mind a pártállamban, mind a rendszerváltás után nem volt igazán helyén a cigányügy. Ha meg is született a politikai szándék a jobbításra, a pénzek valahogy szétfolytak, elaprózódtak.

A kisebbségi törvény, a kisebbségi önkormányzatok megalakulása nagyobb teret adott a munkának. Farkas Tibor, aki a nyíregyházi kisebbségi önkormányzat tagja, a megyei közgyűlés által létrehozott kisebbségi szakértői kerekasztal elnöke és a 49 tagot számláló kisebbségi önkormányzatok megyei szövetségét is vezeti, mindig azon volt, hogy minél több értelmes cigányembert bevonjon a közösségi munkába, megtanítsa őket beszélni, a dolgokat értelmezni.

Mivel érdemelte ki az elismerést? Talán a mindennapi munkával. Farkas Tibor tanít, nevel, szervez, tanácsokat ad. A kisebbségi önkormányzat irodája tíz éve áll nyitva az érdeklődők előtt. Ide jönnek az emberek jogi tanácsért - Farkas Tibor maga is alkalmas erre államigazgatási vizsgája révén -, s itt adják elő a panaszos ügyeket. A legjellemzőbb panasz: nem állnak szóba a romákkal a "magyar emberek", főleg akkor fordulnak el tőlük, ha állást keresnek. Farkas Tibor a közelmúltban egy élelmiszerkereskedelmi szakmunkás végzettségű lánynak keresett és majdnem talált munkát, de a lány bőrszíne láttán a munkaadó meggondolta magát. Farkas Tibor nem hagyta szó nélkül a dolgot.

Nehéz annak a bizonyos falnak a lebontása, de már vannak rajta jókora rések, állapítja meg a roma-vezető. A megyei munkaügyi központtal kialakított kapcsolat jóvoltából 500 roma munkavállalót tudtak foglalkoztatni például az M3-as út építésénél. A városi önkormányzattal és a városi üzemeltetési kht-val közösen pályázva lehetőségük nyílt 70 roma beiskolázására az egyébként 100 fős szakképzési programba. A jelentkezők parképítő, parkgondozó, útépítő, festő, mázoló, kőműves szakvizsgát tettek, s közülük az önkormányzat, illetve a városüzemeltetés 10-10 embert kötelezően elhelyezett. A többiek vagy önálló vállalkozók lettek, vagy folytatják a rájuk mért kálváriát.

Ahhoz, hogy a cigányságot Magyarországon egyenlő mércével mérjék a nem cigányokkal, Farkas Tibor szerint mínimum két évtized kell. Egy nemzedéknek kell felnőnie ahhoz, hogy az előítéletek csituljanak. A többségi társadalomnak előbb utóbb tudomásul kell vennie, hogy itt romák is élnek. De a kisebbségnek is meg kell tanulnia, hogy a jövőt az integráció jelenti, mondja a roma-vezető.

Teleki László szerint Farkas Tibor élete és tekintélye jó példát szolgáltat a cigányságnak. Farkas Tibor pedig azt mondja, családjából hozta az elkötelezettséget. Apja hangszerkészítő mester volt, s mind a hat gyermekének diplomát adott a kezébe. Ő egy még nagyobb család, a roma társadalom előbbre jutását szeretné elősegíteni.

Balogh Artúr, a másik okleveles, nem tagadja, jó érzéssel tölti el, hogy a harmadik fordulóban is bekerült a kisebbségi önkormányzatba, ebben a ciklusban elnökként tevékenykedik. Működésük legnagyobb sikerének a romák képzésének és foglalkoztatásának sikeres megszervezését könyveli el, de legalább ekkora eredménynek tartják a koordinátori hálózat létrehozását. Ezek az emberek - akik szintén a romák közül kerültek ki - kezdetben a szülők és pedagógusok között megjelenő problémákat kezelték, ma már az élet számos területén dolgoznak, sőt a munkaügyi központ speciális képzésben részesíti őket. A koordinátoroknak nagy szerepük van abban, hogy az iskolákban jól halad a roma gyerekek felzárkóztatása.

Balogh Artúr elárulja, hogy kapcsolata a város vezetőivel nem egészen felhőtlen, de vannak alapgondok, amelyekben egyetértenek. A város vezetése is fel akarja számolni a romákkal szembeni diszkriminációt, s ki akarja terjeszteni a foglalkoztatásukat. Ebben Balogh Artúr maga is jeleskedik, hiszen elnöke a Roma Munkaadók és Munkavállalók Szabolcs-Szatmár Megyei Szövetségének, amely pályázatok útján számos embert munkához juttatott már.

A férfi eddig nem nagyon számolta, hogy hány roma embert sikerült kimozdítaniuk a hátrányos helyzetből. Hozzávetőlegesen ezerre teszi azoknak a számát, akik megindultak egy emberi élet felé, hónapokig közhasznú munkát végeztek, vagy tanultak és kőműves, festő, biztonsági őr vagy más szakma képviselőjeként "beintegrálódtak". Balogh Artúr szeretné, ha ez előbb-utóbb minden roma emberrel megtörténne - ami munkájuk végső célja -, a siker azonban nem érkezik gyorsan.

A kisebbségi önkormányzat elnöke úgy érzi, valami megszállottság hajtja, különben abbahagyná a munkát, hiszen hosszú éveken keresztül megannyi kudarc is érte, s a vezetői rang korábbi anyagi egzisztenciáján mit sem változtatott. Dolgoznia kell tovább, mondja, mert egy-egy program, ha sikeres is, még nem elég ahhoz, hogy a cigányokat a többségi társadalom elfogadja. Szerinte a romák máig nincsenek biztonságban. Az oklevélről Balogh Artúr annyit mond, hogy az nagy megtiszteltetés, mert tapasztalatai szerint a roma vezetők többre becsülik az erkölcsi elismerést, mint a pénzt. Bizonyság erre, hogy töretlen lendülettel dolgozik társaiért.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Újvidék lesz egy hétig Európa roma ifjúsági fővárosa

  • So keres, Europa?! – Roma fiatalok üzenete Európa kormányainak és politikusainak

  • Jesse Jackson polgárjogi harcossal emlékezünk a roma holokauszt áldozataira Birkenauban

  • Jesse L. Jacksonnnal emlékezett félezernyi roma fiatal a roma holokausztra Krakkóban

  • Jesse L. Jackson beszéde a roma holokauszt 75. évfordulóján



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt