A fél országot átfogó közéleti beszélgetéssorozat keretében egy hónapon keresztül tájékoztató kampányt tartott a közösségi aktivizmus erősítéséért a Civil Tanács Egyesület, a RomNet és az aHang.
A fél országot átfogó közéleti beszélgetéssorozat keretében egy hónapon keresztül tájékoztató kampányt tartott a közösségi aktivizmus erősítéséért a Civil Tanács Egyesület, a RomNet és az aHang, hogy a helyi roma közösségek problémáinak feltérképezése mellett mindennemű pártpolitikától mentesen, korrekt információkkal lássa el a hátrányos helyzetű településeken élőket a jövő évi országgyűlési választásokkal és az ellenzéki előválasztásokkal kapcsolatban. Az ország 10 megyéjének 22 településén tartott rendezvényeken több mint négyezer ember vett részt, és a közel három órás események többségén a helyi roma közösségek vezetői és képviselői mellett a települések polgármesterei is jelen voltak, és aktívan bekapcsolódtak a párbeszédbe. A meghirdetett eseményekre nem csak az adott településről, hanem a környező falvakból, városokból is érkeztek emberek.
Az országjáró rendezvénysorozat a Szolnok megyei Alattyánból indult augusztus 14-én. A nyitóeseményen több mint 200 ember vett részt, és egy bográcsozás mellett kötetlen párbeszédet folytattunk a közösségekért tevékenykedő civilekkel. A közösségi kampány első hetében Pest, Borsod és Nógrád megye hat településére jutottunk el, és a helyszíneken a roma közösségek mellett a települések polgármesterei, megyei és helyi cigány önkormányzati elnökök és képviselők, civil szervezetek aktivistái, vezetői is megjelentek. A résztvevők, a „megfigyelők”, és a helyszíni élő tudósításokból bárki meggyőződhetett arról, a Civil Tanács Egyesület, a RomNet és az aHang közös kampánya nem szól egyetlen jelölt, politikai szervezet mellett, vagy ellen sem, kizárólag arra hívja fel a figyelmet, hogy a választópolgárok, a roma közösséghez tartozó emberek is tudatos állampolgárok legyenek. A mendei közéleti beszélgetésre Ráckeve, Kóka, Sülysáp, Nagykáta, Kistarcsa, Kerepes, Nagykőrös, Dabas, Üllő és Valkó településekről is érkeztek résztvevők. A több mint két órás fórumon résztvevők azt hangoztatták: nagy örömmel veszik, hogy végre olyan civilek beszélgetnek velük, akik nem azzal a céllal érkeztek hozzájuk, vagy valamelyik politikai párt, vagy annak jelöltje mellett, vagy ellen kampányolnak, hanem őszintén és egyenesen beszélve a tudatos állampolgári és választói magatartásra hívják fel a figyelmet, nem pedig kihasználják, becsapják őket, ahogy azt az elmúlt két-három évtizedben minden kampányidőszakban rendszerint teszik a politikusok és aktivistáik. Nógrád megyében, Nagylócon és Sóshartyánban nemcsak a helyi civil szervezeti és kisebbségi önkormányzati vezetők, hanem a települések polgármesterei is ellátogattak az eseményre. Borsod megyében, Girincsen és Rudabányán a Civil Napok rendezvénysorozatán a helyi aktivisták ismertették azokat a jógyakorlatokat, példaértékű programokat, amelyek gazdagítják az adott közösség kulturális és közéletét, elősegítik a társadalmi integrációs folyamatokat, és amelyek arra ösztönzik a fiatal generációt, hogy a későbbiekben aktívabb közösségi életet éljenek, vagy szerepet vállaljanak a település életében, fejlődésében.
A Komárom-Esztergom megyei Dömösön és Esztergomban, illetve a baranyai régió központjának számító Pécsett is arról beszéltek a résztvevők, hogy a főként a szegregátumokban élő emberek például a helyhatósági és országgyűlési választásokkal kapcsolatban alapvető információkkal nincsenek tisztában, így csak nagyon kevés százalékuk tudja például azt, ki az adott választókörzetük országgyűlési képviselője, és a jövő évi választásokkal kapcsolatos ellenzéki előválasztásról sem jut el hozzájuk hiteles információ. Minden egyes fórumon visszatérő kérdés, hogy hogyan védjék ki a „szavazatvásárlási” szándékot, hogyan lehetne rákényszeríteni egy jelöltet, hogy a választási ígéretét a mandátumszerzése után betartsa, megvalósítsa.
Az ország északi és déli része után Szolnok megyében Tiszaörsön és Tiszainokán, majd a Borsod megyei Ónodon, ezt követően a Békés megyei Kétegyházán és Eleken, majd Hajdú-Bihar megyében, Bihartordán a helyi civilek és a kisebbségi önkormányzat vezetői a közös sikerekről, a település vezetésével való együttműködésük eredményeiről számoltak be. A roma közösség vezetői azt emelték ki, hogy a településükön egy példaértékű összefogás tapasztalható, így az elmúlt évekhez képeset sokkal aktívabb lett a falu kulturális és közélete. A fórum jellegű beszélgetésben a helybéliek több kérdést is felvetettek, mint például mit jelent az ellenzéki előválasztás, hogyan zajlik majd, és ez miben másabb, mint a „normál” országgyűlési választás, mert csak részinformációik vannak minderről. Õszintén beszéltek arról, hogy a roma közösség tagjainak szükségük van a hiteles információkra, a tájékoztatásra, és nagy szükség van olyan szervezetre, emberekre, akik valóban meghallgatják őket, akiknek őszintén beszélhetnek hétköznapi gondjaikról anélkül, hogy bármit is kérnének, vagy elvárnának érte cserébe.
A Somogy megyei Kadarkúton és a Baranya megyei Véménden a helyi roma közösség vezetőivel közösen tartott beszélgetésen az egyik központi kérdés a roma közösségen belüli közöny felszámolásnak lehetősége volt. Mindkét település lakosai úgy vélték, hogy országos szinten az tapasztalható, hogy a romák nem akarnak aktívan részt venni a közéletben, mert úgy vélik, vagy a megyei és országos cigány vezetők, vagy a pártpolitikusok döntik el, hogy egy adott településen mi történjen. A Borsod megyei Encsen és Homrogdon szintén az egyik legnagyobb problémaként az egészségügyi ellátást említették, megjegyezve, több tíz kilométert kell utazniuk egy vizsgálatért. Egerbaktán és a Szabolcs megyei Mándokon, valamint a Borsod megyei Hangonyban az iskolások ösztöndíjprogramjának a hiányosságát, és a foglalkoztatási nehézségeket emelték ki.
A Civil Napok rendezvénysorozat állomásain szinte mindenhol felmerülő problémaként jelentkezett, hogy a különböző pártok, vagy azok jelöltjei és aktivistái csak a kampányidőszakban mennek el a cigány közösségekbe, majd a következő választásig teljesen elfelejtik őket, a vállalásokat, ígéreteket soha nem tartják be, és csak egyfajta „szavazógépként” tekintenek rájuk. Minden egyes fórumon visszatérő kérdés volt, hogy hogyan védjék ki a „szavazatvásárlási” szándékot, hogyan lehetne rákényszeríteni egy jelöltet, hogy a választási ígéretét a mandátumszerzése után betartsa, megvalósítsa.
A 2021. augusztus 14. és szeptember 17. között „Civil Napok a Civil Tanáccsal” jelszóval szervezett eseménysorozat záróeseményét egy plusz településen, a Borsod megyei Megyaszón tartott közösségi találkozón tartottuk, ahol közel 30 roma civil szervezet és tucatnyi település polgármestere, kisebbségi vezetője és több országgyűlési képviselőjelölt jelent meg.
A fél országot átfogó rendezvénysorozat minden egyes helyszínén közös főzés keretében beszélgettünk a helyiekkel, és egy problématérképpel országos kép rajzolódhatott ki, hogy a roma közösségeknek, illetve a hátrányos helyzetű településeken élőknek milyen napi problémákkal kell szembesülnie.
A Civil Tanács az aHang támogatásával a településeken 50 iskolatáskával segítette a hátrányos helyzetű gyermekek iskolakezdését, így összesen több mint 1200 iskolatáskával, illetve a civil szervezetek, képviselők, és polgármesterek segítségével kiegészítő támogatásaként írószerekkel is segíthettük a gyermekek iskolakezdését. Több településen is kevésnek bizonyult az előre tervezett 50 iskolatáska, így utólagosan 15-20 darabbal ki kellett egészíteni a segítséget.
A teljes eseménysorozat arra is lehetőséget adott, hogy a már jól működő civil kezdeményezésekre, jógyakorlatokra ráirányítsa a figyelmet, és segítséget nyújthasson a kistelepüléseken, zsákfalvakban élőknek.
A „Civil Napok a Civil Tanáccsal” jelszóval megvalósuló rendezvénysorozaton több mint négyezer ember vett részt. A teljes kampány szakmai lebonyolítója és kommunikációs felelőse a RomNet volt, és a közösségi médiában tucatnyi videó és helyszíni tudósítás készült az eseménysorozatról.
