Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásos alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ

Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. § (3) bekezdésének elsõ mondata és 81. § (11)-(13) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, a 4. § (6) bekezdése alkotmányossági vizsgálatára vonatkozó kérelmet pedig visszautasítja. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 30. § (10)- (12) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint az e törvénnyel összefüggésben kezdeményezett mulasztásos alkotmánysértés megállapítására vonatkozó indítványt is elutasítja.

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. § (3) bekezdése szerint: "Az állam az ingyenes és kötelezõ általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítõ pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképzõ iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás."

A Kt. 81. §-ának az 1997. évi CXXVIII. törvény 2. §-ával megállapított (11)-(13) bekezdése a következõ elõírásokat tartalmazza.

"(11) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény) rendelkezései alapján az egyházi jogi személy fenntartásába került nevelési-oktatási intézmény fenntartója, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi, kerületi önkormányzat részére megküldött nyilatkozatában vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közremûködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fõvárosi, megyei önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirõl szóló törvény) 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítõ támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követõen induló tanítási évtõl kezdõdõen.

(12) A mûvelõdési és közoktatási miniszter - kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a (13) bekezdés hatálya alá tartozik - köteles közoktatási megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel, ha az általa fenntartott iskola, kollégium országos feladatot lát el.

(13) Ha a helyi önkormányzat a fenntartásában lévõ nevelési- oktatási intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja, és az átadás nem a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény rendelkezései alapján történik, a helyi önkormányzat - az egyházi jogi személy megkeresésére - köteles közoktatási megállapodást kötni."

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 30. § (10)-(12) bekezdése a következõket tartalmazza.

"(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítõ támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14-22. pont alapján számított - a helyi önkormányzati létszámadatokkal - súlyozott átlagnormatíva 60 %-a.

(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítõ támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8-13. pontjában megállapított normatíva 29 %- a."

2. Az indítványozók kiegészített beadványukban elsõdlegesen a Kt. 3. § (3) bekezdése elsõ mondata és a 81. § (11)-(13) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

Az indítványozók szerint a Kt. 3. § (3) bekezdésének elsõ mondata sérti az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdését, 16. §- át, 60. §-át, 67. § (2) bekezdését, 70/A. § (1) és (3) bekezdését, 70/F. §-át és 70/G. § (1) bekezdését. A Kt. e rendelkezése ellentétes az Emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 14. cikkében foglaltakkal, valamint a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt, az 1991. évi XIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: GyjE.) bevezetõ rendelkezésének (3) bekezdésével, 2. cikke 1. és 2. pontjával és 28. cikke 1. pontjával, ezért az sérti az Alkotmány 7. § (1) bekezdését is.

Álláspontjuk szerint a Kt. 3. § (3) bekezdés elsõ mondata azáltal sérti az Alkotmány fentiekben megjelölt rendelkezéseit, mert az a finanszírozás szempontjából különbséget tesz az állami és az önkormányzati, valamint az egyházi fenntartású intézmények, illetve az alapítványi és magániskolák körébe tartozó intézmények között. E hátrányos megkülönböztetés miatt a szülõk nem élhetnek intézményválasztási szabadságukkal és az érintett gyermek, illetve tanulói kör pedig nem jut hozzá azokhoz a speciális szolgáltatásokhoz, amelyeket az állami, önkormányzati intézményekben nem biztosítottak részükre. Hivatkoztak arra, hogy az alapítványi és magániskolák körébe tartozó intézmények egyrésze olyan, a gyermek rendellenességeit korrigáló pedagógiát alkalmaz, amelyet az állami, önkormányzati és egyházi intézmények nem biztosítanak részükre. Az alapítványi és magániskolák másik csoportját pedig olyan intézmények képezik, amelyek a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás alapján szervezõdnek.

Az indítványozók szerint a Kt. 81. §-ának (11)-(13) bekezdése további megkülönböztetést hozott létre a nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói között azáltal, hogy az egyházi intézmények fenntartói egyoldalú nyilatkozattal jogosulttá válnak a kiegészítõ támogatásra, az alapítványi és a magánoktatási intézmények fenntartói pedig csak abban az esetben, ha a helyi önkormányzat mérlegelési jogkörében velük közoktatási megállapodást köt. Ezért a Kt. e kifogásolt szabályai sértik az Alkotmány 67. § (1) és (2) bekezdését, 70/A. § (1) bekezdését és 70/G. § (1) bekezdését.

Az indítványozók eredeti beadványukban a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi CXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Ktvm.) összefüggésben mulasztásos alkotmánysértés megállapítását is kérték. Az indítvány szerint a mulasztásos alkotmánysértés azért állt fenn, mert a jogalkotó e törvény keretében nem rendelkezett arról, hogy miként juthatnak a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók azonos kiegészítõ támogatáshoz abban a körben, ahol a Kt. az ingyenességet mondja ki. Ez a jogalkotói mulasztás az Alkotmány 70/I. §-ában meghatározott közteherviselés elvének sérelmével jár, mert a jelzett intézmények tekintetében a normatív állami támogatás az oktatási költségeket csak részben fedezi. Ezt meghaladóan a szülõknek jelentõs anyagi támogatást kell vállalniuk gyermekük speciális neveléséhez az egyéb iskolatípust választó szülõkhöz képest.

Az indítványozók 1998 szeptember 24-ei beadványukban indítványukat korábban kifejtett indokaik változatlanul hagyásával kiterjesztették a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény bizonyos rendelkezéseire. Emellett álláspontjuk szerint a Ktv. 30. § (10) bekezdése alkotmányellenes negatív diszkriminációt valósít meg azáltal, hogy a normatív állami hozzájárulás folyósításának feltételéül "a nem állami intézmények" részére olyan feltételt szab, amelyet sem az állami és önkormányzati, sem pedig az egyházi intézmények fenntartóival szemben nem támaszt. A 30. § (11) és (12) bekezdése pedig pozitív diszkriminációt biztosít az egyházi fenntartók javára az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókkal szemben.

1. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettséget és a belsõ jog összhangját.

A 9. § (1) bekezdése megállapítja, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.

A 16. § alapján a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

A 60. § (1) bekezdése kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

A 67. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges. E § (2) bekezdése szerint pedig a szülõket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

A 70/A. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. E § (3) bekezdése pedig elõírja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

A 70/F. § a következõ elõírásokat tartalmazza:
"(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelõdéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg".

A 70/G. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát".

2. Az Egyezmény 14. cikke szerint: "A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerint vagy egyéb helyzet alapján történõ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani".

A GyjE. 2. cikk 1. és 2. pontja a következõket tartalmazza: "1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselõinek faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvõképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.

2. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelõ intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkezõ megkülönböztetéstõl és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselõi vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyõzõdése miatt érhetné õt".

A GyjE. 28. cikk 1. pontja szerint: "Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, és különösen e jog fokozatos, az esélyegyenlõség alapján való gyakorlása céljából

a) az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezõvé és ingyenessé teszik,

b) elõmozdítják a középfokú oktatás, különbözõ, mind általános, mind szakirányú formáinak megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitják és hozzáférhetõvé teszik, továbbá intézkedéseket tesznek az oktatás ingyenességének bevezetésére és szükség esetén pénzügyi segítség nyújtására,

c) minden gyermek számára nyílttá és hozzáférhetõvé teszik az iskolai és pályaválasztási tájékoztatást és tanácsadást,

d) intézkedéseket tesznek az iskolába járás rendszerességének elõmozdítására és a lemorzsolódás csökkentésére".

Következõ rész »