Koszorúzással egybekötött gyászünnepséget tartottak a roma holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) fõvárosi Dohány utcai székházánál pénteken, ahol több szónok is párhuzamot vont a náci népirtás és az elmúlt két évben történ romagyilkosságok áldozatinak sorsa között.

A rendezvény valamennyi szónoka a vészkorszakot a világtörténelem legsötétebb idõszakaként említve arra hívta fel a figyelmet, hogy a népirtás nem a gázkamrákkal, hanem a hétköznapi diszkrimináció felerõsödésével kezdõdött, és a megkülönböztetés ma a romákat sújtja az élet minden területén.

Szurmainé Silkó Mária, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának fõosztályvezetõje úgy fogalmazott: a XX. század szellemi mélypontja a náci barbarizmus volt, de a délszláv háború megmutatta, hogy az emberek képesek felejteni, és a történelem megismételheti önmagát.

Hozzátette: az emlékezés azt jelenti, hogy elejét vegyük a hasonló kezdeményezéseknek. A Réthelyi Miklós miniszter nevében beszédet mondó fõosztályvezetõ megjegyezte: az elmúlt évek gazdasági válsága elõtérbe helyezte az elõítéleteket, azokat a problémákat, amelyeket a szõnyeg alá söpörtek, de ezeket meg kell oldani, ugyanis nincs külön magyar és roma sors, közös a felelõsség és közös a jövõ.

Ifj. Bogdán János, az MCF Roma Összefogás Párt elnökhelyettese a rendszerváltás utáni roma holokauszt áldozatainak nevezte azt a hat áldozatot - közülük is kiemelve az ötéves tatárszentgyörgyi Csorba Robikát -, akiket 2008 novembere és 2009 augusztusa között gyilkoltak meg, szavai szerint csak azért, mert cigánynak születtek.

A roma politikus fizikai és szellemi holokausztnak nevezte azt is, hogy több millió ember „a létezés határán tengõdik” naponta, de szintén ide sorolta, hogy egy „nyíltan fasisztoid párt” ott ülhet a Parlamentben, és ezért a romákat és nem romákat egyaránt felelõsnek nevezte.

Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság vezetõje arról beszélt, hogy míg az emberi élethez és a méltósághoz való jog a legfõbb alkotmányos jog minden országban, az intézményes diszkrimináció a foglalkoztatásban, az oktatásban, a köz- és magánszolgáltatásokban naponta éri a romákat.

Azt mondta: a romák népirtása nem a gázkamrákkal kezdõdött, hanem akkor, amikor megtiltották a cigány zenészeknek a fellépési lehetõséget, míg a romagyilkosságokra utalva úgy fogalmazott: a töltényhüvelyekben ott volt az elõítélet, a hétköznapi rasszizmus, és így válik jelenné a múlt.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke párhuzamot vont a náci propaganda és a jelenlegi jobboldali média között, úgy fogalmazva, akkor és most is õk segítették hatalomhoz a szélsõségeket, szembe állítottak népcsoportokat, és a médiát tette felelõssé a romagyilkosságok miatt is.

A roma vezetõ szerint a mai politikában nincs jelen a józan ész, megjelent a „politikai kannibalizmus”. Véleménye szerint a cigányság elvesztette státuszát, és már másodrendû állampolgár sem lehet hazájában. Arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy „a munkahelyteremtés gondolatával keljen és feküdjön minden nap”, államtitkárai pedig „ne beszéljenek felelõtlenül, semmitmondóan, kezdjék el a valós munkát”, ne a megfélemlítés legyen a legfõbb feladatuk.

A gyászünnepség végén minisztériumok, civil szervezetek és a diplomáciai testület képviselõi elhelyezték a megemlékezés koszorúit az OCÖ falán lévõ emléktáblánál. A romaholokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány férfit, nõt és gyermeket mészároltak le az egykori auschwitzi koncentrációs táborban.

MTI

A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.

1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban a szövetséges csapatok elõl menekülõ SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérû állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: népszámlálás alá vetették õket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, s deportálni kezdték a férfiakat. 1939-ben koncentrációs táborokba gyûjtötték õket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.

A magyarországi romák állami szintû üldözése 1916-ban kezdõdött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák, mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.

1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények közt. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különbözõ német megsemmisítõ táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok németországi táborokba történõ internálása. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A nácik a megszállt európai országokban eltérõ módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különbözõ becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira.