Strasbourg, 8 April 2008: Ages, ko Internacionalno Ges e Romengo, o Europako Forumo e Romengo thaj e Phirutnengo deklaril pesko zuralo solidariteto le bute Romenca thaj Phirutnenca ande intrego Europa save inke trajn ando chororipe, mizerabilo kondicije trajoske, dar thaj diskriminacija svako ges. Kadala kondicije si jekh insulta/ phageripe anda o manushikano digniteto ferikaj. O ERTF kamel te vazdel jekh luma ande savi e Manushikane Chachimata si chachimasa respektime thaj implementujme pala sar phenel o zakono.

Kana kerdas pes e komemoracija le Romane Holokaustoske ando 2to August, o Prezidento katar le Europako Forumo le Romengo thaj le Phirutnengo, o Rudko Kawczynski, akhardas les Europake themen te len chachi akcija kontra le Anti-ciganismoske.

Ando 20to Februaro 2006, kodo kade anavdo proceso anda negocijacija le statusoski astardas pes oficijalno. Tela o sherutnipe katar jekh internacionalno negocijacijako timo, le diskusije mashkar le reprezenttivi katar e Provizionalno Institucije katar o Self-Government (PISG) ande Pristina thaj le delegatura katar la Serbijako Governo si te astaren e buki anda o avutno thaj finalno politichno statuso le Kosovako.

Andej Hajdú-Bihar medya e jekh romani organizacia opre das le xarnalen, andakodo, ke -sar von phenen- le xarnale mardine ekh romane shaves ando Hajdúhadház, ba khanchi dosh chi kerdas. (Népszabadság)

Andej Europako Parlamento romane zhuvja vorbinde pa kodo, hoj soski diskriminacia reslas len, ando Chexo, thaj andej Slovakia. (RSK)

Andej Nagykanizsa e romani autonoma " So avela le romenca ando bishtajjekhto sazado" cimosa inkerdine konferencia, ando Honvéd Kaszino. (Zalai Hírlap)

Le Szentes-eski romani autonomia socialno zhutipo das le ternen, thaj vi la bibutyaken das love. Kado vi le foroski autonomia zhutindas. (RomNet)

So nachile dyesa, ando Törökszentmiklós thaj ando Karcag, vashodo, kaj andal phuv avel opre o paji, but khera khetane peline, le majbut po ciganytelepo. Vi ando Hajdúhadház po telepo si majnasul e situacia. Le telepura sa pel gavengo agoraj, naj avri hunado than le pajes, le khera andal phuv, andal chik si. (RSK)

O jelentesho, so pal europake minoritata das la Europako Komiteto, kodo phenel avri, hoj majnasul si e situacia kodole minoritatenge, kon ando Észtország, andej Litvánia, thaj andej Románia trajinen. (JogiRorum.hu)

"O rom feri atunchi si rom, kana variso lashipo si les anda leste. Maj akanak dicholape, hoj kon si rom, thaj kon naj. Kas but love si kodo kinela peske savazoven" Kassavefali vorbi ashundam mashkar la shomodyake roma, kon pal o alosaripo vorbisarenas. (Somogyi Hírlap)

Inke ande kado bersh opre samolinen o ciganytelepo, so pasha o Szegedesko drom si. Dulmut khate le rusongi laktanya sas, khate beshenas le roma, akanak e romani autonomia le chaladon kavere thanen del khera. (RomNet)

Ando februari duje terne shaven mardine la sabadkake xarnale, phenel o Stevan Nikole, kon si koordinatoro. Ba la serbiako beludyministero kodo phenel, hoj chi mardine le romen. (VajdaságMA)

Andej o Chexickothem o mujalipe shov thaj dopash bersh das ekhe bishe bershenge manushes, kon angla kado bersh, ando aprilishi mardas ekhe romes. Le romeske leski godyi sherulindas, ekh shon ande komate sas, thaj mulas. O mujalipe kodo phendas, hoj nas rassizmo. (RSK)

Le gazhenge shovardesh thaj inja procenton si pinzhardo rom. Kodolenca, kon pal le roma feri nasul phenen, kodola chi hatyaren jekh, kas si romano pinzhardo, kado sikavel avri ekh kutatasho, so o TARKI ando 2005-bersh kerdas. (FigyelõNet)

Le Egyesült Királyság-esko Biztos Kezdet programo majna efta shela kassave shavoren zhutinel save inke naj shove bershenge. Le programosko celo kodoj, hoj te zhutinel le shavoren socialishan thaj emocionalishan, thaj pasha kado vi lengo sastyipo kamel te zurarel. Pa kado vorbisardas e Göncz Kinga, ministerkinja, pe ekh konferencia. (Népszava)

Zhutiposko koncerto del o 100 zhenengo Cigányzenekar, po angluno dyes ando marciush 18-chasongo ando Kongresszusi Központ. Amare shavora si amaro Trajo Fundacia akhardas khetane kado koncerto, kaj le Országos Mentõszolgálat-oske den perdal müszerura. (HírTV)

E Shtrasburg-ako Europa Komitetesko deputo pal kodole romengi diskriminacia iskirindas, kon andej Europa beshen. O Alvaro Gil-Robles kade dikhel, hoj la europake roma chi zhanen pengi kris te zuraren. (RSK)

Iskirimata, vershuri, kipongo albumo pal roma. Majna jekhvarsa das avri le trin konyvi o Cigány Kulturális és Közmûvelõdési Egyesület. (Dunántúli Napló)

Numa le romane organizciengo khetanipo, thaj le themesko majbaro zhutipo zhanel te zurarel le romenga integraciako programo, so aba vi zhi akanak but lashipo kerdas vash le roma- phendas e themesko romano sekretaro zhojine andej Nagykanizsa. (MTI)

E romani organizacia kodo phenel, hoj o MSZP si kodo parto, kon chi mukel, hoj le minoritata socialno mandatumo te xutren. (Magyar Rádió)

Le Sólyom László-vos mangel opre o Kolompár Orbán, hoj te zhutinel le minoritaten pashakodo, hoj socialno mandatumo te shaj xutren andej gavutne thaj foroske autonomia. O parlemento pe pesko palalutno beshipo vorbisardas pal etnikake minoritatengi kris. O országgyûlés la krisako inditvanyo palpale shudas. (Stop!)

E irani presidentoske, le Mahmud Ahmadinezsad-eske, iskirinde lil le nyamcika roma, thaj sintura, kon chi hatyren jekh leske kodole gindonca, hoj o holokausto naj chacho. (MTI)

Kodole romenge savazato zhukarel o Kolompár Orbán,- kon si le MCF Roma Összefogás Párt-osko presidento- save kade gindin, hoj le duj bare partura andre xoxadine le romen. Tena ande sako na, ba andrej korkorutne korzertura le romane partonge manusha shtartulinde.

La Vashvarako Romano Minoritatengo Autonomia sakon romen opre rodel,thaj butyi shinavel lenge. Kado pe ekh forumo phendine, kaj vi pal socialna khera vorba sas. (Kossuth Rádió)

O Lukács Mihály si mashkar le deputata, kodo manush, kas maj cerra shkoli si, palaj lolengi vrema o maj pinzhardo manush o Tölgyessy Péter thaj o Szabó Ferenc, kon sar jagero si pinzhardo, pa lende trin zhenende phenen, ke mucimej, andakodo, kaj majbut sar ekh bersh chi dine duma ando Országgyûlés. Von trin zhene le Fidesz-frakciovoske deputataj. (HVG)

O Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság kodo phenel, hoj o mujalo, ande kasko vast si la Jászladány shkolaki traba, chachikani butyi kerel. (HVG)

O akanutno govermento but butyi kerdas vash le romengi integracia phendas o Teleki László, parashtune andej Debrecen, kon si le Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (ICSSZEM), themesko romano sekretaro. (MTI)

Panzhe zhenen dine shanca, hoj khatar le februaresko agor ando MTV te sityon e zhurnalistika butya. Lengo sityipo ando marciushi shtartulinel, thaj sakon shon 100 ezera zhutipo xutyilen - zhanglas avri o RomNet. (RomNet)

Numa mashkar le amala si pinzhardo, - hoj ando Nyílt Társadalom Intézet, (OSI) so o Soros György tordyardas opre - kodo lil, pe savo shaj mangen ostondijo - las sama o RomNet. O RomNet butivar zumadas tele te mangel e aplikacia andakodo, hoj angalakasgodi te avel pinzsardo, ba feri ekh inglicka shibako lil das len o OSI, so but zhene chi hatyaren. (RomNet)

O Kállai László le Orbán Viktor -eske iskirisardas lil, andakodo káj o presidento pa le rom na chachi vorba phendas. Pe kado lil das duma o Farkas Flórián, kon le Fidesesko deputato, voj kodo phenel, desar le lolengi vrama nachilas, o Orbán Viktor sas kodo politikusho, kon vorba vazdas vash le roma, kon na bi lengo, ba lenca kamen khetane te kerel butyi vash le rom. (RomNet)

Le OCÖ-vesko presidento kodo mangel khatar o Teleki László (MSZP), khatar o Varga József (Fidesz), khatar o Farkas Flórián (Fidesz) thaj khatar o Lukács Mihály (Fidesz), hoj khetane te mangen garancia pej romane programuri. Le mangaiposko lil o Kolompár Orbán ramosardas, voj kodo kamel, hoj e sakuni politika te del garancia pe le vorta romane programuri. (RomNet)

Kade dichol, hoj ando februari putrel ofiso andej Budapest la Mashkarutna Europako Manushengo Komiteto. E organizacia so ando Brüssel iskirindine andre, le ungikone themeske romenge trabaka koordinaciasa le Szajkó Béla-as manglas opre, kon si o Magyarországi Roma Összefogás Párt-osko presidento: peske lila zhojine las perdal khatar le komitetesko manush. (RomNet)

Cerra shanca si le Teleki László-vos, kon si themeske romengo sekretaro, hoj skamin te xutyilel ando Parlamento, ke sarso ando adyesunto Népszava shaj ginaven pe le socialishta partoski themeski lishta, numa po 65. than silo. Vi lestar maj cinni shanca si la Kállai Katalina, voj feri po 82. than si. (RomNet)

La Budapeshtake xarnale aplikacia iskirinen avri kodole romane ternenge, kon andej mashkarutni shkola phiren, thaj kon xarnale kamen te aven. Zhi po 15-to dyes ando marciush zhukaren kodolengo lil, kon andej szakközépiskola, vaj ando gimnázium -osko trito bersh phiren, thaj lengo sityiposko átlageredményo minimum 3.5 si. Trine ternen alosaren avri, kas kamen te zhutinen- phendas le BRFK-esko angluno manush. (RomNet)

O Dömötör Csaba love site potyinel, phendas le forosko mujalipe. Le foroske autonomiake deputatos pe xoxaimatos xutyildine. O Dömötör Csaba la egersagake romana autonomiake xoxavne lila iskirisardas telal. (Zala Megyei Hírlap)

E Járóka Lívia si e jekh mashkar kodola 175, andal la lumake 50 thema saven avri serosarinde o Világgazdasági Fórum-osko jekh organizacia. (RSK)

O Belügyminisztérium lujine bishaldas perdal ando Alsószentmárton kodo panzh milliosho zhutipo andal soste e autonomia avri zhanglas te potyinel o socialno zhutipe. (Magyar Rádió)

Dujto konzultacia sas la zalake minoritaten, kaj majbut sar tranda deputata vorbisardine pa kodo, hoj soski butyi kerdine anglakado bersh, thaj so kamen te keren andekado bersh. (RomNet)

Kodola terne, kon andej mashkarutni shkola phíren na pinzharen le minoritaten, naj len pinzhardipo paj politika - phenen kodola, kon andej tema kerdine kutatashi.(RomNet)

O Europa Parlament ando 2005 bersh glaso vasdas pej Romania, andakodo, kaj diskriminacia kerel le romenca, kado them kade kerel sar kana chi na shundo kado glaso, ba vi kado them andre kamel te ushtavel ando Europa Unio. Andej Bukaresht na dulmut pecisajlas, hoj 50 manushen, zhuvjan, shavoren avri shuttine pej vulica -15 C-osho shudripe - phenel e Mohácsi Viktória le RomNeteske. (RomNet)

Ande deshushtare medyen thaj ande17 peshtake kerületo bishavel deputaton le Száva Vincesko parto, po 2006-bershecko alosaripo. O Magyarországi Kisebbségek Párto kassave nyeve celura tordyardas opre, sar o esküdtbíróság -esko opre tordyaripo, o megélhetési bûnözõk -ongi ammestia, vaj o romabank -esko opre tordyaripo. E organizacia tehara phenel, kon te avel o miniszterelnöko. (Stop)

Kana kurkesko dyes o Orban, duma das pal le themeske govermentoski bersheski butyi, andar leske vorbi kodo shaj hatyyarenas avri, hoj jekh hatyarel le romenga segregaciasa, ba leske partosko romano politikusho kodo phenel, hoj chachikanes pel romengo oprevazdyipo gindyindas. O Orban kodo phenel na mishto gindyin kodola, kon pa leste kado phenen.(Index)

Zhi khatar o november bokhajven le rom ando Alsószentmárton, aba pe maripeste phagen pengo shero, andakodo kaj o socialno zhutipo chi xuterdine. O Belügyminisztérium panzh milliosho zhutipo das le gaves, so zhi andej februarosko mashkar trubul palpale te potyinel le gavesko govermento. Inke zhukaren, hoj o Államkincstár te bishavel e decembericko normatíva. (RSK)

O Teleki László, kon si le themeska romana trabako sekretaro kodo phenel, hoj o Farkas Flórián kodo phenel so lesko parto phenel leske, andakodo, ke kadala gindura voj chi zhanel avri te rakhel (RomNet)

La angluna krisaki colax, e dujto kris chi las pinzhardeste. E Fejérmegyei Bíróság aratyi beshlas pale tele, te kerel diskurzija pa le Krasznaesko traba. (Fejér Megyei Hírlap)

Po roma holokaust serosajlas marcine ando Strasbourg la Europako Parlamento. "Le romenge problemi nashtig hatyaren thaj nashtig zhutinen bi kodo tena avla pinzhardi le roma holokaustoski historija"- phendas e Járóka Lívia, kon si le neppartoski deputatkinja (manushkinja), pe kodi konferencija, kaj pa o roma holokaust sas diskurzija.(RSK)

O Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) lil iskirindas kaj o Majbaro Mujalipeske presidentoske: kodo mangel, te dikhavel perdal kodo, hoj kodole manushen savengi socialno situacia si nasul, misto penge bezexa majbut trobul te beshen andej temlica, sar kodola savengi socialno situacia si lashi. (RSK)

Pala sakon bibutyako rom duj milliovura shaj xutyilen le cinne vállalkozovura pe le Országos Foglalkoztatási Közalapítvány - eski applicatia (HVG)

Pe le Világbank-osko mangaipo nacionalno fundo tordyaren opre kaj le Roma Évtizede Programoste. Kodola thema kon andekado andre avena andekado bersh 20 000 eurovo (kb. 5 millió ft) shon rigate pe kado celo. (RSK)

Tele phandadyilas le roma holocaustoski traba, phendas o Garamvölgyi László, kon si le Országos Rendõrfõkapitányság kommunikációs direktotoro. Zhi akanak 14 trabi dikhline perdal, andej themeske medyi majna 1 milliardosho xoxaimatosko choripo pecisajlas. (Magyar Nemzet)

Majbut sar 204 milliovura manglas illegalishan khatar o Osztrák Megbékélési Alap, la Gyõr - Moson - Sopron medyako romano autonomijako prezidento, peske 26 amalenca. E vazdipekris kodoj anglalende, ke uzhe manushen kidine opre, pe kodo, hoj te iskirinen telal: 1944 - 45 bersha zorasa ingerdinele andi Ausztria butyi te keren. (RTL Klub Híradó)

Kodo gazho, kon kaj o Nyugati xuxlas khetane le romenca, pe la lumaki fejastra mangel le romengo mermo. (RSK)

Pel felnemetoski rehabilitacia 1.5 milliarduri bolden, ba feri atunchi, te avela lashi e applicatia, so kaj la europako uniovo dine andre. Pa kado das duma o Vizi Gyula le forosko autonomijako reprezentativno manush. (Heves Megyei Hírlap)

Andej Borsod - Abaúj - Zemplén medyaki Sajóbábonya varikon molotov - koktelo shudas pe jekh romana familijako kher. O kher tele phabilas. Le gaveski autonomija chi zhutil la chalada. (RSK)

Khatar kado bersh - le januareske angluno dyesestar - ando oktatashi but butya avri parrudyinepe. (Magyar Nemzet)

Kodola vallalkozovura, kon romane bi butyange manushen den butyi von majbut sar pe 167 milliovon shaj den ande applicatia. Khatar e OFA -Országos Foglalkoztatási Közalapítvány - maximum shov milliovura shaj xutyilen. (Világgazdaság)

Mediako sityipo avela khatar o februari kodole ternenge, kon chi zhanen te potyinen o tandíjo, kaske e socialno situacia si nasul. O sityipo o Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvany kerel. O sityipo ekh bersh inkrel. Kodola zhene , kon khate phírena, shaj pinzhardyon e operatõroske, e vagovoske thaj le serkestõveske butyanca. (RomNet)

Ando Nograd le romane minoritatenge anglune manusha, thaj le foroske familialno ofisi, thaj le shkoli khetane keren butyi andej romani tanoda. O Szomora Sziárd le jekhetanipesko presidento phendas: le terne shavora vi pala o mizmeri zhanen te sityon kodo so angla o mizmeri andej shkola sityonas, ba pasha o sityipo vi treningura shaj keren: kon sar pinzharel pes. Le terne shavoren desh sityara thaj oxto mentora sityaren. (Népszabadság)

Le Szolnokosko romano autonomiako govermento aba oxtovar vazdel avri kodole manushen kon misto le roma majbut kerdine. (Új Néplap)

O ombudsmano kodo phenel ke romane zhuvjan shterilizalinde ando Chehicko them. Le zhuvjan pa khancheste chi dine informacia. (MTI)

Ando them inke feri kathe, andi Nagykanizsa najimasko taj thovimasko kher dine perdal shel familijake, savela anda bikomforticko taj dopaskomforticko kherende beshen. (Magyar Rádió)

Kolompár Orbán, o OCÖ-vosko presidento kodo phendas o MTI-voske parastune, ke ando aver bers ando OCÖ angluni butyi avla kodo, ke te zhutin pel chorriposki traba, pel kulturaki autonomija, taj pek majzuralo europako romano politikako oprevasdiposte. (MTI)

Kethaneustjilas o Háromfako mujalengo oficijako romano grupo -phendas Györki László, o oficijako presidento. E oficija aba majbut sar 10 bers inkrel pes, taj akak 8 zhene mangle pengo oprelavadjipo kaj e oficijate. Anda kadala star zhene romi. Von vasdine opre o etnikalno grupo mashkar e oficijate, taj vi aver zhene etnikalne manushen zhukaren inke. (Somogyi Hírlap)

Le Eoropako Rom taj Dromako Forumo (ERF) ando december 13-15. inkrela pesko angluno kethanebeshisaripo ando Strasburg. Pel forumosko phuterdjipo ek Europa parlamentoski raji, Járóka Lívia kodo phendas: o ERF-oske ek kacavi oficijake trubulas te kerdjol, savi chaces zor zhanel te vasdel anda le romengi traba kaj le Europake oficijende. -EPP-EP Group (RomNet)

Te na gelan and-o Auschwitz, te na dikhlan te jakhençar aj te na azbandan te vastençar e barranga e konclogoresqe, ka ovel tuqe sa odova numaj sar jekh ratvalo suno, savo uotavel tut rat"nçar, no ?anes so ka uotes palem thaj sa palem ka bistres. Aver isi o xaæaripen kana dikhes e kabane thaj e bova, kana xaæares o oil e barrangenqo, kana lel tut and-i angali o tamlipen and-o maokar e divesesqo, kana i kingipen del tuqe and-e kokala thaj i muxli æhivel tuqe i dar aj i izdrani and-o buko - sa akava nisar naoti te bistres..., a dikhes sa o absurdo jekhe nasvale ideoligiaqoro and-odova than kaj odobor but rat aj asia æhorde e manuoa. (RomNet)

Berki Judit majbut sar jek taj dopas bers sas e Romani Oficijako angluno manus. E oficija kathar e januari majtele gelas atunci, kana o parlamento oprevasdas e egaliposki oficijas. Berki Judit ci las e tele kerdi oficijako tradipo, kodo phenel, andakodo, ke telecorrardine e oficija, bishadine but manusen savale lake butyake manusa sas. Taj vi kodo saj si anda kadi traba, ke tele cejjarde vi le projektenge loven. Horváth Aladár, e Romani Socialni Krisaki Fundacijako angluno manus kodo phenel, ke vi kado telephendipo kodo sikavel ke aba pomisto perdal trobujas te vorbin le romengi traba. O parlamento ci akanik ci vorbisardas perdal kodo medialno projekto, savales sndakodo raxle ari, ke te zhutil varesar pel romende. (Index)

Akanik numaj ande socialne sikajipende shon ande romen, le sikajimatenge kerde manusa daran kodolestar, ke ande kuc sikajipende romen te shon andre, ba le oprepushimata ci sikaven kodo, ke le manusa te daranas le romendar. (HVG)

Somas terni chaj, a khere samas bare chore. But chave, o dad amenge mulja, samas buter bokhale sar chale. (Amaro Drom)

Horváth Csaba, o Vas kenturijako Romani etnikumeski Oficijako ( CKÖ) presidento angla o krecuno kodo phendas pel ek ando Szombathely inkerdo mediako kethanerakhadjipo, ke o MSZP-voske duj-trin anglune manusa pe tomna love, butyi taj kavera mangajipeske love kamenas te den kodola romenge, savale ande ustyen ando MSZP. Kadala manusa pale kodo phenen ke kado naj chaces. Ba kadi butyi opre andas e medijaki sama pel kodol butyate, ke chaces o MSZP-voske manusa andi Vas kenturija pomisto butardjile anda akak naxlo berseste, taj vi pel kodi butyi saj line sama, ke sar phagren pe e manusa misto pala politikaki zor. (Népszabadság)

Fodor Gábor (SZDSZ) pe kodo akhardas opre marcine sako koalicijovon ando parlamento, ke te na den pe tele le antisemiticka taj le rassicka vorbenca. (MTI)

O parlementosko Manushengi Krisaki, Etnikumengi taj Patyajipeski Oficija perdal inkerdas kodi krisi, anda savi pel kodo son krisi, ke te den love kodela romenge, savalenge nyamon mudardine ando dujto jumako maripo. (MTI)

Bisittyipesko nashtig zhukaras kodo, ke varesar te boldel pe le romengi integracijaki traba -phendas e Romani Oficijako angluno manus marcine ando Salgótarján, pek kethanerakhadjipo. (MTI)

Iva phendas le romane trabengo sekretari ke pala na but vrama tele tjidavena le romane chorre thana, kade dichol, ke majbut vrama trubuja pel kadi butyi, sar so anglunes gindinenas. Vi misto kodo cirdadjol e vrama anda kadi butyi, ke le Romane trabengi Oficija (RH) inke angla chorre thanengo teletjidipo opredikhipo kamel te inkrel pel kadala thanende, taj le thanengo majmishtiposko projekto kamel te inkrel inke angla kodo. Ba inke chi love naj pel teletjidipeske projektura: ke ba o RH (Romani Oficija)10 millijardon mangelas, angla o parlamento opre vasdadi krisi numaj 1 millijardo kamel te del pel kado projekto. (RSK)

Khere reslas kodi romani delegacija, savi avri gelas ando Vatikano. Pel visito le anglune, parlamentoske manusa kodo phendine, ke kado drom ek pomishto chaco taj patjivalo drom sas, taj maskar le ungrika rom, mashkar o parlamento taj mashkar o katolikicko szunto khereste ek sukar, taj angluno kethanipo sikadas opre. Kolompár Orbán, e Themeski Romani Oficijako presidento o MTI-voske kodo phendas, ke o visito vi kathar kodo maj mishto das pes avri, sar so voj zhukardas. (MTI)

O ungriko sociato chi kodela 1-1 milliovura ci potyinel ari le Gan-icka pralenge, savalen angla kado iva Devleske tele suttine le andi robija. O Chaciposko Miniusteriumosko ek manus kodo phendas le pralenge drabareske, ke te zhutjaren inke so phenela e krisi. O Ministeriumo khanci ci kamel te phenel. (Magyar Hírlap)

Lévai Katalin vorbisarel pel intregonacionalno romani integracijako projekto

Ungriko kordinacijasa ande kham ustyadi-europake taj balkanoske dese themende inkerdjola intregonacionalno romani integracijako projekto ando 2005. -phendas lévai Katalin po tetradji andi Nyíregyháza, pel kodi konferencija, pe savi pel etnikumengo majangliposte sas i vorba. (Népszabadság)

A Jászladány-ako, Zana Sándor Imre Barariposki, Sittyipeski Intregipeski Fundacija-ko kuratorijumo palpale shudas kodola oprepushipe, savale le romane parentsura shuttine, ke lenge shavorren chi line opre pel 2003/2004-to sittyipesko bers andi fundacijaki inkerdi ishkola -phendas lujine o MTI-voske o fundacijako manus. (MTI)

Chi zal ari e Soros-eski Fundacija andar e Kham ustyadi-Europa, feri perdal keren pengi butyi kathe. Ande kadala djesa ek opre mangadi oficija kerdjilas anda kodo, ke vorba te anen anda 25 millijovo dollarika lovenge thaneste -kaj te bishaven kadala love -phendas o Népszabadság. (Népszabadság)

Farkas Flórián, o FIDESZ-esko angluno manus, taj o Lungo Drom-osko presidento anda peski parlamentoski vorba kodo phendas, ke o kaver bersesko lovengo projekto feri maj phareske shol le romengi butyi, taj kado projekto anda kado feri ek bari bezex si. Teleki László szocialno politikusi, e Angluni Presidenteski Oficija-ko romane trabengi sekretari pale kodo phenel: ando 2004. butestar majbut love kamen te den pel romane butyate, sar anglakado. (Népszabadság)

O OCÖ-voske akak inkerde bilegitimacijake anglune manusa nasul manusesko mosko roden, taj vi rakhen anda amende, ando OCÖ-voski socialiposki krisaki frakcija, taj so inke nevoj: vi ando parlamento, taj vi andi romani sekretarija dos roden.(RomNet)

O Ungriko Themeski Romani Oficijake anglune manusa tala akak nachile trin shon pasa kodo, ke kerde pengo projekto, vi o parlamentosa kethane zhangle te xutyilen. Pasa kodo, ke andi themeski romani oficija aba zhal e butyi, sas kacave manusa, kon anglakado anglune manusa sas andi oficija, ba aba avri peline kothar, taj sa opre kamenas te phagren o jekhipo taj o kethanipo andi oficija. (RomNet)

O Pest kenturijake xanrale konlfiktengo lasharipo, taj romani shib sittyona andakodo, ke angle te saj den angla kacave bidi, savela vi ando Gyöngyös pele pe. ( Kossuth radijovo / Romano dopaschaso)

Palakodo, ke o Internet oprevasdjadjilas, na feri le tarnimata dikhen lashipo anda kadi butyi, ba vi kodela, kon penge nasula nacionalne gindisaripe kamen te phiraven. E mujale chizanen but te keren anda kado, ke feri pel ungrika hertiji si le oficijalni zor. (RTL KLUB)

OAmare ishkoli adjes inke chi zutin angle e egaliposki butyi, ba majfeder andi konzervacija shol e diferenciji, taj unyivar inke vi majbari diferencija kerel. -Phendas o sittyipesko ministeri marcine, andi Budapesta pek vorbisaripo. (MTI)

Opredikhipo inkren andi Piliscsaba-ki telaliskirisaraki butyi, kas akak vi avri sudine andar peski butyi. Anda kodo pushen opre akak la Dr. Toldi Noémi telaliskirisarkinnya, ke chaces phendas kodela zhungale vorbi pel rom, ba nichi. (RSK)

O parlamento tala ek shon te kerel le etnikumengi krisaki hertija -kado oxto etnikumenge anglune manusa mangen khatar o parlamento anda ek lil, phendas e Themeski Romani Oficija (OCÖ)-ko presidento pek Budapest-ako mediako kethanerakhadjipo. (MTI)

O MSZP Themeski Romani Frakcija (MSZP OCT) mashkar registracijaki butyi si, taj mashkar kodo, ke le Romani Etnikumeski Oficijake anglune manushen pe kaver djesate te vasden opre. -Anglakodo, ba palakodo djes kana si o themesko voksolisaripo. (OS)

Heves-aki kenturija

Anda amare djesa ande nasvalenge khera anda khamne zhuvjange taj ande maladenge klassuri saj las sama pekodo, ke khate majbut zhene si rom, sar so inke mishto avlas. Andi angluni butyi kodo saj zhanas, ke le rom ci cerrajven kade, sar kaj e gazhe dikhas kado, ba andi kaver, andi psihiatrijaki butyi sama trubuj te las ame. Andakado puslam o dr. Lajos Zoltán, taj e dr. Moretti Magdolna pszichiatrijake bare doktoruran. (Heves Megyei Hírlap)

Lévai Katalin -egalipeski ministeri- pel ando Ungro akak ikerde integracijake taj egaliponge projekturande das duma e Anna Diamantopoulou-ake, kon O Europa Opremanglipo-ski sociatengi taj butyake thanengi trabengi opremangli manusnyi. (Magyarország.hu)

Andakodo, ke vi kodela rom, kon butyi keren, majmishto te trajin pe ando Europa Uniovo, misto kadi kacave projektura trubunas, savale zhutin pe kado, ke kodela projektura savale akak trajin, naj lashej. -Phendas o Ungriko Romano Oficijako ( OCÖ ) presidento parastune ando Pécsuj. (MTI)

Po november 19 o OCÖ misto le ungrika rom opremangli delegacija bishavel andi Roma, ando Vatikan, kaj o II. János Pál Majangluno Rashaj, kon audiencija dela e delegacijake. (RomNet)

O parlamento inke anda kado bers ande del angla o Themesko Kher kodela etnikumenge krisake hertiji, ande savela majmishtoke kamel te kerella -phendas Szabó Vilmos, o Angluno Presidenteski Oficijako politikasko sekretari pe tetradji andi Pesta, pe kodi konferencija, savalako nav sas: Deshe bersengij le etnikumengi krisi. (MTI)

Ande kodela Jászladány-eske romane parensurengi butyi, savalenge shavorren chi line opre po 2003/2004-to sittyajipesko bers andi Jászladány-eski fundacijaki telalutni ishkola -ba mangajipo dine ande, e ishkolako inkerdo manus, Zana Sándor Imre, e Bararipeski, Sittyipeski taj Sakonengi Fundacijako vorbako manus phirela ande lengi butyi, taj anla krisi po vasdado dujto rig -maskar kavera vikado ande si anda kodo lil, savo o Tiszaföldvár-ako angluno opreiskirisari bishadas kadala parensurenge palakodo, ke avrizhanglas, taj opredikhelas sa e krisake butya anda kadi traba. (MTI)

Trin zhene phenen, ke o telaliskirisari rasszicka vorbi suttas, kodo pale opredavajipo suttas andakado.

Opredikhipo mangel misto telaliskirisari ek angluno manus, taj le romani etnikumeski oficijako duj manus andi Piliscsaba. Kodo phenen, ke o telaliskirisari rasszicka vorbi suttas, andakado vi le xanralengi oficija opre kamen te den. O telaliskirisari taga del, kodo phenel, nasulipesa khetane xutyilde misto leste kaj e thaneski oficija. (Tények, tv2.hu)

Maskar le ungrika rom andal sel zhene starvardes zhenen chi patyajipo nashtig si anda kodo, ke dena les butyi -phenen e godjara. Anda le romengi sociateski integracija pale o majanguno avlas te shittyon. Biishkolako pale lengo oprevasdadjipo chi zala chisar. Vi le statistiki kodo sikaven, ke maskar le rom e majbute familiji ande chorrimaste trajin. (Hír TV)

Mohácsi Viktória -o sittyaripesko ministeriumesko romani trabaki angluni manushnyi- po parlamentako butyako opremanglipesko khetanerakhadjipo pe marci vorbindas pe kodo, ke angluni butyi si ando sittyaripo e segregacijako thelepandajipo, taj vikodo, ke angle trubuj te zhutisaren le raj e integracijaki butyi. (MTI)

Na dulmut e Keszthely-aki thaneski oficija andal kast barr vasdadas opre maskar o forosko agor angla kodela chorre khera, ande savalende inke star-panzh kotora romane familiji trajin pe. Mohács József, o forosko angluno manus kodo phendas pe kado, inke akak chi zanen khanci kaver, sar barrasa te sharaven kado zhungalipo angla le averutne manusa. (Népszabadság)

O Világbank / Intregi Lumako Banko /, taj o Open Society Institut -Nyílt Társadalom Intézet -Puterdo Sociateski Oficijake manusenca maladjilas zhojine ando Washington Teleki László, o Angluno Presidenteski Oficijako romano secretari. Akak ande romengi butyi phirel, taj star dyes avla andi Amerika po visito. (MTI)

O Europa Unio-vosko zhutipesa Romane manushenge taj informacijaki Oficija phuterdjilas andi Nyíregyháza, e oficija le majchorre etnikumengi integracija kamel te zhutisarel. -Phendas o oficijako angluno manush. (MTI)

Misto romende romano khetanipo vasdine opre , savalesko nav Romane oficijenge Socialno Khetanipo (RSZTSZ). -Kado khetanipo kacave politikusura vasdine, savela aba inkren varesoski romani oficija. -Phende zhojine po mediako khetanerakhagyipo. (MTI)

"Gázsikánész té gilyábárászász, csi ávlászász ámén pátyiv"

Báré dromá - kádo szi o muzikáké grupposzko ánáv, ko szász o vendégo ándéj Rádió C cérhá po szigéto, szo ábá dujto bers szász kérgyi. Stárzséné ávilé káthé- ándé ámáro thém, de májbutzséné szi lé ándo gruppo. Szi lé désujékh-désudujzséné. Ákánák khéré trubulyász té mukhén butén, cinné sávorén, kon gilyábárén táj khélén (o majpiko stárébérséngoj). Léngo producéri phéndász, ké lé légmájlásén ándász ándé Ungriko thém. Ákánáké káthé szi: O Szemjon Kozlov, kon po gitári básávél, gilyábárél táj khélél, o Georgij Ivanov, szávo gilyábárél táj po gitári básávél, pálá kodi muri séj, é Diáná Szávéljévévá, táj po ágor mé, o Számuel Szávéljév. Léncá vorbiszárdám pálá lé ruszicka roméngi tradicija taj léngé grupposzki muziká. (Amaro Drom)

Nas mishto o Országos Cigány Önkormányzat /Ungriko Romani Oficija/ -ko angluno manuseski -kas na phacasa, taj na patyivales vasdine opre- kodi butyi, so andi Jászladányá anda kodi iskolaki butyi kerdas, -phendas amenge o Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet /Jaszsagaki Romenge chaci krisaki Oficija/ -ko angluno manus. Misto kado pe zhojine das duma amenge karing o MTI. (MTI)

Palpale sudas Kiss Péter kancellarijako ministeri Kodo andedinipo, anda savaleste Horvát Aladár, e Ungriko Romani Oficija (Országos Cigány Önkormányzat -OCÖ) telesudino presidento khatar o parlamento manglas vorba ande kodela butya, savela po junius 25., po oficijako khetanearakhagyipe pecinde pe. -Phendas o MTI-voske pe parastune o romano politikusi. (MTI).

Le etnikumenge krisako kerajipo sidjarel, phenelas Farkas Flórián o Országos Cigány Önkormányzat /Ungriko Romani Officija/ dulmutano presidento, kon ando Szolnok szi o Lungo Drom-esko angluno manus. O FIDESZ_esko politikusi vikodo zhutyarel, e krisi kade te keren, ke vi e romenge majmisto tavel. (MNO)

Ando 1992, po milaj angla e etnikumengi politikusura angluni vorba taj pusipe sas kodo, ke vivon angla parlamento te mekhen e etnikumengi krisi, vagy tena. So atunchi pelaspe, aba zhanas, taj pe varesavo djes pekodo amintisardam, ke aba des bers nachilas, ke o parlamento opre vasdas pe zorate kadi krisi, ando 1993, po julius 7. Le etnikumengi politikusura atunchi but kacave problemiji sas te vorbin perdal, savela e intregi etnikumengi, taj e gazzikani krisaki fundamentumuraj. Kadela kacave problemiji sas, savale perdal xutyilen sakofalo kacave butya, ke sar gindisaras ame pekado intrego them, taj pamaro than andakadi gazzikani luma Ba kodo si te phenas, taj kado dosta bajoj amenge, ke kadale problemiji chi atunchi, taj chi akak chizanglam tele te phandas pacasa, inke vakak puterdes tordjon kadal bara pusimata. (Magyar Hírlap)

Internacionalne romane organizaciji phuterdo lil bishade kaj o Ungriko guverno, misto ando OCÖ pecisajlo puccso, ke tele phendadine le dulmutane presidentos. Vi e majbari internacionalno organizacija, o Roma National Congress-oske manusha mangen ande kado lil le ungriko parlamentos, te kerel vareso anda e demokracijaki chachi krisi andakadi problema -ke kade naj mishto. (RSK)

Ando avlajipo sako son duvar vorbila o Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) e ministeriumonge romane butyake referensonca andal kodela butya, savale e romenca denpe angle, andakado suttinepe tele e ministeriumura taj o OCÖ-voske manusa -phendas amenge pala kado vorbisaripo o Kolompár Orbán. (MTI)

Zsigó Jenõ o MTI-voske pe tetragyi kodophendas, naj chaces kodo, ke voj anda Magyarországi Roma Parlament deshe manusesa opre te rodelas o Kolompár Orbán-es, taj kodo te phendino, ke voj zhutila leske. (MTI)

Ando xoxamno lilesko kerdimata opredenipe suttas po marci Kertész Lóránt o Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) -vosko manush pel opralutne foroske krisa, pe VI., VII., kenturijango mujalipe, ke kadegindil, o OCÖ po június 25. po kethanerakhagyipo perdalkerdas o oficijako krisako lil (szmsz). Kado voj phendas ari o MTI-voske. Kolompár Orbán chizanel pekodo, ke xoxamno lil te kerdino vareko. (MTI)

Dopasardas o Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ)-voski tertija, e Glinda o directori, Puporka Lajos, ke aba star shon chi dine les love te kerel kadi tertija. Kado voj phendas kaj o MTI parastune. (MTI)

Medgyessy Péter parastune maladjilas e Kóczé Angelasa, kon ando Brüsszel si o Europako Romano Informaciako Officiako angluni manushni. Pe kado maladjipe vorbinde pel officiaki butyi, pal ungriko romani politika, taj pel kodi romani konferencija, savi andi juliusi sas -kade shaj ginavas ande presidentesko officialno nevipe.

O Horváth Aladár, o Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) dulmutano presidento zhojine kaj o Kiss Péter kancellarijako ministeri gelas anda kodo, ke po június 25. tele shudineles . /Kado voj phendas. Anda kadi butyi voj das duma karing o MTI (MTI)

Ando Szabolcs-Szatmár-Bereg komitato beshen majbut zhene e rom. Andakado avilas kodo gindisaripe, ke trubujas ek kacavo kolégiumo, savo e godjaver romane shavoren zhanelas te zhutil andakodo, te shon tele e majbare shkoli, zhi kaj e diplomi. ( Magyar Rádió Online )

O parlamento iva phendas, inke khanci chi kerdas anda kodi problema, ke ando Eger, ando Markoth Ferenc hospitalo kaver thaneste shutine le phara romnyan e gazhendar. O Gál J. Zoltán andar o parlamento ando májushi kodo phendas, ke sama lena pekadi butyi, ba inke khanci chi kerde. O hospitalto kodo phenel, nas segregacija. (Origo)

O Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kethanerakhagyipo inkrelas po Corvin shifo anda kodo, ke aba desh bersh akanik, ke o parlamento kerdas le etnikumengi krisi. Pekado trin chaso anglunes Szabó Vilmos, o Meh-vesko statsekretari phendas najisaripe taj angledas so mishto si andakadi krisi, ba vikodo, ke kamelas, o parlamento te lasharel les te majmishto t'avel. (ETNONET)