2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Elbúcsúztatták Szentandrássy István festőművészt
2020. 03. 10. 00:00

Százak kísérték el utolsó útjára a magyarországi cigány közélet méltán tisztelt és megbecsült tagját, Szentandrássy István festőművészt kedden a Fiumei úti temetőben.

A magyarországi cigányság kulturális közéletének ikonikus alakja 2020. február 26-án hunyt el.  A neves festőművész halálának napján, valamint a temetést megelőző este az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai székházában virrasztást tartottak, ahol családtagok, ismerősök, barátok és tisztelők filmvetítéssel, közös pillanatok felidézésével és gyertyagyújtással emlékeztek a roma művészre, közéleti személyiségre.

 

 

A gyászszertartáson az elhunyt művész utolsó végakarata szerint Balog Zoltán református lelkész, a kultúráért és a romák társadalmi felzárkóztatásáért is felelős korábbi emberi erőforrás miniszter mondott búcsúztatót, aki beszédében azt hangoztatta, Szentandrássy István a festészetnek, színeknek, de a szavaknak is mestere volt, festményeibe belefestette a saját balladáját: az árvaságát, a betegségét, de mindemellett a sok fájdalom mellett az élni akarását is. Szenti azt tanította nekünk, hogy annyira kell szeretni, hogy az másoknak fájjon – idézte a művész sokszor emlegetett gondolatát, azt hangsúlyozva, hogy Szentandrássy István igazán tudott szeretni es gyűlölni is, amely az igazi életszenvedélyéböl és életszeretetéből fakadt, de mindig a cigány-magyar együttélés méltányos és tisztességes módját kereste.

 

Pályafutását felidézve elmondta, hogy az árvaházból indult fiú 1995-ben megkapta a Pro Urbe Budapest díjat, 1999-ben a Kisebbségekért díjat, 2012-ben az indoklás szerint a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért kapta meg a Kossuth-díjat.Vásznain madonnák, délceg hercegek, hercegnők, nemes paripák, kalapos, szőrös emberek, meztelen szépségek és 1956-os hősök is megjelennek.

 

Szentandrássy István nehéz körülmények közül indult, szinte legyőzhetetlen akadályok kísérték életét, mégis felemelkedett – hangsúlyozta Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára búcsúbeszédében, hozzátéve: az alkotó magasra szárnyalt a művészetével, a világról alkotott esszenciális gondolataival, a nyers őszinteségével és azzal, ahogy az élet szépségeiért tudott rajongani.

 

Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a kecskeméti Katona József Színház örökös tagja barátként búcsúzott Szentandrássy Istvántól, azt hangoztatva, a mos elhunyt művész nagy és csodálatos hagyatékot hagyott maga után, az utókor majd eldönti a helyét a magyar kultúrában.

 

A roma közélet nevében Joka Daróczi János dokumentumfilmes rendező, a Roma Produkciós Iroda Alapítvány vezetője búcsúbeszédében hangsúlyozta: Szentandrássy István folytonos keresésben volt. Kereste a barátságot, a szerelmet, a családját, önmagát és pótolni akarta a szeretet, amiből gyerekként kevés jutott neki. Szentandrássy István bár költőnek indult, festőművész lett belőle és a roma értelmiség tagjává vált Kovács József „Hontalan” költő, Choli Daróczi József író, Lakatos Menyhért, Fátyol Tivadar zenész és mások mellett. – Vászonra festetted az elődeink történetét, szépnek és szerethetőnek láttál minket, azért, hogy soha ne feledjük, kik vagyunk és honnan jövünk, van saját történelmünk, mesterségeink – hangoztatta.

 

A mindenki által csak Szentiként ismert művészt, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette.  A gyászszertartáson részt vett Schmidt Mária Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki több, a roma holokausztot is ábrázoló alkotását megvásárolta és kiállította a múzeumban, valamint szorgalmazta, hogy 2018-ban a Magyar Posta Zrt. a nemzetközi roma nap alkalmából 1956-os forradalom és szabadságharc cigány hőseit ábrázoló bélyegkisívet bocsásson ki Szentandrássy István festményeiből.  

 

A szertartáson mások mellett részt vett Vecsei Miklós romaügyi biztos, Farkas Flórián országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke, Teleki László volt romaügyi államtitkár, Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, írók, költők, művészek és roma közéleti személyiségek.

 

A Fiumei úti temető ravatalozójában tartott szertartáson Snétberger Ferenc Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas gitárművész is elbúcsúzott.

 

Roma szokás szerint cigányzenekar kísérte utolsó útjára a neves festőművészt, és a sírhelyéhez vezető úton a gyászolók megálltak Szentandrássy István koporsójával Péli Tamás festőművész sírjánál, akit Szenti mesterének tekintet, és egész pályafutására hatással volt a szintén roma származású, 1994. november 22-én elhunyt művész.

 

Szentandrássy István díszesen faragott mahagóni koporsóját a szokás szerint muzsikaszó alatt eresztették le a sírba, és keresztfája előtti sírhalmát virágerdő borította.

 

A neves és rangos festőművész Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész, Kovács Apollónia Kossuth-díjas nótaénekes, valamint Bajza József akadémikus, irodalomtörténész, és Angyalföldi Szabó Zoltán Kossuth-, és Munkácsy Mihály-díjas festőművész sírjainak szomszédságában alhatja örök álmát.

 

Nyugodj békében!

 

Hidvégi-B. Attila

 

Szenti, te voltál az egyetlen olyan bölcs cigány, aki egyenes gerincű, kikezdhetetlen, megkérdőjelezhetetlen erkölcsű példakép voltál. Olyan ember, akit karakán, határozott véleménye, életszemlélete ellenére sem a gázsók, sem a cigányok, sem a politika bármilyen színezete, árnyalata soha nem tudott, és nem akart kikezdeni. Olyan ember, akit végtelen tisztelet és szeretet övezett. Mert ember voltál az emberek között. Szegényen és betegen is. Lelki szépségedben százmilliárdosként éltél, olyan világot varázsolva az ismeretlen és feltáratlan és ismeretlen történelmünkbe, mítoszainkba, meséinkbe, amely teljesen más dimenziókba repített minket. Nem véletlen, hogy te voltál szinte az egyetlen művészünk, közéleti személyiségünk, akit még életében megbecsültek, elismertek, számon tartottak. Nekünk kell tovább haladnunk az úton, figyelni szavadra, tanításodra, mindarra, amit életed során adtál nekünk. Bölcsességet, erőt, kitartást, életösztönt, hitet, reményt, fényt és sötétséget. Te már Isten tenyerén pihensz, gyógyultan, fénnyel és szeretettel tele. Szenti, a hosszú szenvedésedből megpihenve most nyugodj békében, és néha tekints le ránk, és olykor, ahogy neked üzent Péli Tamás, Te is figyelmeztess minket, ha rossz útra tévedünk! Rajzolj a felhőkből lovat, muzsikus alakot, formáld meg Isten arcát, hogy megerősítsd hitünket, s tudjuk, odafent minden jól alakul veled, új alkotásaiddal is üzend, vársz majd minket, ha arra méltók leszünk rá, vagy méltók maradunk, hogy kövessünk, követhessünk odafentre is.