A négy évvel korábbinál harmincezerrel többen vetették fel magukat a kisebbségi választói jegyzékbe: amíg 2006-ban 199.789-en szerepeltek a jegyzékben, addig az idei választásra a július 15-i határidõig 227.838-an jelentkeztek az Országos Választási Iroda (OVI) péntek délutáni adatai alapján.

A statisztikából kiderül: 27 ezerrel több cigány, 1.600-zal több ruszin, 900-zal több román, 300-zal több szerb és 200-zal több ukrán szerepel a mostani kisebbségi választói jegyzékben, mint négy évvel ezelõtt, ugyanakkor a szlovákok száma 3 ezerrel, a görögök száma ezerrel, a horvátok és németek száma 500-500-zal csökkent.

A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselõk választásán választójoga van, és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A jegyzékbe vételt július 15-én 16 óráig lehetett kérni a helyi választási iroda vezetõjétõl, a jegyzõtõl. A jegyzõk május 31-tõl minden hétfõn tájékoztatták a jegyzékben lévõk számáról az OVI-t, amely internetes oldalán, a www.valasztas.hu-n ezt közzétette. Az OVI azt kérte a jegyzõktõl, hogy pénteken is szolgáltassanak adatot, de ennek a kérésnek néhány településen nem tettek eleget, így az OVI oldalán közzétett szám ezekre az adatokra, valamint a folyamatban lévõ jogorvoslatokra tekintettel még változhat.

Az OVI péntek délutáni adatai szerint 227.838-an szerepelnek a választói jegyzéken, ebbõl körülbelül 85 ezren az utolsó négy napban kerültek fel rá. A felvettek 58 százaléka (133.182 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 20 százaléka (46.506-an) németnek, 12.282 választó szlováknak, 11.534 horvátnak, 5.315 románnak, 4.297 ruszinnak, 3.100 lengyelnek, 2.438 szerbnek, 2.372 örménynek, 2.335 görögnek, 2.137 bolgárnak, 1.315 ukránnak, 1.025 szlovénnek.

A négy évvel ezelõtti kisebbségi választáson Pécsen három szavazókört kellett kijelölni a kisebbségi választók nagy száma miatt, és volt további öt olyan település - Békéscsaba, Gyõr, Miskolc, Nagykanizsa és Budapest XVIII. kerülete - ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson.

Az idei választáson Gyõr "megelõzte" Pécset, mivel a legtöbben, 2.578-an Gyõrben jelentkeztek a jegyzékbe, ebbõl 1.143 cigány, 500 lengyel, 706 német, 93 örmény, 68 horvát, 33 román. A négy évvel ezelõtti adatokhoz képest több mint 300-zal nõtt a lengyel választók száma (172 volt), 140-nel a németeké (564 volt), 30-cal a románoké (3 volt) és 29 új (a korábbi statisztikában nem szereplõ), a szerb kisebbséghez tartozó is jelentkezett az õszi választásra.

Miskolcon 2.270-en jelentkeztek a választói jegyzékbe, csaknem 900-zal többen, mint négy éve. A jegyzéken szereplõk közül 1.421-en a cigány kisebbséghez tartozónak mondták magukat (719 volt 2006-ban), 193-an ukránnak (127 volt), 146-an szlováknak (203 volt), 143-an ruszinnak (48 volt), 67 görög (89 volt), 65-65 lengyel és német (49, illetve 68 volt), 44 bolgár (47 volt), 43 szlovén (négy éve egy sem), 38-38 horvát és szerb (51, illetve egy sem volt). Vagyis 700-zal nõtt a cigány és 100-zal a ruszin kisebbséghez tartozók száma.

Pécsen 2006-ban olyan sokan (2.550) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. Most a baranyai megyeszékhelyen 1.841-en szerepelnek a jegyzékben, ebbõl 428 cigány (2006-ban 838 volt), 656 német (800 volt), 264 horvát (234 volt), 174 görög (426 volt). Vagyis "eltûnt" csaknem 800 cigány, görög és német kisebbségi szavazó a négy évvel ezelõttihez képest.

Nagykanizsán a kisebbségi választói jegyzékben 1.847-en szerepelnek, a zalai nagyvárosban 2006-ban 1212-en jelentkeztek a kisebbségi választásra. Ebbõl 1.674 cigány (984 volt), 142 horvát (219 volt) és 31 német (6 volt).

Budapest XVIII. kerületében 1.639-en szerepelnek a kisebbségi választói jegyzékben, 2006-ban ez a szám 1.455 volt. A felvettek közül 802 német (401 volt), 198 cigány (354 volt), 112 lengyel (163 volt).

Békéscsaba azonban kiszorult a legnépesebb hat közül: 786-an vetették fel magukat a 2010-es kisebbségi választói jegyzékbe (ez a szám négy évvel ezelõtt 1.426 volt), vagyis majdnem a felére csökkent a jegyzékben szereplõk száma. Most 349-en a cigány (226 volt), 317-en a szlovák (1.016), 66-an a román (80 volt) és 45-en a lengyel (85 volt) kisebbséghez tartozónak vallották magukat. A számokból kitûnik: a hazai szlovákság egyik központjának tekintett Békéscsabán a szlovák kisebbséghez tartozók közül csak minden harmadik vetette most fel magát a választói jegyzékbe.

A szavazást egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselõk választásával. A kisebbségi önkormányzati választást akkor tûzi ki a helyi választási bizottság, ha a településen adott kisebbség választói jegyzékében szereplõ kisebbségi választópolgárok száma a választás kitûzésének napján eléri a 30-at.

Négy évvel ezelõtt kétszázezer választó kérte felvételét a kisebbségi választói jegyzékbe: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben. Akkor 2.933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1.435 településén végül összesen 2.049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.

MTI



« Vissza az oldal tetejére