A választáson a választópolgárok arról döntöttek, hogy mely jelöltek, jelölő szervezetek kezébe helyezik négy évre a helyi és kisebbségi önkormányzati jogok gyakorlását.

A választáson a választópolgárok arról döntöttek, hogy mely jelöltek, jelölő szervezetek kezébe helyezik négy évre a helyi és kisebbségi önkormányzati jogok gyakorlását. Döntésük meghatározó lakóhelyük és megyéjük fejlesztése, a lakosság életfeltételeinek alakulása szempontjából.

A választás lebonyolításában kulcsszerepe volt a szavazatszámláló bizottságoknak és a különböző pártok, szervezetek választóbizottságba delegált tagjainak.

Ezen a szép napos vasárnapon én is egy ilyen választóbizottságba delegált "felügyelő" lehettem. A kérdés az, hogy hol. Hát Jászladányban. Hatod magammal az a megtiszteltetés ért engem és társaimat, hogy Kállai László felkérésére részt vehettünk a helyi választási bizottság munkájában. Kállai felkért bennünket arra, hogy felügyeljük a választás tisztaságát, mert mint mondta, nem bízik meg senkiben.

A választás annak módja és rendje szerint tisztességgel le is zajlott. Büntetőjogi felelőségem tudatában bátran ki is jelenthetem, hogy Jászladány 2. választási körzetében semmilyen rendkívüli eseményt nem észleltem. Röviden, a törvény által értelmezett csalás nem történt.

A "probléma" az, hogy a minket felkérő Kállai László és a magyarországi cigányság, valamint - nem utolsósorban - a kissebségi törvény "vereséget szenvedett". Vagy inkább mondjuk úgy, hogy a jászladányi többségi társadalom tagjai elhárították az utolsó akadályt is az elől, hogy megnyissák az általuk úgy áhítozott alapítványi iskolát, és mindemellett megszabadultak a számukra kellemetlen alakoktól, jelen esetben a kellemetlenkedő cigánynak született képviselőktől. A magyar választójogi törvény szerint ugyanis bárki elindulhat kisebbségi jelöltként, ha (szóban vagy írásban) vállalja az adott kisebbség képviseletét, erre még ahhoz sincs szükség, hogy őt vagy őket az autentikus személyek felkérjék. Rájuk nem csak az érintett kissebség, hanem a település többsége is voksolhat. Így történhetett meg az, hogy Jászladányban az ötfős kisebbségi cigány önkormányzat tagjai között négy nem cigány származású képviselőt láthatunk, akiket - mint tudjuk - nem feltétlenül csak a romák választhattak, választották meg.

Jászladányban cigány képviselőként indult és nyert:
1. Dankó Istvánné Dr. Makai Gabriella, az újraválasztott helyi polgármester felesége. A Dankó név alapján sejteni vélnénk a polgármester cigány származását, de ő ezt soha fel nem vállalta, míg a felesége, akiről azt véljük, hogy nem cigány, vígan vállalja ezt, és talán a rossz törvény miatt nevetve szakította át a befutói célszalagot.

2. Nagy Gellértné, a nagyport kavart Jászladányi magániskolát működtető alapítvány elnökhelyettese, nyugdíjas pedagógus. Ismételten kijelentem, ő is csak a törvény szerint cigány származású. Hol itt az önérzet?! Na, de menjünk tovább.

3. Balogh János, a polgármesteri hivatal építésügyi előadója. Akár hiszik, akár nem, ő is csak a választásokat megelőzően álmaiban volt cigány származású "ember".

4. Tolvaj Árpád a volt helyi kocsmáros. Elképesztő volt számomra az, hogy egy cigány önkormányzati választáson egy exkocsmáros, jelenleg villanyszerelő lekörözi a Kállai Lászlót a ténylegesen, nem csak a törvény szerint cigány származású indulót. Véleményem szerint ő is a többségi társadalom voksainak köszönheti ezt az eredményt.

5. Banyáné Suki Rita. Nem, ez nem csalás, nem ámítás. Õ az egyetlen nyertes, aki nemcsak a választásokra akart cigány lenni, hanem ő tényleg annak is született.

Mindehhez a szuper eredményhez gratulálok a törvényalkotóknak. Ideje volna már nemcsak gondolkodni, hanem tenni is valamit annak érdekében, hogy a törvények azt szolgálják, akikért van, amiért megalkották. Nézzük a következőt. Jászladányból már sikerült az érdekelteket kitúrni saját érdekvédelmi szervezetükből - itt értem a kissebségi önkormányzatot. De menjünk tovább! Ha ez több településen is sikerül, akkor a nem roma elektorok is többen lesznek az Országos Cigány Önkormányzati választáson, mint a romák. De ugyan Dankóné elfog, vagy kérdezem úgy, hogy elmer-e majd menni a budapesti választásra? Mert ott is képviselni kell a romák érdekeit nem csak Jászladányban. Majd meglátjuk. Megígérem, követni fogom, és kíváncsian várom önkormányzati ténykedését.

Tehát félig-meddig elkezdett és befejezetlen gondolatsorom fojtatnám azzal a kérdéssel, hogy mi lesz akkor, ha a kisebbségben - jelen esetben, a cigány önkormányzatban - többségbe kerül a társadalmi többség. Akkor tényleg sikerül kiszorítani a cigányságot azokból a kissúlyú "pozíciókból", amelyek azt a célt szolgálják, hogy saját magunk tegyünk valamit sorsunk jobbrafordulásáért. A kissebségi cigány önkormányzat csak "cigány önkormányzat" lesz, mert azt nem a kissebség, hanem a többség irányítja majd. De akkor miért cigány? Hisz nem is mi, a született cigányok irányítják azokat, és így tovább. Véleményem szerint elindult egy folyamat afelé, hogy a cigányságot kiszorítsák az életüket befolyásoló politikai tevékenységek köréből. De senki ne felejtse, ez csak a kezdet. Ha a törvényeken mihamarabb nem változtatnak, akkor ez a folyamat ki tudja hová fog vezetni.