HÍRDETÉS


JEGYZETEK
vissza

Lázár János: Gyöngyöspata a valóság újrafelfedezése

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Május 04    Forrás: Origo


Ez a cikk archív

Miért okoz feszültséget a cigányság helyzete még 2011-ben is? Mi a politika felelőssége abban, hogy 21 évvel a rendszerváltás után arról kell vitatkozni, létezik-e cigánybűnözés? Hogyan látják a helyzetet azok, akiknek az lenne a dolguk, hogy változtassanak ezen? Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének írása az [origo] felkérésére Gyöngyöspatáról.

Hirdetmény

A Gyöngyöspatáról elnevezett történések után - különösen egy pártpolitikus esetében - nagy a kísértés, hogy a jelenség mögötti politikai bűnt és annak elkövetőit teketóriázás nélkül megnevezze. Ezt a kísértést én is érzem, de igyekszem ellenállni neki, kilépni a pártos gondolkodás értelmezési keretei közül, illetve nem pusztán az idő egyetlen, kimerevített pillanatán keresztül szemlélni azt. Mondjuk, a néhány nappal ezelőtt elcsattant pofonok megállított képén keresztül. Tévútra vinne ugyanis, ha így tennénk. És ezzel az üggyel kapcsolatban a további tévelygések hiányoznak legkevésbé nekünk, gyöngyöspataiaknak. Hiszen végső soron azok vagyunk mindannyian.

 

Nem kell szociológiai elemzésekkel próbára tennem az olvasó türelmét: részint mert az enyémnél pontosabb, szakmaibb megközelítése is rendelkezésre áll a témának, részint meg azért, mert mégiscsak közös tudásnak feltételezhetem azt, amit Magyarország elárvult térségeinek, de különösen Észak-Kelet-Magyarországnak a rendszerváltás utáni történetéről megtanultunk. A képzetlenebb emberek munkahelyeinek tömeges megszűnéséről, arról, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnőhet úgy, hogy a megélhetés elsődleges forrásaként nem a munkát, hanem az állam valamiféle támogatását látja. Vagy arról, hogy a kilátástalanság lassan, de végletesen két világra szakította e közösségeket az aktívak és a passzívak között húzódó törésvonal mentén. És, hogy ez utóbbiak között tagadhatatlanul - de a politika által mégis sokáig tagadott módon - felülreprezentáltak voltak cigány honfitársaink, így sokak hétköznapi tapasztalatánál fogva a szociális ellentét fokozatosan átváltozhatott etnikaivá. Mindezt az olvasó nagy valószínűséggel az én kiselőadásom nélkül is tudja, így talán az, amit az elmúlt hetek eseményeivel, "Gyöngyöspatával" kapcsolatban - elsősorban Lázár Jánosként, de attól nem elválasztható módon polgármesterként és az országos politika egyik szereplőjeként -  mondani tudok, talán építhet erre a közös tudásra.

 

Okkal hangsúlyozom a jelenség mögötti ismereteink közös halmazát. Merthogy létezik és mindig is létezett közös halmaz, csak éppen a magyar belpolitika megosztottsága idővel olyan végletessé vált, hogy többé már nemcsak a szavainkban, de abban sem voltunk hajlandók egyet érteni, amit látunk. "Ha a jobboldal azt látta, azt mondta, akkor mi ezt látjuk, ezt mondjuk" - határozta meg magát a balliberális oldal, és ugyanez volt igaz fordítva is, természetesen. A magyar politika egyik legnagyobb mulasztása talán éppen az volt az utóbbi évtizedben, hogy egy ponton lemondott az őszinte, egyenes beszédről a valóság jelenségeinek leírását illetően és olyan kreált konstrukciókban, vagy mesterséges nyelven próbált a hétköznapokról beszélni, amelynek bizonyos jelenségek leírására egyszerűen szavai sem voltak.

 

Ez volt szerintem az eredendő bűn: a valóság látásáról és elbeszéléséről való lemondás, illetve ennek következményeként a közös nyelvről való lemondás. Mindennek hatására ugyanis a politika valósága és a hétköznapoké kezdett elszakadni egymástól. Ez országosan az állammal és a politika művelőivel szembeni egyre általánosabb bizalomvesztésben, később pedig a hétköznapi hazugságokkal, álszent magatartásokkal szembeni elvárásokban öltött testet. Előbbinek legszélsőségesebb megnyilvánulása a Gyurcsány-kormány legitimációs deficitje, utóbbinak pedig a pártfinanszírozással vagy a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatos reformok ellehetetlenülése volt, van.

 

A virtuális valóságokat teremtő politika azonban helyben még nagyobb károkat okozott (és szenvedett el), mint országosan, a demokratikus intézményekkel és politikusokkal szembeni általános megítélés szintjén. Teljes közösségek, települések, megyék, sőt, országrészek mindennapi tapasztalatává kezdett válni az, hogy amit tapasztalnak, amitől szenvednek, amiről az államnak panaszkodnak, és amivel kapcsolatban segítséget várnak - a munkanélküliségből sarjadt teljes kilátástalanság az egyik oldalon, a közösség kettészakadásával együtt járó közbiztonság-romlás a másikon -, az a hivatalos Magyarország szintjén nem is létezik. És akkor talán ők maguk sem léteznek a falvaikkal, szomszédaikkal, problémáikkal egyetemben. Egyszer csak, valamikor a rendszerváltás után, szinte észrevétlenül átkerültek egy mezsgyén túlra, a hivatalos Magyarország határain kívülre, a senki földjére.

 

Ez az elárvultság és frusztráció nyitotta ki szélesre a kapukat a szélsőjobb előtt, amely be is masírozott azon, és immár "birtokon belül" egyszerre kínált mindent, amit korábban megtagadott a politika: nyitott fület, a dolgok nevén nevezését, határozott válaszokat, tettrekészséget, erőt.

 

Ahhoz persze már Gyöngyöspata kellett, hogy minél többen vegyék észre: a kirekesztéssel párosított empátia fenntarthatatlan, a valóság új nevei (vö: "cigánybűnözés") éppúgy pontatlanok és mesterséges konstrukciók, mint a korábbiak, a válaszok rosszak, sőt tűrhetetlenek, az erő pedig igazságtalan és jogtalan.

 

És ez volt az a pont, ahol a rendszerváltáskor - érthetően korlátok közé szorított - liberális állam másodszor is csődöt mondott, másodszor is csalódást okozott az egyszer már magukra hagyott közösségeknek. Ők ugyanis azt tapasztalták, hogy először a problémáikra nem kínált megoldást az állam, aztán meg azok ellen nem nyújt kellő védelmet, akik a probléma önkényes megoldóiként, "felszabadítókként" szállják meg az életüket.

 

Ez a logikai lánc: a képzetlen munkanélküliek tömegeinek magára hagyása, majd állami erélytelenség a megélhetési bűnözéssel, a közbiztonság romlásával szemben, aztán a valóság tagadása, a megosztottság kiterjesztése a közös nyelvre, végül pedig újra erélytelenség, gyengeség az önkényes rendfenntartókkal, az erőszak árnyékállamát ígérőkkel szemben.

 

Pedig akár a munkanélküliség, akár a tyúktolvaj, akár a kirekesztő neonáci testesíti meg a fenyegetést, Magyarország minden polgárának joga van ahhoz, hogy az államtól, az államától várhasson védelmet. Joga van, de legyen tapasztalata, hétköznapi megerősítése is erre vonatkozóan. Ezt a bizalmi viszonyt kell helyreállítani lépésről-lépésre, visszafele haladva a fenti logikai láncon. Legelőször is rendet kell tenni. Pontosnak tartom a miniszterelnök úr szavait: eljött az idő, hogy az állam az erő nyelvén beszéljen. A jelek bíztatóak: a jogszabálytervezet, amely az "egyenruhás bűnözés" elleni fellépést tenné lehetővé a köztársaság rendőrségének, nemcsak a kormánypártok, de az ellenzéki LMP és MSZP támogatását is bírja, bár a szocialisták néhány helyen korrekciót javasolnak.

 

A rend azonnali helyreállítása azonban még csak az államot helyezi vissza a jogaiba Gyöngyöspatán. Ennél sokkal fontosabb, hogy a gyöngyöspataiakat is visszahelyezzük jogaikba a saját országukban. A kilátástalan helyzetben lévőknek - köztük a meghatározó arányt képviselő romáknak - munkahelyet, gyermekeiknek a nyomor örökségétől megszabadító oktatást kell nyújtani. A megélhetési bűnözés, a megosztottságból következő helyi polgárháború kárvallottjainak pedig hathatós védelmet, a hétköznapok biztonságának állami garanciáját.

 

Munkahely, oktatás, közbiztonság - talán így foglalná össze egy rövidhír szerkesztője mindazt, amit egy új, erősebb államnak a közeljövőben meg kell tennie. A rövidhír mögött azonban programok, sőt, már működő és bizonyított modellek vannak.

 

Az újrainduló közmunkaprogrammal több mint százezer embernek adunk kenyérkeresetet, így - nemzeti együttműködéssel - az afféle magyar "New Deal" lehet. Szó szerint: "új megállapodás" polgár és polgár, illetve állam és polgára között, valamint átvitt értelemben, a történelmi előképre utalva: Kelet-Magyarország infrastrukturális fejlesztésének, felzárkóztatásának egyik fontos eszköze.

 

Az oktatáson keresztül elinduló, részben megvalósuló társadalmi integrációnak pedig éppen a szülővárosom, Hódmezővásárhely az egyik bizonyítani képes, Európa-szerte elismert színtere. Néhány éve ugyanis nagy vállalkozásba fogtunk odahaza. Egyszerre tűztük ki célul az oktatás színvonalának emelését és egy integrációs program végrehajtását. Fontos leszögezni, hogy nem etnikai alapú integrációt hajtottunk végre. Azt és csak azt néztük, kinek volna kevesebb esélye az életben az állam, a város, a közösség célzott segítsége nélkül. A mi városunkban 1700 olyan gyermek van, aki hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. A vásárhelyi integrációt azóta nemzetközi és magyar szaktekintélyek méltatták, de ami ennél is fontosabb: igazolta az élet.

 

Oktatási szakembereinknek köszönhetően mára Vásárhelyen az iskola nemcsak a kötelező feladatát, de annál többet: a küldetését is el tudja végezni. A vásárhelyi iskola mára képessé vált arra, hogy ne csupán számolni, írni és olvasni tanítsa meg a város legifjabb polgárait, de esélyt is adjon nekik.

 

Mert a mostanság - helyesen - sokszor, bár talán helytelen szövegösszefüggésben emlegetett köztársaság ugyanis itt, az iskolákban kezdődik. Budapesten, Hódmezővásárhelyen és Gyöngyöspatán.

 

A RomNet.hu a nyilvánosságra hozott olvasói jegyzetért semmilyen jogdíjat nem fizet, egyéb kötelezettséget azokkal kapcsolatban nem vállal, azt szerkesztés nélkül közli. A közölt jegyzetek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül azonosul, azokat saját elképzelése szerint szabadon választja ki, és fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött jegyzetet mégse hozza nyilvánosságra, illetve utólag eltávolítsa azt szerkesztett felületeiről. Jegyzeteiket a szerk@romnet.hu címre várjuk.




Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 2 hozzászólás érkezett.

#2   Tamango  | 2011 Május 11 17:55:13 like(0) dislike(0)

Tisztelt Barátaim, Ismerőseim!

Azt hiszem, senkinek nem kell bizonygatnom,hogy baloldali vagyok, szőröstől - bőröstől. Lázár János írása viszont nagyon kemény tényeken alapszik, és ha nem figyelnék egy cseppecskét, akkor talán még hinni is tudnék neki! Igaz, és bizonyított tény, hogy HÓDMEZŐVÁSÁRON valami csodát tett az oktatás területén. Kemény módon intézte, de eredményt is ért el akkor, amikor megszüntette a szegregációt, elindított egy felzárkóztatási programot, és a roma gyerekeket végre - példaadó módon - úgy oktatják, ahogy az elő van írva. Nincs kivétel, nincs megkülönböztetés - legalábbis úgy, hogy az látható lenne!

A romák sorsáról is azonos véleményen vagyok Vele, ami a munkanélküliséget illeti, a rendszerváltástól napjainkig. Nincs munka, nincs jövedelem, nincs életcél. A leszakadás törvényszerű volt.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a FIDESZ  1998 és 2002 között volt már kormányzati helyzetben, de lényeges változások nem történtek. A romákat mindig csak felhasználták, mégpedig szavazatgyűjtési programjaikhoz. Volt néhány botrány - sokan emlékeznek ezekre.

A FIDESZ és vezetősége most, igencsak álszemérmesen közelíti meg a szélsőségesek megnyilvánulásaiból adódó feszültségeket. Nagyon gyorsan elfelejtették, hogy ez a politiukai csoportosulás nem máshonnan, mint a POLGÁRI KÖRÖS MOZGALOMBÓL nőtte ki magát. Vona Gábor és Orbán Viktor egy csoportban voltak... Közösen léptek fel a nyolc évig hatalmon lévő MSZP-vel szemben, és tettek keresztbe ott, ahol tudtak...

A nyolc év, lehetett volna jobb is a romák számára, de ennyi telett - mondja a vezetőség! Volt program az ÚT A MUNKÁHOZ, volt program a TANULÁSHOZ, volt program egy sor más egyébhez, amit au akkori ellenzék a Parlamentben, vagy egyszerűen csak kint az életben alaposan megtorpedózott.

És most csak néhány kérdés?

- Miért nem léptek fel azokkal szemben, akik a Magyar Gárda alakulásában részt vettek, azt támogatták?

- Miért nem szólaltak meg akkor, amikor a JOBBIK kmpányában elkezdődött a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztés?

-Miért tiltakoztak a gyűlöletbeszéd elleni törvény ellen?

- Emlékezzünk csak PÁTKÁRA, KEREPESTARCSÁRA, és a többi felvonulási területre! Miért nem szóltak egyetlen szót sem azoknak, akik ezeken a helyeken a FIDESZT képviselték?

- Edelényben, Orbán Viktor az ellenzék vezetője nem akart belefolyni a vitába - a "GUMIKALAPÁCSOS " témában. Vajon miért is?

Ha megadom a választ, akkor nagyon sokan azt mondanák azért - mert BALOS vagy, azért beszélsz így! Pedig egyszerű és logikus az, ami történt!

Volt valaki, aki alaposan megalázta a roma asszonyokat, volt országos felhéáborodás, és természetesen a korműányt is szidták jó sokan, mert nem intézkedett bár vizsgáélatot indítottak. Ezerk az ügyek az akkori ellenzéknek igen jól jöttek, hiszen a malmuklra hajtotta a politika vizét. Nem látták, és nem is akarták látni, hogy mindez egyszer majd alaposan visszaüt. MEGTÖRTÉNT SAJÓBÁBONY, ahol néhány fiatal elveszítette a fejét - nem hallgattak azokra, akik megpróbálták a kedélyeket csillapítani és bedőltek a provokációnak! Az eredményt látjuk, a fitalalok meg máig is ott ülnek... És most itt van Gyöngyöspata! Most már a FIDESZ, a kétharmados többségével sem tud mit tenni, mert az egykori szövetségese a JOBBIK szinte "lepofozza" a pályáról. Meg kellett történnie ugyan annak, ami Sajóbábonyban is volt. provokáció, pofonhegyek - emberölési kísérlet csoportosan, felfegyverkezve! Hangulatkeltés a romák ellen, a nem dolgozók ellen - akik munkát nem kapnak - legfeljebb négy órában 26.000 ft.ért közmunkát. Kirekesztés a falu, a közösség életéből..igaz, metrt nem szabad elmenni az mellett, hogy abban a faluban azért voltak olyan romák, akiket nem érdekelt a közösség erkölcse, a jog, a közbiztonság. élték a maguk életét, és tették tönkre másokét... Ha akarjuk, ha nem, Gyöngyöspata állatorvosi ló lett. Most, ott gyakorpolja a hatalom a rendtevést, ami rendőri jelenlétet, állandó megfigyelést, büntetőeljárást mindazok ellen, akik azon az estén az utcán voltak, stb. Munka meg még mindig nincs. pedig volna, lehetne... Ott vannak az utak, a gátak, ahol mozogni kellene. Ott vannak paragon a földek, amelyeket meg kellene művelni, de nincs mivel, kivel...

Az oktatás pedig...Hát mit mondjanak azok a gyerkeke, ahol az iskola pedagógusa együtt vonult, együtt sikítozott hisztériás módon a szélsőségesekkel.? Válaszok nincsenek, csak ilyen tanulmányok, meg majd meglátjuk, megoldjuk....

Ma már sajnos ott tartunk, hogy nem csak a társadalom fordult a romák ellen - bedőlve a hamis politikai kampányoknak -  hanem a roma- roma ellen is fellép, keresztbe tesz ott, ahol tud. Ma már egyesek szerint az is bűn, ha egy roma netán baloldali vagy libererális eszmeiséget vall. Nincs egység, nincs bizalom, és nincs olyan karizmatikus vezetőnk, aki egy polgári vonalon történő ellenállásnak, vagy politikai vonulatnak az élére állhatna. Nincs, mert akik vannak, azokat gátolják, rágalmazzák, vagy egyszerűen csak nem támogatják.

Sajnos, nálunk még mindig annak van igaza, akinek legnagyobb a hangja!

A fiatal roma értelmiség ezért nem tud szóhoz jutni, nem tudja tenni a dolgát. Ezért inkább csendben vannak és figyelnek. El kell jönnie annak az időnek - most már nagyon hamar -, amikor ezek a fiatalok megszólalnak, nem a többségi társadalom párt színeiben, hanem a CIGÁNYSÁG egyedüli érdekében... Ha csak egyetlen egyszer igazából összefognánk, együtt tudnánk lélegezni, szavazni, létszámunk alapján a Parlamantben jelentősebb erőt képviselhetnénk, mint most az ellenzéki pártok bármelyike!!! Addig azonban várni kell, és meg kell vívnunk mindennapi harcunkat. A többségi társadalom kirekesztő tagjaival is, és saját magunkkal is.

Mindezek után, ha elveszítek ismét néhány barátot, egykori harcostársat - nem csodálkozom! Nem csodálkozom, mert bebizonyosodik mind az, amiről beszéltem...

A bizalmatlanság, a kétly, a Kishitűség az, ami miatt kilépni a malomkerékből nem tudunk...

#1   leleplezés  | 2011 Május 05 08:26:03 like(0) dislike(0)

NAGY VOLT A SZÁJA A FITYESZNEK A KAMPÁNY IDEJÉN, ÉS MOST MI VAN? AKKOR AZT MONDTÁK, HOGY NEM KÖZMUNKÁVAL KELL A FOGLALKOZTATÁST MEGOLDANI, HANEM MUNKAHELYEKET HOZNAK LÉTRE ( ÉVI 100.000 ) ÉS MOST MI VAN? ( - 120.000 ) ÉS MOST NEKIK IS JÓ A KÖZMUNKA MEGOLDÁS? AKKOR A SZOCIK 8 ÓRÁS FOGLALKOZTATÁSÁT ELVETTÉK ÉS 4 ÓRÁRA FORMÁLTÁK A STATISZTIKA MIATT ÉS MOST RÉSZLEGESEN EGY-EGY TELEPÜLÉSEN VISSZA ÁLLÍTJÁK LASSAN A 8 ÓRÁS KÖZMUNKA FOGLAKOZTATÁST!! RÁ JÖTTEK, HOGY MÉGIS CSAK A SZOCIK KÖZMUNKA PROGRAMJA VOLT JÓ, CSAK EZT KÉNYELMETLEN BEVLLANI!! INKÁBB HADJÁK A CIGÁNYOKAT ÉS A SZEGÉNYEKET SÉNYLŐDNI EZEK A ROHADÉKOK.

LÁZÁR MEG NE OSSZA AZ ESZET AKKOR, AMIKOR MÉG ÉLETÉBEN NEM DOLGOZOTT AZ EGYETEMRŐL RÖGTÖN A PARLAMENTBE MENT ÉS Ő MONDJA, HOGY AKI NEM VOLT KÉPES EDDIG FÉLRE TENNI AZ NEM IS EMBER, KÍVÁNCSI LENNÉK ÉN RÁ, HOGY ŐŐ MIBŐL TETT TÖBB MILLIÓT FÉLRE, MERT HOGY A MUNKÁJÁBÓL 1 FT SEM AZ MÁR BIZTOS!!


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Gyilkossággal gyanúsítják a kárpátaljai romák elleni pogrom szervezőjét

  • A KMKSZ elítéli a kárpátaljai romák ellen Lembergben elkövetett pogromot

  • Ukrán biztonsági főnök: Oroszország állhat a romák elleni lembergi támadás mögött

  • Ungvári roma jogvédő: a kárpátaljai romák nagyon nehéz időket élnek át

  • Járóka Lívia: véget kell vetni a kárpátaljai romák bántalmazásának!



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt