HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Sztojka Attila: Mindenki jobban él a 2010 előtti helyzethez képest

betűméret csökkentése betűméret növelése
2021 Augusztus 26    Forrás: 186óra


Ez a cikk archív

A frissen kinevezett roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos azt is elárulta, mit szól az ellenzéki pártok roma programtervezetéhez. A 168 óra interjúja.

Hirdetmény

Orbán Viktor még augusztus elején nevezte ki a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetőjét, Sztojka Attilát roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak. Az irodájában arról beszélgettünk vele, pontosan mire terjed ki ezek után a hatásköre, hogyan értékeli a magyarországi romák társadalmi felzárkózását, illetve pontosan mennyire sikeresek a jelenleg is futó esélyteremtési programok. Azt is elárulta a 168-nak, milyen falakba ütközhet a roma integráció.

 

Az új kormánybiztosi pozíciójában Orbán Viktor a közvetlen felettese. Pontosan hogyan működik önök között a munkafolyamat?

A feladatkörök részben változatlanok, hiszen már az elmúlt két évben is a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot vezettem. miniszterelnök úr szükségesnek látta a feladatkörök bővítését. Ez viszont nagyobb mozgásteret és felhatalmazást biztosít, így az elmúlt időszakban végzett tevékenységeket még nagyobb fokozatba kapcsolhatjuk.

 

Pontosan milyen szempontból nagyobb a mozgástere az eddigiekhez képest, amikor még csak főigazgatóként tevékenykedett?

A feladataim közé tartozik többek közt a felzárkózáspolitika roma kérdéseit érintő, és azon belül is a civil kezdeményezések koordinációja, összefogása, a kormányzati intézkedések társadalmi egyeztetéseinek koordinálása, minél hatékonyabb megvalósítása, illetve a romákat érintő intézkedésekben való részvétel. Az elmúlt 10 évben megkezdett jó programok, gyakorlatok komplex szemléletét erősítjük meg.

 

Az ellenzék is bemutatott egy roma programtervezetet. Ön mit gondol erről a dokumentumról?

Az ellenzék roma koncepcióját részleteiben nem ismerjük: az ellenzék politikai sokszínűsége miatt nem látjuk, hogy milyen értékek mentén íródott. Ám az a rövid koncepció, ami elérhető, abban azt örömmel látom, hogy bizonyos elemei az általunk már jól működő és megvalósított programokra épül. Ilyen például a roma szakkollégiumi rendszer, vagy a tanodahálózat fejlesztése. Mindkettőt intézményesítettük  az elmúlt tíz évben, és ez az alapja lehet a pozitív társadalmi folyamatoknak. Számomra ez azt jelenti, hogy még az ellenzék is elismeri ezeknek a szükségességét és sikerességét.

 

Mi változott a 2010 előtti állapotokhoz képest a roma esélyteremtés folyamataiban?

Céltudatosabbak lettek az intézkedések. Tudjuk, mi a probléma, mit kell tenni. 2010 előtt is láthatóak voltak a problémák, de mégsem történtek ilyen mélyreható intézkedések. Például az Útravaló Ösztöndíjprogramhoz hasonló ösztöndíj létezett ugyan, de nem volt kellően ösztönző hatása. Minden hátrányos helyzetű pályázónak adtak kétezer-ötszáz forintot. Ezt nem ösztöndíjnak nevezném, hanem juttatásnak, de mi változtattunk rajta. Létrehoztunk egy valóban teljesítményalapú, tanulmányi eredményekhez igazított rendszert, a minimális összeget nyolcezer forintra emeltük fel, és a tanulmányi eredménytől függően akár a havi tizenhatezer forintot is elérheti. Vagyis több mint hatszorosára emeltük.

 

Megemlíthetném a komplex telepprogramot. 2010 előtt a kormány építtetett és vásárolt házakat, odaköltöztették a hátrányos helyzetű embereket, köztük a romákat is. A problémát azonban nem sikerült komplexen kezelni, hiszen az adott élethelyzet fenntartását már nem biztosították. Ha valaki kap egy lakáskulcsot, az önmagában kevés, az élete nem változik meg csettintésre. Képzettséget kell szereznie, dolgoznia és fizetni a számláit. A lakhatás csak egy eleme a változtatásnak, speciálisan kell kezelni. A komplex telepprogramban a képzés, a foglalkoztatás, a mentális támogatás, a közösségfejlesztések is megjelentek. Az infrastrukturális fejlesztéssel együtt ez önfenntartóvá is válhat hosszútávon.

 



Fotó: Merész Márton / 168.hu

 

Tehát mondhatjuk, hogy az önök stratégiájában fontos a teljesítményalapúság?

Vannak elvárások. A roma ügyre mint társadalmi befektetésre tekintünk. Azért adunk és azért segítjük a hátrányos helyzetű embereket, hogy aztán ők ezeket a befektetett forrásokat társadalmi haszonra váltsák. Ezt nem szabad elfelejteni.

 

Ennek tükrében mit gondol az alapjövedelem kérdéséről, ami ellenzéki körökben már felmerült?

Ez megint a passzivitás irányába vinné el az embereket, nem lenne jó megoldás. Sőt azoknál az államoknál, ahol időközönként megpróbálják bevezetni az alapjövedelmet, nem feltétlenül marad működőképes. Magyarországnak az a jó, ha az itteni emberek a saját helyzetüket kezelik, végzik és látják el.

 

A felzárkózási stratégiát sikeresnek tartja?

A siker alapvetően azt mutatja, hogy az emberek vajon jobban élnek-e, mint tíz évvel ezelőtt. A 2010 előtt időszakhoz képest mindenki jobban él, nagyobbak a lehetőségek, stabilabb az élethelyzet. Ez mutatja, hogy a stratégia céljai megfelelőek voltak. A valósághoz azért hozzátartozik, hogy 2010 előtt is léteztek tervek, stratégiák, de hiányoztak az azokhoz kapcsolódó intézkedések. A célokhoz nem rendeltek konkrétumokat és felelősöket sem. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia azért sikeres, mert hozzá vannak rendelve intézkedések és ezek összessége nyomon követhető.

 

Mégis, milyen falakba ütközhet a roma integráció?

A legfontosabb a társadalmi bizalom. Az előítéletek elleni küzdelem legfontosabb eleme, hogy ne legyen általánosítás. Tehát egy-egy ügy, eset nem azt jelenti, hogy az egész roma közösségre, vagy egyáltalán az egész magyar társadalomra jellemző. Ha érzékelhető a bizalom, és van a bizalmon túlmutató jövőbe tekintés, akkor tudunk megfelelően dolgozni.

 

De hogyan lehet elérni ezt a bizalmat a társadalomban?

Időt kell adni azoknak, akik most lehetőséget kapnak a felzárkózásra, hogy láthatóvá tegyék a munkájukat. Aki mélyen foglalkozik ezzel az üggyel, vagy legalább érdekli, az láthatja, hogy mit tettünk az elmúlt két évben a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósággal. Több mint tízezer embert képzésbe vontunk, termelőműhelyeket hoztunk létre a különböző településeken, vagyis helybe vittük a foglalkoztatási lehetőségeket. A közeljövőben is több termelőműhelyt fogunk átadni az országban. Ez azt mutatja, hogy haladunk, dolgozunk. Az elmúlt napokban megerősítettük a roma értelmiséggel az együttműködést. Nyitottak a párbeszédre. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, a magyar társadalom akar és tud is változtatni ezeken a folyamatokon. Ebben elengedhetetlenül szükséges a nagyfokú nyitottság.

 

 



Fotó: Merész Márton / 168.hu

 

 

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a 168-nak adott interjújában azt mondta, hogy a Felzárkózási Stratégia alapja a kisgyermekkor, ott kell elkezdeni mindent. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a Biztos Kezdet Gyerekházak. Hogyan kapcsolódnak erre rá a Tanodák?

A stratégiának több alapja van. A kora gyermekkori fejlesztéseket megelőzi a szülőket érintő intézkedések tömkelege. A felzárkózási politika intézkedései azt a célt is szolgálják, hogy a különböző szakpolitikai, vagy kormányzati intézkedések mindenki számára elérhetőek legyenek. Ehhez a tanulás elengedhetetlenül fontos. A különböző életszakaszokat követő intézkedések és a támogatási rendszerek biztosítékként szolgálnak az egyén munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez. A tanodák szerepe elsődlegesen az, hogy a tanulmányi eredmények sikeresebbek legyenek.

 

Az is érdekes kérdés, hogy kinek lehet most a legnagyobb esélye bekerülni a roma szakkollégiumokba. Számít-e, ha valaki mondjuk a Biztos Kezdet Gyerekházak egyikébe járt gyermekkorában?

A fő cél az, hogy ez a kettő ne feltétlenül függjön össze. Az intézkedéseinket az élethelyzetekhez igazítjuk. Ha valaki a Biztos Kezdet Gyerekházakban kora gyerekkori fejlesztésekben vesz részt, ezáltal az általános iskolában könnyebben tanul meg írni, olvasni, számolni, annak egyenes következménye, hogy a középiskolában is megfelelően helyt tud állni. Emellett ha a szülői támogatást is biztosítani tudjuk lakhatással, foglalkoztatással és felnőtt képzéssel, akkor eljut az egyén oda, hogy a roma szakkollégiumba nem pusztán rászorulóként kerülhet be, hanem mert identitását őrző emberként kíván az egyetemi tanulmányaiban részt venni. A roma szakkollégiumoknak azon túl, hogy hátrányt kompenzáló intézmények, erőteljes identitásépítő hatásuk is van.

 

Milyen most a romák munkaerőpiaci helyzete?

Az elmúlt tíz évben ötven százalékkal nőtt a romák foglalkoztatási aránya hazánkban, ami kedvező tendencia, de nyilván van még mit tenni. A roma nők foglalkoztatási helyzete egy külön téma, ezen a téren még rengeteg tennivalónk van. Ezt nem nehézségnek, inkább lehetőségnek tekintjük. A gazdasági stabilitásnak köszönhetően nagyon komoly munkaerőhiány van. Szükség van a roma női munkaerőre is. A magyar társadalomban rejtett erőforrás a roma közösség.

 

A főigazgatóság honlapján az áll, hogy az elsődleges célok között szerepel a munkaerőpiaci hátrányok csökkentése. Ezt pontosan hogyan lehet elérni?

A legfontosabb feladatunk, hogy minden egyes intézkedés vége a foglalkoztatás legyen. Minden, amit teszünk, legyen az akár a korai gyerekfejlesztés, a legvégső cél a megfelelő munkahelyen való munkavégzés gyakorlása. Olyan képzéseket adunk, ami igényként merült fel a munkaerőpiacon. Nem feltétlenül az iskolapadban tanítjuk meg az embereket, inkább arra törekszünk, hogy gyakorlatorientált képzéseket végezzünk. Nem hosszú képzésekben gondolkodunk, mert a gazdaság szempontjából a munkaerőigény minél előbbi kielégítése a fontos.

 

Mennyi idős képzésekről van szó?

Ez változó. A mai gazdasági helyzetben az emberek készségeire kíváncsiak, nem csak a bizonyítványra. Persze az is fontos, de rengeteg olyan szabad terület van a piacon, amihez alapvetően műveleti tudás elegendő. Mi ezeket a specifikus tudásokat adjuk az egyéneknek, amivel aztán ők el tudnak helyezkedni.

 



Fotó: Merész Márton / 168.hu

Az egy dolog, hogy el tudnak helyezkedni, de szerintünk az is számít, hogy az ilyen típusú munkákért milyen fizetéseket kapnak. Elegendő a megkereshető bér arra, hogy ezek az emberek fenntartsanak egy normális életet?

Egy általunk képzett jó burkoló megkeresi azt a piaci viszonyoknak megfelelő bért, amelyből tisztességesen el tudja tartani a családját. Azért ez számottevő. A gazdasági jólétnek az is az előnye, hogy a képzett emberek maguk határozhatják meg, mit vállalnak el, és mennyiért. Ebbe nem is kell beleavatkoznunk, hiszen ez a piac dolga.

 

Az esélyteremtési programok közül melyik a legeredményesebb eddig?

Nagyon sok ilyen programunk van. Mondhatnám a Nő az esély projektet, amelyen keresztül 1026 többségében roma származású nő helyezkedett el a szociális ellátórendszerben. Az Útravaló Ösztöndíjprogramban tízezer fiatalnak adunk ösztöndíjat. A roma szakkollégiumokban több mint háromszáz hátrányos helyzetű hallgató egyetemi tanulmányait segítjük. A roma közösség polgárosodik. Az általam eddig említett programok együttesen hozzák az eredményeket. Minden sikerünk abban mérhető, hogy a családok napi megélhetése mennyire elérhető. Nincs olyan terület, amellyel kapcsolatban ne történt volna intézkedés.

 

Ezzel szemben mi az, ami még fejlesztésre szorul?

A foglalkoztatás. Nem elégedhetünk meg ezzel az ötven százalékkal, még több ember foglalkoztatását kell megvalósítani, ráadásul azokon a kistelepüléseken, abban a közegben, ahol ők élnek. Nagyon lényeges, hogy minél többen szerezzenek szakmát. A szakmatámogatási ösztöndíj bővülésének hatása majd a későbbiekben lesz érzékelhető. A következő cél, hogy azokat a multinacionális cégeket is rávegyük a roma ügyben való aktív részvételre, akiknek óriási szerepe van a magyar gazdaságban. Szintén fontos a roma közélet professzionalitásának elősegítése.

 

Hogyan?

Az érdekképviseleti vezetőknek és a civil szervezeti vezetőknek meg kell adni a szükséges szakmai segítséget.

 

A Népszavának korábban azt nyilatkozta, hogy a romák és nem romák együttélése Magyarországon békés. Sokan mégis ennek pont az ellenkezőjét hangoztatják, és rámutatnak az ellenpéldákra. Mire alapozza ezt a kijelentését?

Akik ezt hangoztatják, azok megosztottá akarják tenni a társadalmat. Egyes eseteket felnagyítanak, ehhez képest kevés szó esik a jó dolgokról. Amikor például a Nő az esély projekt keretein belül egy roma hölgy egy idősebb nem roma embert gondoz. Erről miért nem esik szó? Miért nem ezeket a pozitív képeket mutatjuk be? A magyar történelmet, vagy akár az európai történelmet megvizsgálva láthatjuk, hogy a közép-európai országok nagy része sokkal befogadóbb ország. A romák felülreprezentáltsága Kelet-Európában eleve azért alakulhatott ki, mert ez a régió sokkal befogadóbban állt a roma közösséghez.

 

Az imént azt mondta, hogy akik ennek ellenkezőjét hangoztatják, azoknak a célja a társadalom megosztottsága. Ez miért állna érdekében bárkinek?

Magyarország nem tud fejlődni, ha a romák és nem romák között elérjük a megosztottságot és különböző csoportok egymással való szembefordulását. A szembenállás tragédiákat okoz. Ezért lényeges, hogy egy-egy esetet sosem szabad általánossá tenni. Közös a történelmünk, közös a múltunk, ebből ered az, hogy csak közösen tudunk jövőt építeni. Nyilván a sajtó próbálja gyengíteni ezt az álláspontot, de én az országot járva azt látom, hogy az emberekre vidéken a jószomszédi viszony a jellemző. Konfliktusos helyzetek persze mindenhol vannak, de a kérdés az, hogy ezt felnagyítják, etnicizálják, vagy általánossá próbálják-e tenni.A magyar társadalom összességében együttműködő.

 

 

Fotó: Merész Márton / 168.hu

 

Azt is elmesélte, hogy amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen régebben megkérdezte a hallgatókat, hogy mi jut eszükbe a cigányságról, válaszként több negatív jelzőt kapott, míg mostanra a pozitív asszociáció a mérvadó. Ennek vajon mi lehet az oka?

A közösségek fejlődnek. Éppen az együttélési normák megtanulása, gyakorlása, megszokása eredményezi az együttműködőbb társadalmat.

 

Tehát mondhatjuk, hogy a mostani fiatalok elfogadóbbak?

Igen.

 

Mik azok a romákat érintő hosszú távú tervek, amelyeket már kormánybiztosként szeretne megvalósítani a jövőben?

Rengeteg tervünk van. De az elsődleges, hogy az a folyamat, amit elindítottunk, folytatható legyen. A civilszervezeteket partnerként kezelem, és számítok a munkájukra. Az egyházak is fontos szerepet és feladatot töltenek be és ez a jövőben is így lesz. Ezt kívánom a továbbiakban is megerősíteni. Szükséges egy olyan folyamatot elindítani, amely a roma közéletben résztvevők professzionalitását eredményezi. Másrészt ahogy már említettem, a foglalkozás területén termelőműhelyeket kívánunk létrehozni, és a cél, hogy minél többen munkából tudjanak megélni.

 

(Kiemelt kép: Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos 2021. augusztus 19-én. Fotó: Merész Márton / 168.hu)



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2021 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ignácz Judit: A roma nők természetes élőhelye és életmódja

  • Ignácz Judit: A roma nők természetes élőhelye és életmódja

  • Az EP nagy többséggel támogatta a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést

  • Cinka a keresztfánál

  • Kiállítással és közösségi fotózással is ünnepli fennállását a Romani Design



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt