Mi is számítunk! címmel a Roma Sajtóközpont beszélgetést szervezett péntek délutánra. A rendezvénynek külön aktualitást adott a Mi Hazánk törökszentmiklósi cigányozós erődemonstrációja.
Mi is számítunk! címmel a Roma Sajtóközpont beszélgetést szervezett péntek délutánra. A rendezvény azt a témát járta körül, hogy a nyílt rasszizmus hogyan jelent meg ismét a pártok kampányában, hogyan kerültek ismét a romák célkeresztbe, illetve mit várnak a romák az Európai Parlamentbe bejutó pártoktól. A rendezvénynek külön aktualitást adott a Toroczkai László vezette Mi Hazánk törökszentmiklósi cigányozós erődemonstrációja.
A program az „Ez itt az én hazám” című számmal kezdődött, Danyi Diána és Salai Dávid előadásában. Kadét Ernő, az esemény szervezője kissé elérzékenyülve elmondta, hogy szándékosan ezt a dalt választották, „mert az mindannyiunké, ahogy a hazánk is az”.
Megjegyezte, hogy a Magyar Gárda megszüntetése után naivan abban bízott, a cigányellenesség is megszűnik az országban.
– Nem csak a Jobbik és a legszélsőségesebbek mondanak hajmeresztő dolgokat. Magyarországon ma olyan közélet uralkodik, ahol a radikális közbeszéd termékeny táptalajra talál. A populista erőfitogtatások pedig gyakran népcsoportok ellen irányulnak – állapította meg.
Hozzátette, hogy nem a semmiből érkezett a törökszentmiklósi eset. Õ arra volt kíváncsi, hogy a meghívott pártok mind mondanak a kialakult helyzetről,
„és hogy egyáltalán számítunk-e nekik”.
Kormánypárti képviselőket is hívtak, de vissza sem jeleztek. Az LMP az utolsó pillanatban lemondta a részvételt, a Jobbikot nem hívták meg. A pódiumbeszélgetésen Hegyi Gyula (MSZP), Jávor Benedek (Párbeszéd), Sermer Ádám (Magyar Liberális Párt), Donáth Anna (Momentum Mozgalom), Arató Gergely (DK) és Setét Jenő (Idetartozunk Egyesület) vett részt.
Setét Jenő a szélsőjobb előrenyomulására reagálva megjegyezte, hogy a gyűlölet egy irreális érzelmi állapot, ami irreális cselekedetekhez vezet. Ezért a politikusoknak meg kell érteniük, hogy amit tesznek, az hatással van az emberek mindennapi életére. Példaként azt az esetet mesélte el, amikor egy cigány ápolónőt a munkahelyén migránsozni kezdtek kollégái.
Hegyi Gyula leszögezte, hogy véleménye szerint minden magyar állampolgár, aki Magyarországon él és magyarnak vallja magát, az magyar.
– Csökken a lakosság, ennek ellenére a szélsőségesek számolgatják, hogy ki számít magyarnak?
– tette fel a kérdést.
Elmondása szerint pártjuk nem etnikumokban gondolkodik, hanem társadalmi rétegekben. Szerinte a mélyszegénységből saját erőből nem lehet kitörni, ezért ebben a társadalomnak is felelőssége van. Médiája ugyan már nincs az MSZP-nek, de a rasszista megnyilvánulásokkal szemben fellépnek. Úgy véli, nem minden rossz döntés mögött van rossz szándék.
Donáth Anna elmesélte, hogy a 10 évvel ezelőtti cigánygyilkosságok idején hatalmas düh volt benne.
– Törökszentmiklóson mindenkinek ki kellett állnia, mert a Magyar Gárda ellen nem tették. Mire észbe kaptak, már áldozatok voltak
– jegyezte meg.
Úgy véli, amikor például a menekülteket bántják, akkor is álljon ott az ápoló, az óvónő, mindenki, mert ki tudja, legközelebb kit fenyegetnek.
Arató Gergely szerint fontos, hogy hogy a pártok közös megoldásokat keressenek a civil szervezetekkel együtt, mert a pártok ezt nem fogják egyedül kitalálni.
– Pártok nélkül nincs modernizáció, de erős civil szervezetek nélkül különösen nincs – magyarázta.
Voltak Törökszentmiklóson, és úgy látta, hogy a fenyegetés közvetlenül érinti az emberek életét, nem valami távoli dologról van szó.
– Ez most van itt, most kell tenni ellene. Ne játsszuk el, hogy Toroczkai csinál itt valamit. Amit Toroczkaiék Törökszentmiklóson használtak – a technika, a színpad, busszal szállították oda az embereket –, az több milliós tétel volt, amit valaki kifizetett
– mondta.
Álláspontja szerint most csak a Fidesznek van pénze arra, hogy ezt finanszírozza, és a kormánypárt érdeke az, hogy szervezze ezt az erőteret, amihez képest a Fidesz mérsékeltnek tűnik.
Sermer Ádám szerint egy mélyről gyökerező társadalmi problémáról van szó, és a felelős politikai hozzáállásnak arról kell szólnia, hogy tegyünk a káros társadalmi beidegződések ellen.
– A Fidesz is belső migránsokról beszél, és faji, vallási és szexuális alapú megkülönböztetésre alapozza a politikáját
– jegyezte meg.
Sermer többször is odaszúrt az ellenzéki pártoknak, megjegyezte, hogy választási együttműködésben gondolkodni szélsőjobboldali szervezettel, mint amilyen a Jobbik, szigorúan tilos.
Jávor Benedek szerint a gyűlöletkampánnyal nagyon könnyen manipulálhatóak az emberek.
– A migránsellenes gyűlöletkampánnyal az a szerencsénk, hogy nincsenek migránsok Magyarországon, ezért ez nem tud fizikai gyűlöletkampányba fordulni. Cigányok viszont vannak, 800 ezren, és az ellenük felhalmozódott gyűlölet bármikor fizikai atrocitásba fordulhat, ezért ennek óriási kockázata van
– mondta.
Elmondta, hogy nyilván fellépnek a gyűlöletkeltés ellen, kiállnak a roma közösség méltóságáért, de ez kevés. A Párbeszéd korábban helyezett ki napelemeket, hogy csökkentsék az energiahiányt a roma telepeken, de tudja, hogy ez sem elég.
Szerinte két csapdába lehet belesni. Az egyik, amikor úgy teszünk, mintha nem lenne gyűlöletbeszéd. A másik, amikor nem vizsgáljuk, hogy mik azok a társadalmi struktúrák, amelyek a kirekesztést elősegítik.
– Fütyülő szökőkutakat csinálnak, miközben 200 méterrel arrébb nincs víz a cigánytelepen. Az uniós források felhasználását sokkal keményebben kell ellenőrizni. Ne lehessen nyúlkozmetikát csinálni egy településen, amikor alapvető közműszolgáltatás nincs ott
– jegyezte meg.
A romák felzárkóztatását azonban álláspontja szerint csak uniós szinten, közös és megfelelő törvénykezéssel lehet kezelni.
Arató Gergely szerint ebben akadályt jelent az, hogy van egy olyan társadalmi gondolkodás is, hogy jobb, ha nem a cigánytelepen építjük ki az utat, hanem inkább hozunk egy szökőkutat a városba. Szerinte ez egyrészt diszkriminációs, másrészt szociális probléma, és nem lehet az egyiket a másik nélkül kezelni. Erre azonban még nincs kész a megoldás.
A beszélgetésen a magát képviseltető öt párt elfogadta az Idetartozunk Egyesület által Választási emberi jogi minimum címmel indított kezdeményezést. Ennek célja, hogy a választási kampányokban résztvevő pártok kötelezzék el magukat egy erkölcsi, politikai értékrend mellett. A petícióhoz a Roma Sajtóközpont 1500 támogató aláírást gyűjtött.
