A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette a romagyilkosságok felbujtói ellen indított nyomozást – tudta meg a PestiSrácok.hu.
GULYÁS: LEHETTEK TÁMOGATÓK
Gulyás József, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a titkosszolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője is azt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak: elképzelhetetlen, hogy a romagyilkosságok elkövetőinek ne lettek volna segítői. A politikus is a besenyszögi rablást említette, illetve hozzátette, hogy már a vádirat alapján is kiderült, hogy volt több olyan fegyverbeszerzés, fegyverhez, vagy éles lőszerhez jutás, aminek a közvetítői, közreműködői nincsenek meg. Szerinte az elkövetők köre nem elszigetelten működött az egyéb szélsőséges debreceni, és más illetőségű csoportoktól, személyektől. Gulyás József elképzelhetőnek tartotta, hogy a támadások előkészületi szakaszában a Kiss-testvérek és Pető Zsolt harmadrendű elítélt a támadásokra való felkészülés során kaphattak külső segítséget, ami úgynevezett “kiképzésjellegű” tevékenység lehetett. Az SZDSZ egykori politikusa utalt rá, a halálbrigád a támadások előtt elvonult, rákészült a bűncselekményekre és ebben a felkészítésben akár támogatást is kaphattak. Amit még a politikus kiemelt, hogy szinte kizárt, hogy a támadók nem kaptak semmiféle anyagi segítséget. Szerinte az az erőforrás, ami egy ilyen cselekménysorozat előkészületéhez kell, Kisséknek nem állt rendelkezésre.
Gulyás Józseffel hasonló véleményen volt az SZDSZ egykori európai parlamenti képviselője, Mohácsi Viktória, aki egy kanadai tévécsatornának azt állította, hogy életveszélyesen megfenyegették, mert kritizálta a romák elleni támadás- és gyilkosságsorozat lassú felderítését. Azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya a gyilkosságokkal kapcsolatos információk több évtizedes titkosításáról döntött. Mohácsi elmondása szerint azért, mert “egyesek szerint összefüggésbe hozhatnak néhány állami tisztségviselőt a gyilkosokkal”.
Kiss Árpád vallomása alapján rendelhették el újra a nemrég lezárt nyomozást. Fotó: Horváth Péter Gyula
KIPAKOLT AZ ELSÕRENDÛ ELÍTÉLT
A fentiekre utalt portálunknak korábban küldött levelében Kiss Árpád, aki szerint a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban. Kiss perújítást is kezdeményezett, amelyben a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig – saját hatalmának megtartása reményében – csaknem polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. Kiss levelében hangsúlyozta, hogy a felbujtók, akik megúszták a felelősségre vonást, „önkormányzati tisztséget kaptak és vidéken lapulnak”.
Mint írta,
a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultra radikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta.
Nem egy rejtélyes, titkosszolgálati szálat is sejtető bűncselekmény történt a Gyurcsány-korszakban. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
TITKOSSZOLGÁLATI PROVOKÁTOROK?
Kiss Árpád kiemelte, hogy testvére megfigyelését éppen akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje), amikor fegyverbeszerzésre készült. A szakmai „hibákat” még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte, majd elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket. Az NBH-s szálhoz tartozik az is, hogy Kiss korábban a szocialista titkosszolgálatok játékszereként írta le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A szervezet erre közleményben reagált: visszautasították, hogy mozgalmuk a titkosszolgálatok játékszere lenne, illetve hogy bármilyen “etnikai konfliktus” kirobbantásában, megszervezésében részt vettek volna a tagjaik. Azt ugyanakkor megerősítették, hogy “ügynöki aktivitást” tapasztaltak a romagyilkosságokkal összefüggésben:
Alá tudjuk támasztani, hogy próbálhattak egyes szervezeteket, személyeket provokálni, illetve hasonló bűncselekményekre rábírni. Volt olyan jelentkezőnk ebben az időszakban, aki igen gyorsan arra szeretett volna rávenni minket, hogy szerezzünk fegyvereket általa, amikkel cigányokat tudnánk lelőni. Miután ezen “ötletét” semmilyen szempontból sem támogattuk, próbált minket bátorítani éles lőfegyverek illegális módon történő beszerzésére, mondván, hogy ő le tudja ezeket “papírozni” önvédelmi célú fegyvertartásra. Természetesen ezen személy nem lett tagja a mozgalmunknak, el sem kezdhette a 2 éves próbaidős tagságát és azóta el is tűnt a környezetünkből
– írták.
Ahogy azt korábban is jeleztük, nagyon elképzelhető, hogy az akkori szolgálatok éppen ezzel a provokációval akarták leleplezni az akkor még ismeretlenségbe burkolózó cigánygyilkosokat. Ugynakkor információink szerint az újraindult nyomozásban azt is vizsgálták, hogy az NBH egyes, szélsőséges csoportokba beépült ügynökeinek van-e bármi közük a romagyilkosságokhoz, vagy a fegyverek beszerzéséhez. Feltehetően ezt a szálat is ejtették, mert ha bármi bizonyítható felmerült volna, az eljárást (vagy annak egy részét) át kellett volna adni az egyedüli illetékességgel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF). A főügyészség tájékoztatása szerint azonban náluk nincs ilyen jellegű nyomozás (minősített eljárásról pedig nem számolhatnának be, ha lenne).
Megszüntette a rendőrség a romagyilkosságok ügyében újraindított nyomozást – tájékoztatta portálunkat az eljárás törvényességét felügyelő Pest Megyei Főügyészség. A hatóság szerint a beszerzett és rendelkezésre álló információk alapján nem lehetett igazolni a bűncselekmény elkövetését. Tavaly nyáron írtuk meg, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) újra nyomozást rendelt el a 2008-2009-ben történt romagyilkosságok elvarratlan szálai, többek között az esetleges felbujtók és finanszírozók ügyében. Az akták leporolása összefüggésben volt azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elítéltje elkezdett beszélni a hatóságoknak a halálbrigád támogatóiról, finanszírozóiról és megbízóiról. Kiss Árpád vallomásában azt is megemlítette, hogy a tatárszentgyörgyi gyilkosságban egy, a felelősségre vonást eddig elkerülő személy is közreműködött.
A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és féléves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot a hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket. Csontossal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a volt hivatásos katonát a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Ezt az információt a KBH ugyanakkor eltitkolta a nyílt eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) elől. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felvetette a KBH korábbi vezetőinek felelősségét, így a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) büntetőeljárás indult, de a bíróság végül felmentette a titkosszolgálati vezetőket. A gyilkosságsorozatról bővebben itt olvashatnak.
KORÁBBAN IS VIZSGÁLÓDTAK
Az elsőfokú ítélet megszületése után, 2013 őszén a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével egyszer már vizsgálatot indított a sorozatgyilkosság megválaszolatlan kérdései ügyében, ám végül eredménytelenül zárták le az eljárást, amelynek keretében azt is vizsgálták, hogy a gyilkosságok végrehajtásához szükséges fegyverek megszerzésében a gyilkosokat valóban segítette-e sofőrként egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy Besenyszögön.
Nagy valószínűséggel nem fog kiderülni, hogy voltak-e a romagyilkosoknak felbujtói. Fotó: Horváth Péter Gyula
