„Készen van az ellenzéki összefogás közös, 21 oldalas roma programja, nyilatkozta az össz-ellenzék roma szakterületért felelős szakmai vezetője, Lakatos Béla.
A roma kérdésről kevesebb szó esett az előválasztás idején, mint sok más szakpolitikai témáról – nem szólva az alaptörvény lebontásának sok vitát kiváltó kérdésköréről –, pedig a romák/cigányok alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert (etnikai) kisebbségét. Számukról csak becslések vannak (miután a jog szerint csak az cigány, aki annak vallja magát), s ezek nagyon szórnak. Legutóbb, a 2011-es népszámláláson 316 ezer fő vallotta magát romának, míg a 2010-13-as felmérés alapján 876 ezer roma élt Magyarországon (lásd a Központi Statisztikai Hivatal 2018-ban készült, A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben című elemzését).
A romák esélyegyenlőségének megteremtése, társadalmi felemelése a politika számára – oldaltól függetlenül – több mint kényes téma, leginkább a forró krumplihoz lehet hasonlítani: minden párt, minden kurzus, minden kormány látszólag foglalkozik vele, de valójában csak dobálja egyik kezéből a másikba, s legfeljebb látszatintézkedéseket hajt végre, illetve olyanokat lép, amivel erősítheti saját pozícióját a romák körében. Választások előtt persze mindig nagyon fontossá válnak a romák, s a mélyszegénységben élő társaikhoz hasonlóan az ő kegyeiket is keresik, elsősorban „krumpliosztogatással”. Az Orbán-rendszer által ördögien okosan kitalált közmunkarendszer révén pedig már eleve szinte élet-halál kérdéssel felérő függőségi viszonyba szorították a népességnek ezt a részét, ami azon alapul, hogy a helyi kiskirályként működő (fideszes) településvezetők mindent eldöntő urakként működnek, a közmunkáért, támogatásért pedig elvárják a Fidesz iránti hűséget. Merthogy ők is tisztában vannak azzal, hogy szavazatok tízezrei, ha nem százezrei – s így sok-sok mandátum, végső soron, kiélezett helyzetben akár egy választási győzelem/vereség – múlhat azon, hova ikszelnek a romák.
A romák bevonása nélkül nem fog változni a helyzet
Ilyen ellenszélben kell az összefogás ellenzéki pártjainak szólni a romákhoz. S hogy ezt hogyan teszik? Erről Lakatos Béla volt ácsi iskolaigazgatót, majd polgármestert kérdeztük, azt a roma politikust, akit a hat ellenzéki párt felkért a roma szakterületért felelős szakmai vezetőjének, s akinek a részvételével készült a közös roma program.
„A romák általános helyzetében csak úgy lehet javulás, hogy kell a helyi politikai akarat is, illetve, ha a megvalósításba bevonják a romákat, azokat, akik szakmailag és tapasztalataik alapján is tudják, mit kell tenni” – fektette le az alapelveket Lakatos Béla. Mint kifejtette: az elmúlt harminc évben mindig politikai alapon választották ki a roma szakmai programok vezetőit. Ilyen még nem volt, mint most („nekem például azért egy nüánsznyival közelebbi a romákhoz való viszonyom, nem is szakmailag, hanem azért, mert végigjártam a szükséges lépcsőket”). Hozzátette: a megélhetési romák nem tudják a hitelességet biztosítani a romáknak, pedig hiteles emberek kellenek, olyanokat kell az előtérbe tolni, s nem Farkas Flóriánokat.
Helyben hiteles roma emberek kellenek
A roma programot csak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha helyben hiteles emberek dolgoznak érte a terepen, ők tudják csak felvilágosítani a romákat, elmagyarázni nekik, miért fontos, hogy hosszú távon gondolkodjanak és ne az adott egyszeri előnyre, támogatásra alapozzák a szavazataikat. Sajnos nincs sok olyan közéletileg tiszta, helyben elismert ember, akinek a romák ténylegesen hisznek – vonta meg tapasztalatait.
A romákat, a motivációikat is meg kell érteni – derült ki a mondandójából. Mint kifejtette: mivel – mint a mélyszegénységben élők általában is, de a romák különösen – egzisztenciálisan sokszor függnek a hatalomtól, ezért valamilyen szinten megvásárolja őket a hatalom, nekik pedig – érthetően – nehéz feladniuk még azt a keveset is, amit kapnak.
Váltás nélkül lyukas marad a gatya
A Fidesz ugyanis így építette ki a rendszert. Minden pénzt minisztériumokon keresztül ad, a roma koordinátoroknak, a mentoroknak juttatott összegeket is. Azok a mentorok dönthetnek így a pénzek helyi elosztásáról, akik a Lungo Dromon keresztül, konkrétan meg is mondják, mire lehet azt költeni, kinek lehet adni a támogatást. Megjegyzendő, hogy a mentorok között van olyan, aki nyolc osztállyal látja el ezt a megbízást – hívta fel a figyelmet Lakatos Béla. A támogatások nagy részét egyébként minden területen ilyen módszerrel osztogatják.
Hogy mivel lehet rávenni a romákat, hogy ilyen függőségi viszonyok közepette, mégis a Fidesz kihívójára szavazzanak? „Szerencsére a választás még titkos, én azt szoktam mondani, hogy ’fogadd el, és szavazz arra, aki a gyermeked jövőjét biztosítja’” – válaszolta kérdésünkre a roma politikus. Mint hozzáfűzte, „Megértem én, hogy mindenkinek túl kell élni, annak is, akinek lyukas a gatyája, de el kell neki magyarázni, tudatosítani kell benne, hogy váltás nélkül továbbra is lyukas marad az a gatya”.
Váltás pedig kell, de természetesen nem mindegy, hogy milyen. Mert a roma politikában is tisztulás kell, ehhez pedig megfelelő szakember gárdára van szükség – tért vissza a vesszőparipájára. Nagyon elhivatottakra, a célért tenni akarókra van szükség – hangsúlyozta.
Kész a közös roma program
Alapkövetelménynek mondta a program kapcsán is a kiegyensúlyozott megközelítés elvét. „Õ mindig is ilyen roma program híve volt, de tapasztalatai szerint „eddig erre még egyik pártnak sem volt szüksége”. A pártokban igen alacsony volt a szolidaritási érték – erre jutott a Fidesznél eltöltött nyolc év alatt, s ezt szűrte le abból is, ami a Momentummal történt szakításához vezetett, annak ellenére, hogy megírhatott számukra egy roma programot. Ám most változhat a helyzet: minden párttal egyeztették a kész roma programot, amit azután hoznak majd nyilvánosságra, hogy az előválasztás lezárultával kiderül a listavezető, a közös miniszterelnök-jelölt személye („Két nagyon jó jelöltet látok, s nem akarok elfogult lenni egyik irányában sem”).
Mint mondta, a DK és a Jobbik voltak a meghatározók a programalkotásnál, de ott volt minden más párt, Márki-Zay Péter is, akit elhivatottnak lát („dolgoztam már együtt vele helyi roma programon”). Mint megjegyezte, ő volt az, aki javasolta, hogy a közös listán kapjon helyet három roma politikus is, „persze az a nagy kérdés, ki kerül fel rá”. A program tehát készen van, a 21 oldalas dokumentumot már csak a többi szakbizottságban készülő programokkal kell összefésülni, harmonizálni – mondta.
Miért pont Lakatos Béla?
Lakatos – ha úgy tetszik – pártoktól független. Mint az eddigiekből már kiderült, pályafutását a Fideszben kezdte, megfordult a Momentumban is – mindkét pártot azért hagyta ott, mert nem találta megfelelőnek az elköteleződésüket a roma kérdés iránt. S hogy miért őt bízták meg a feladattal? „A hatpárti megbízást valószínűleg azért kaptam, mert szinte az egyedüli olyan roma vagyok, aki magyar város polgármestere volt. S az egyedüli, aki iskolai integrációt hajtott végre a településén. És az egyedüli roma, aki az Európai Unió PHARE-programok roma bizottságának volt az elnöke (még az első Orbán-kormány idején). Minden bizonnyal a széles körű tapasztalataim miatt bízták rám a pártok a feladatot, hiszen elmondhatom, hogy sok mindent láttam, s biztosítani tudom a pártoknak felajánlott szaktudásomat. Merthogy nem elég a politikai akarat, szaktudás is kell ahhoz, hogy előre tudjanak mozdulni a dolgok” – mondja.
