A helyi választási eredmények Kállai szavait támasztják alá: mind az önkormányzati, mind a kisebbségi önkormányzati választásokon a röplap által javasolt jelöltek kapták a legtöbb szavazatot.
Kállai László, a Jászladányi Cigány Önkormányzat korábbi elnöke 2002. október 17-én szóban tájékoztatta a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, valamint Jászladány nagyközség jegyzőjét többek között arról, hogy a községben "Jászladányi Szamizdat" című, a választások befolyásolására alkalmas, uszító tartalmú szórólapot terjesztenek, s az osztogatók között felismerte a település képviselőjelöltjeit is, például az alapítványi iskola kuratóriumának alelnök asszonyát, Nagy Gellértnét, továbbá Bagi Lászlót.
Vélemlényét hivatalos útra terelendő, október 18-án panaszt nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Választási Bizottsághoz, amely a rendelkező törvény (1997. évi C. tv 77-78§) alapján továbbította a panaszt a Helyi (jászladányi) Választási Bizottsághoz. A panasz kivizsgálásakor a HVB úgy döntött, hogy nem hallgatja meg Kállai Lászlót, majd határozatában megállapította, hogy a szóban forgó kiadvány nem sérti a választási törvény rendelkezéseit, valamint azt is, hogy a panasz benyújtása hiányosan, bizonyítékok nélkül (!) történt, ezért a panaszt elutasítja.
Kállai László a TVB ülésén elmondta, hogy a helyi jegyző "veletek mindig csak a baj van, hozzatok bizonyítékokat, mi nem vagyunk nyomozó bizottság" szavakkal utasította el panaszát. Ha nem nézzük, hogy sem Kállai, sem a helyi cigány önkormányzat nem rendelkezik nyomozati jogosítványokkal, akkor is érdekes lenne, ha Kállai magával vitte volna a "tárgyi" bizonyítékokat, a szórólap osztogatóit.
Kállai László mindezek után élt fellebbezési jogával, újabb beadványát további kifogásokkal kibővítve október 22-én benyújtotta az immáron illetékes Területi Választási Bizottsághoz. Kifogásainak lényegi elemei a következők voltak: Véleménye szerint a röplap sérti a választási törvényt, mivel nem csupán megnevezi mely polgármesterre és képviselőjelöltre szavazzanak a választópolgárok, de durva és sértő megjegyzések kíséretében arra is felhívja a figyelmet kire ne szavazzanak. A választási törvényt sérti, hogy a polgármesteri hivatal egyik munkatársa, Balogh János (kisebbségi) képviselőjelöltként indul a helyi választásokon. A harmadik fontos érv szerint a polgármesteri hivatalban is bárki kaphatott a "Jászladányi Szamizdat"-ból, s ezt Kállai Seres Zsuzsanna, a Magyar Rádió Szolnoki stúdiójának riportere tanúskodásával kívánta bizonyítani.
Beadványának záróelemeként Kállai a választási törvény 33.§-ra hivatkozva arra kérte a Területi Választási Bizottságot, hogy semmisítse meg a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások eredményeit, és írjon ki új választásokat.
A helyi választási eredmények Kállai szavait támasztják alá: mind az önkormányzati, mind a kisebbségi önkormányzati választásokon a röplap által javasolt jelöltek kapták a legtöbb szavazatot.
A "Jászladányi Szamizdat" kétoldalas, A4-es papírra nyomtatott kiadvány. Fejléces oldalán (JÁSZLADÁNYI SZAMIZDAT, 1. szám, Megjelenik alkalmanként) arról kapunk felvilágosítást, kire szavazzunk, és kire ne szavazzunk. Felsorolja támogatottai nevét részletesen, és általánosságban azok körét, akik megválasztását nem óhajtja. Így Jászladányon ne szavazzunk orvosokra, mert "tiszteletben tartva munkájukat, hagyjunk nekik több időt a gyógyításra [.] - áll az indoklásban. Az "önkormányzati iskolában dolgozó tanárra, tanítóra, annak közeli hozzátartozójára" azért ne szavazzunk, mert "[.] bebizonyították, mennyire alkalmatlanok a köz képviseletére, saját magukéra annál inkább alkalmasak." Egyetlen kört nevesít csupán a szórólap ehelyütt: a község szégyeneinek nevezett Kállai Lászlót és "csapatát". Elutasításukat a lap szerint "nem kell magyarázni".
A röplap másik oldala tartalmilag a "jász- nacionalizmusra" épít: "szabad jászokról" beszél, "akik egyszer már megváltották szabadságukat". Először pontokba szedve közli, kik ártottak a község jó hírének, például az oktatási miniszter, Magyar Bálint, aki "normálisabb korában még alapítványi iskolát hozott létre, most a Jászladányit támadja [.]" A miniszter támadásainak okaként a lap "rossz tanácsadóit", a "hitvány Horváth Aladárt" valamint Mohácsi Viktóriát (hátrányos helyzetű és cigány gyermekek miniszteri biztosa) és "társai"-t nevezi meg. Megkapja a magáét a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, Tótáné, aki mint köztudott, visszavonta az iskola oktatási engedélyét, továbbá az önkormányzati iskola azóta fegyelmivel felfüggesztett igazgatója, Vincze Ferencné is. Míg az ő szerepüket a község jó hírének megcsorbításában bő lére eresztett magyarázatok kísérik, a szerző(k) ismét nem tud(nak)/akar(nak) mit kezdeni az általuk "nyolcosztályos"-nak nevezett Kállai László és "büntetett társai károkozása" mibenlétével.
A szórólap a "Következő időszak feladatai" című fejezettel zárul, melyben szintén pontokba szedve helyre kis alkotmány-ellenes cselekedetekre buzdító szövegrészek között mazsolázgathat az olvasó: "A választások sikere függvényében [?] október 23. méltó (és nem feltétlenül a rendőrségre bejelentett) megünneplése" - szól az ukáz, de feladatként jelöli meg a lap, hogy meg kell védeni "bárkit, aki ellen a hatalom bármilyen [!] eljárást (ügyészségi, bírósági) kezdeményez", és úgy általánosságban, közelebbről nem megnevezve a módját, "Támadni mindazon személyeket, akik ellenünk, azaz Jászladány fejlődése ellen tesznek, vagy csak kiállnak a fent említett személyek mellett."
2002. október 22-én késő este tárgyalta Kállai László a HVB határozata elleni fellebbezését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TVB. A bizottság az elsőfokon eljárt HVB határozatát helyben hagyta, jogorvoslatra a Megyei Bírósághoz címzett panasszal van lehetőség. A TVB egyáltalán nem foglalkozott Kállai beadványának újabb elemeivel, csupán az elsőfokú határozatról döntött. Kállai kérdésére, hogy önálló beadványként lehet-e kezelni az elsőben nem részletezett (részben még nem is meglévő) kifogásokat, hiszen azt még időben, 16 óráig leadta, a bizottság elnöke a hatóköri illetéktelenség érvével válaszolt.
A jászladányi jegyző szóbeli közlését, miszerint Balogh János kisebbségi képviselőjelölt nem köztisztviselő, és nem áll a polgármesteri hivatal alkalmazásában, és soha nem is állt, csupán az önkormányzat egyik vállalkozásának vezetője, a TVB elfogadta. Nem fogadta el viszont a tanúként meghallgatott újságírónő állítását bizonyítékként, miszerint ő a lapot a hivatal egyik - értelemszerűen a neve elhallgatását kérő - alkalmazottjától kapta.
Fölösleges, legalábbis annak tűnő hosszú viták jellemezték a bizottság munkáját. Az egyik például, amelyet a választási bizottság egyik tagja - aki feltehetően jogász képzettségű, hiszen többen doktor úrnak szólították - generált, arról szólt, hogy Kállai első beadványában a szórólapnak pusztán egyik (leginkább kifogásolt tartalmú) oldalát csatolta, a másodikban viszont mind a két oldalt. A vita értelmetlensége akkor igazán világos, ha elfogadjuk a TVB érveit - miszerint a bizottság csupán az első beadványt elutasító elsőfokú határozattal foglalkozhat, azt semmisítheti meg, ill. hagyhatja helyben - amit az idézett "doktor úr" is többször hangoztatott.
Kállai elkövette azt a formai hibát - mert arra számított, első beadványa önállóan is megállja a helyét - hogy beadványát ugyan a HVB-nél, de csak a TVB-nek címezve adta le. (A fellebbezés útja ugyanis ez) Ha egy másik példányt a HVB-nek címez, önálló beadványként kerül napirendre, és panaszait bevonják (?) a vizsgálatba. Mindezek fényében "érthetetlen" ugyanakkor, miért hallgatta meg egyáltalán a bizottság Seres Zsuzsát, mi több, elutasító határozatában miért hivatkozik rá.
A jogértelmezés és jogalkalmazás, valamint hatókör tisztázásával foglalkozó "vitákon" túl az ülést a jelenlévő bizottsági tagok szakértő hozzászólásai színesítették. Az egyik világos gondolatmenet szerint: "Külön világ a jog világa, én műszaki vagyok, de értelmezni is kell tudni, egészen másképpen hangzik a jog, meg másképpen hangzik egy műszaki szöveg és annak értelmezése." Az idős úr mondanivalóját az előbbieknek ellentmondva, már önjelölt jogi szakértőként koronázta meg: "Amit a doktor úr itt bizottsági tagként elmondott, ez tökéletesen törvényes és elfogadható, megítélésem szerint nem támadható."
Arra a kérdésre, hogy törvénysértő-e, ha a polgármesteri hivatalban beszerezhető volt az ominózus szórólap, a következő megnyugtató választ hangzott el: "De hivatalba bekerülhet az aktatáskába sok minden, annak idején, amikor én még aktív dolgozó voltam, mindenféle újság, minden bekerült.nem vagyunk nyomozó hatóság na, ezt nem tudjuk kinyomozni."
Kállai László most bíróságon próbál érvényt szerezni igazának. Az ügyben a Roma Polgárjogi Alapítvány jogásza képviseli. A jászladányi cigányok közös nyilatkozatban követelik alkotmányos jogaik - a kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre (12. Fejezet 68§ (4) ) - érvényesítését, egyben azt, hogy a megválasztott "kisebbségi" képviselők mondjanak le.
