2020. 06. 10. 00:00
Az udvari szélsőjobb zavartalanul hőzönghetett és cigányozhatott a köztereken, az erőszak-monopólium ölbe tett kézzel nézte. Évtizeddel a rasszista sorozatgyilkosság után.
A Fidesz–KDNP magyar emberek véleményére épülő ultrapopulista kormányzásában van egynéhány tabu, amit nem lehet meglépni, mert különben összedől a kártyavár. Ilyen például a hitelfelvétel. Annyit hallottuk a „hazazavartuk az IMF-et” szlogent, hogy ezek után több mint könnyelműség volna ehhez a finanszírozási eszközhöz folyamodni.
Hitelfelvétel persze a kötvénykibocsátás is, de ez legalább hazai eladósodást eredményez. A „ne az emberek fizessék meg” szövege szintén egyfajta egzotikus totemállat. A multikra terhelt különadók következményeit ismerők tudják, hogy de igen: az államháztartás nem melós, nincs egy petákja sem, minden az embereké, a kiadások is. Tisztességes hatalom felnőttként kezelné a polgárait, és nem amőbáknak szánt bűvészmutatványokkal áltatná őket.
A szélsőjobboldali retorikájú kormánypártok a 2006-os erőszakhullámon is lovagolnak, „a szemkilövető” Gyurcsány Ferenc közkeletű jelzője a kormánypropagandában. Orbánnak az hiányzik a legkevésbé, hogy a karhatalom magyarokkal hadakozzon, mert még a végén megsérül valaki. A rabszolgatörvény elleni tiltakozást ezért voltak kénytelenek „a csőcselék szánkógyújtogató megmozdulásaként” beállítani, a multiérdekeknek odavetett munkavállalók százezreit sértve meg. Meg kellett ágyazni annak a forgatókönyvnek, ha elcsattan egy nagyobb pofon vagy odasuhint a kardlap.
Demokrata persze aligha vágyik arra, hogy tömegoszlatás közben lássa a rendőrséget, így a gyomorforgató események láttán az is elég lett volna, ha a kormány legalább nemtetszését fejezi ki a kovászosuborka-gyártás közben. Két fiatalt öltek meg két hete a fővárosi Deák téren. Habár mint később kiderült, az elkövető nem cigány volt, a Mi Hazánk mégis demonstrációt hirdetett az Országos Roma Önkormányzat elé. A rendőrség ezt nem engedélyezte, azért a szélsőjobboldali párt távolabb gyülekezett, majd a tragédia helyszínén folytatódott a rendezvény fociultrákkal.
A kegyeleti üzenet: „igenis van cigánybűnözés”. A rendőrség a veszélyhelyzet és a pirotechnikai eszközhasználat ellenére nem avatkozott be. Ezt szóvá tette Donáth Anna, a Momentum politikusa is, aki a rabszolgatörvény elleni tiltakozáskor emelt magasba egy füstgyertyát, emiatt berántották a rendőrsorfal mögé és bevitték az őrsre, ahol hajnalig ült a fogdán anélkül, hogy akár csak az ügyvédjét beengedték volna hozzá.
„Ma Magyarországon, ha az önkény ellen tüntetsz, a rendőrség fellép ellened – de ha cigányozva, önbíráskodásra felszólítva vonulsz, még díszkíséretet is kapsz” – utalt a dudálás miatt százezrekre büntetett kormányellenes tiltakozókra.
Ultragáz
Setét Jenő sem elégedett az állam és a rendőrség, de a kormány magatartásával sem. A roma polgárjogi aktivista szerint a politika rájátszik a helyzetre. „Most, hogy nincs migránsveszély, és Brüsszel sem támadja Magyarországot, a járványügyi korlátozásokat is feloldották, újra elő kellett venni a régi, jól bevált ellenségképet, a cigányokat. Máris szóba jöhetnek az olyan hatalmi lépések, mint az etnikai elnyomás fenntartása vagy a bírói függetlenség korlátozására való törekvés, vagy az ellenünk történő hangulatkeltés és uszítás. Meggyőződésem, hogy a miniszterelnök magatartása nélkül a társadalmi indulathullámok kisebbek volnának. Felháborítónak tartom a rendőrség bűnpártoló magatartását is – fejtette ki az aktivista. – Toroczkait és neonáci bandáját úgy küldték ki az utcára.
A jelenlegi szélsőjobboldali pártalakulat magatartása gyalázatos, hiszen aljasságban és primitívségben eljutottak odáig, hogy már cigány ember sem kell ahhoz, hogy a cigánybűnözés ellen tüntessenek szibériai bérrabtartást követelve. A helyzet kicsit hasonlít a történelem más, faji alapú elnyomó politikát megvalósító államainak a jelenségeire.” A polgárjogi aktivista szerint nemcsak cigány minősége van, hanem magyar is, és mindkét minőségében rendkívüli módon aggódik az ország közállapotai miatt. „Ezek a hataloméhes, szélsőjobboldali futóbolond akarnokok felborítják az ország jogrendjét. A bőrünkre játszanak, és nincs következménye. Öt-hat cigány emberről tudunk, akit az úgynevezett megemlékezést követően bántalmaztak a nyílt utcán.
A társadalomban ezzel megerősödnek azok az előítélet-panelek, amelyek a hétköznapi életünket teszik tönkre. Föl kellene végre fogniuk mindazoknak, akik a rasszista indulatokra játszanak, hogy emberek tízezreinek az életét keserítik meg ártatlanul. Így azok a cigány emberek sem fognak boldogulni és előrelépni, akiknek az az egyetlen vágyuk, hogy becsületes munkából eltarthassák a gyerekeiket.
A rasszizmusnak nemcsak elvi és morális szörnyűsége van, hanem a hétköznapi életben is pusztító hatással bír. És kezd betelni a pohár” – fogalmazott Setét Jenő. Aki szerint a bűnözés etnikai szempontú megközelítése elfogadhatatlan és undorító.
A "Deák téri lincselés" áldozatainak emlékére hirdetett felvonulást és "kegyeleti megemlékezést" a Mi Hazánk Mozgalom.Fotó: Népszava / Erdős Dénes
„A bűnt üldözzétek!”
„Nem a származást kell üldözni, hanem a bűncselekményt! – jelentette ki. – A cigány emberek ugyanolyan elkötelezettek a bűnelkövetők számonkérésében, mint bárki más. Elvárjuk, hogy a jogrend kérje számon őket. A magam részéről nagy megbecsüléssel tekintek a roma közösségekre, hogy az ellenünk irányuló atrocitások ellenére megőriztük a higgadtságunkat, és sosem reagáltunk fizikai agresszióval. Megpróbáltunk bízni a jogállamban és annak intézményeiben. Rendkívül aggasztónak tartom a közállapotok totális leromlását. Mindenki felejtse el, hogy ez csak a romáknak rossz. Ez rossz az ország egészének is.”
Az aktivista azt mondta: a politika által mesterségesen keltett társadalmi gyűlölethullámnak szörnyű következményei lehetnek a hétköznapi élet megnyomorításán túl. Ezek a történések fizikai atrocitásokba, pogromokba és akár rasszista indíttatású sorozatgyilkosságokba tudnak torkollni. Ez a felelősség szerinte a politikai elitet és a kormányzó pártokat terheli. „Az, hogy a kormány mihez asszisztál, azzal magának kell szembenéznie, azonban ennek a politikának a kiindulópontja maga a miniszterelnök” – mondta Setét Jenő.
Beszélgetésünkben eddig a szélsőjobb és a kormány felelősségéről és hibáiról beszéltünk, de vajon a cigányság nem követ el hibát? Habár a kormány semmit nem tesz érte, viszont kihasználja a választások idején, a cigányság mégis elnézi, hogy ugyanazt a kirekesztést és megaláztatást kelljen időről időre eltűrnie? Az aktivista leszögezte: a cigányság nevében nem beszélhet, legfeljebb az Idetartozunk Egyesület nevében tudja a véleményét elmondani.
„Még a kérdésfeltevést is visszautasítom. Mert akkor fejtsük meg: hogy létezik tíz év demokrácia- és jogállamrombolás után, hogy a magyar választópolgárok 2,5 milliós tömege a Fidesz–KDNP alakulatot támogatja? Hogy van az, hogy a 3 millió egykori magán-nyugdíjpénztári tag, akinek elorozták a befizetését, mégis a kormányt támogatja? Ehhez képest a legalul elhelyezkedő, legkiszolgáltatottabb csoportokba tartozó cigányokon számon kérni, hogy egy részük miért támogatja az Orbán-kormányt…”
Csak a többség győzhet
Ezután másképp tettük föl a kérdést: miben kellene máshogy fellépnie a cigányságnak, hogy ne forduljon elő ismét, hogy a szélsőjobb ötletszerűen előveszi a cigánybűnözés-kártyát, a hatalom pedig elnézi ezt? „A szélsőjobboldali és a cigányellenes magatartást nem a cigányok tudják legyőzni, hanem a nem rasszista társadalmi többség. Ez az értékrendi alapon velünk egyetértők és felelősséget vállalók nélkül – legyenek bal- vagy jobboldaliak – nem fog menni. A szélsőjobbos és cigányellenes politikai magatartást az ezt elutasító többségi társadalom tömegeinek kell megfékezni” – mondta Setét Jenő. Az aktivista nemrég a gyerekeivel és a barátaival takarította le a Duna-parti romaholokauszt-emlékművet, amelyet újra meggyaláztak, „cigányirtás = bűnözőirtás” felirattal. Setét Jenő szerint ahol a miniszterelnök úgy gondolja, hogy a Kúria döntését nem kell betartani, a szélsőjobb úgy gondolja, a rendőrség utasításait nem kell betartani, ott az ellenük irányuló gyűlöletkommunikáció és -politika újra és újra meglódul.
Ahogy futballszurkoló-bűnözés sincs…
Kerestük Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, hogy megtudjuk, nem tartja-e veszélyesnek a „cigánybűnözés” elleni demonstrációt a 2008–2009-es sorozatgyilkosság fényében? Egyúttal nem érzi-e úgy, hogy ezzel a kifejezéssel a teljes cigányságot teszi bűnössé és bélyegzi meg, hiszen nincs futballszurkoló-bűnözés sem csak azért, mert időnként garázdaság fűződik egyes csoportok viselkedéséhez. Megkérdeztük továbbá, miért csak akkor demonstrálnak, ha egy erőszakos cselekménynek cigány az elkövetője? – bár ezúttal még erről sem volt szó, de egyelőre nem kaptunk választ.
Schull „Báró” Zoltán: Nem kérek bocsánatot azért, amit nem én követtem el!
„Kérjen tőlünk bocsánatot a kormány, hogy megengedték a tegnapi náci őrjöngést hazánkban! Kérjenek azok bocsánatot, akik mikor a választási kampány van, az eget lehozzák nekünk az ígéreteikkel, és jól nem tettek semmit tegnap sem! ELÉG legyen ebből!” Ezt írta ki a Facebook-oldalára Báró, a roma dalszerző, előadó, műsorvezető, akivel még a DikhTV indulásakor beszélgettünk. Kifejtette: tisztességes magyar és cigány származású emberek, és ha tetszik, ha nem, ez a hazája, itt dolgozik, itt fizet adót, itt születtek a gyermekei. „Az, akinek abból áll az élete, hogy egy kocsmában halálra igya magát, majd elmegy és őrjöng a meccseken, ahol kijön belőle az igazi énje, ne mondja meg, hogy mit kell tennem a saját szülőföldemen, hogy hogyan kell viselkednem, hogyan kell nevelnem a gyerekeimet.
Azt hiszem, vannak sokkal jobb példák, akik ebben utat mutattak. Apám például 55 éves koráig dolgozott, soha semmilyen atrocitása nem volt a rendőrökkel, bejelentett munkából tartott el minket mint ácsmester, és ahogy nevelt minket, az példaértékű!” – írta a roma előadó. Schull Zoltán felidézte: őket az otthonukban támadta meg 20-30 bőrfejű a ’90-es években, majd „ahány volt, annyifelé szaladt”.
