11 szervezet és az ORÖ összefogott és oltásnépszerűsítő kampányt indított, hogy a szegregátumokban élők is regisztrálni tudjanak az oltásra. Még ott is, ahol se áram, se víz, nemhogy internet.

Péntek reggel 8 óra van. Radics Józseffel, az Országos Civil Tanács Egyesület egyik alapítójával, a Budapesttől körülbelül 30 kilométerre lévő Domonyba indulunk. Csípős a reggel, mégis, amikor befordulunk a város cigánytelepének egyik utcájába, mosolygó, mezítlábas gyerekek szaladnak elénk. A csomagtartóból előkerül több zsák friss péksütemény, amit még hajnalban sütöttek egy pékségben, és adományként küldték a nélkülözőknek.

Jónásék hét gyereket nevelnek. A nyolcadikat tavaly már a kórházból sem hozhatták haza, miután megszületett, mert a gyámhivatal szerint a ház túl kicsi ennyi gyereknek.

„Én is állami gondozott voltam, nem akartam, hogy ő is intézetis legyen, így inkább lemondtunk a kapcsolattartásról és egy rendes örökbefogadó családhoz került” – meséli Jónásné, miközben könnyek szöknek a szemébe.

Magyarországon, a legszerényebb becslések szerint is többszázezer roma él. Nagy részük szegregált telepeken, ahol a legtöbb házban se villany, se víz.

Vilmos, a férje azt mondja: nincs munka a környéken, pedig minden álma az, hogy dolgozhasson és ne segélyekből kelljen élniük. Néhány napja egy váci gyárba jelentkezett, és minden percben várja a választ, hogy felvették-e.

Amíg a gyerekek falatoznak, József, aki egyébként régóta ismeri a családot, az apát gyerekkorában még táboroztatta is, a szülőkhöz fordul.

„Én magam is megkaptam már mindkét oltást, és látjátok, itt vagyok, semmi bajom.

Ahol ennyi a gyerek és ilyen zárt, nagyszámú közösség van, az egyetlen esélyetek, hogy védettséget szerezzetek és megússzátok komoly veszteség nélkül: az oltás.

Előzzük meg a bajt, főleg, miután itt többen is megfertőződtek már és a nagybátyád meg is halt a vírus miatt. Örülnék, ha ezt a többi itt élőnek is elmondanátok, hogy az oltással tudjuk megvédeni magunkat és a többieket.”

A házaspárt nem kell sokáig győzködni, már diktálják is a TB számukat. Ha lehetne, már holnap felvennék az oltást. Azt mondják, mindegy, melyiket, csak kapjanak, mert ha velük történik valami, nem lesz, aki felnevelje a kicsiket.

„Most már félünk. Eleinte úgy voltunk vele, hogy először megvárjuk hányan, oltatják be magukat, és majd azután döntünk, de

miután szombaton eltemettük egy közeli családtagunkat, határozottan úgy döntöttünk, hogy minél előbb szeretnénk megkapni az oltást.

Szívem szerint a gyerekeket sem engedném iskolába meg óvodába, de nem tudnak itthon tanulni, mert nincs internetünk” – magyarázza Jónásné.

József egy tabletet is hozott magával, így pillantok alatt email címeket is gyárt a fiatal szülőknek és regisztrálja őket. A sikeres akció után gyalog indulunk tovább a telepen. Többen odajönnek, kérdezősködnek, de amikor kiderül, hogy az oltásra lehet regisztrálni, megijednek.

„Én őszintén megmondom, félek a chipektől meg a vérrögöktől, meg a vértől is. Pánikbeteg vagyok.

Még szeretnék gondolkodni ezen” – mondja egy asszony, amikor József előveszi a táblagépet.

A kampányban jelenleg 250 civil önkéntes vesz részt az ország minden táján. Nekik nemcsak az a dolguk, hogy a technikai nehézségek leküzdésében segítsék a nehézsorsú embereket, hanem az is, hogy beszélgessenek velük az oltás fontosságáról.

„Nagy meglepetés volt számunkra, hogy az önkénteseknek jóval több idejük megy el a meggyőzésre, mint magára a regisztrációra.

A Facebookon terjedő álhírek és kitalációk rendkívül veszélyesek ebből a szempontból, hiszen a cigánytelepeken élő emberek nagy része innen szerzi az információit – magyarázza Farkas László, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese, aki hozzáteszi, az ORÖ mintegy ernyőszervezet fogja össze a kezdeményezést. 2 millió forintot különítettek el a kampányra, és arra kérték az összes magyarországi helyi roma önkormányzatot is, hogy további forrásokat szánjanak a programra.

„Az oltass, hogy élhess kampány a múlt héten indult és ez idő alatt körülbelül 3000 embert tudtak regisztrálni az önkénteseink.

Ez egyébként körülbelül a harmada azoknak, akiket el tudtunk érni”- mondja az elnökhelyettes.

A programhoz egyébként több civilszervezet is kapcsolódott: a RomNet, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a kommunikációban pedig a DikhTV és az aHang is segít.

„Eddig kilenc videót készítettünk, amelyekben híres roma énekesek, zenészek buzdítanak oltásra. Köztük Bangó Margit, Oláh Gergő, vagy a 100 tagú cigányzenekar zenészei.

Igyekeztünk minden korosztályt és stílust lefedni, hogy az üzenet a legszélesebb körben eljusson a címzettekhez” – fogalmaz Hajdú Gergő az aHang munkatársa.

A videók gyártási költségeit egyébként néhányezer forintos adományokból szedték össze. De azokra is gondoltak, akiket nem találnak otthon a regisztráló önkéntesek, egy kilincsakasztót hagynak az ajtajukon szintén oltásnépszerűsítő üzenetekkel. Egy nyomda most ingyen vállalta, hogy 5000 darab ilyen papírakasztót készít, mindegyiket két nyelven: lováriul és magyarul.

A szervezet további támogatásokból új videók készítését is tervezi, de ezekben már nem ismert emberek mondják majd el, hogy miért érdemes oltatni, hanem a kampány során már elért regisztáltak.

Domonyban lassan végzünk, miután összegyűlt jó néhány regisztráció. Az idősek nagyon örültek, hogy végre valaki segít nekik jelentkezni, a fiatalok között viszont nagy az ellenállás és a bizonytalanság.

„A szegregátumokban elkezdett söpörni a vírus, mi terepen dolgozók nagy veszélyt látunk, hiszen az itt élő emberek nem rendelkeznek semmilyen olyan eszközzel: vitaminok, gyógyszerek, fertőtlenítőszerek, maszkok, ami megvédené őket a betegségtől. Ha csak egy-egy ember eljár a nagyvárosokba dolgozni, akkor ők az egész közösségnek hazaviszik a vírust.

Hiszen ezeken a telepeken sokkal többet érintkeznek egymással az emberek. Például több generáció lakik együtt, mindenki átjár a másikhoz, és nincsenek védőeszközök.

Vagy például ezeken a leszakadt városrészeken nincs a házakban közmű, ezért egy közös kútra járnak vízért, képzeljük el, hogy mindenki ugyanannak a kútnak megnyomja a lenyomó csapját napjában többször is. Ez most mind-mind veszélyforrás - fogalmaz Radics József már hazafelé a kocsiban.

Már csak ezért is volt érdekes, hogy miután a Reuters megjelentett egy hosszú riportot arról, hogy a Covid szedi az áldozatait a magyarországi szegénytelepeken,

Gulyás Gergely kijelentette, hogy a roma közösségeknek is önként kell résztvenniük az oltásban.

Tehát sem a regisztrációban, sem az oltópontra utazásban nem kapnak segítséget az államtól.