HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

„Küzdeni kell, mert mást nem tehetünk” - Egy melósból lett aktivista portréja

betűméret csökkentése betűméret növelése
2019 április 18    Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attilagaléria megtekintése


Ez a cikk archív

Horváth László szerint az alternatív valóságot felvázoló, diktatúrát megvalósító kormányzattal szemben az egyetlen megoldás: küzdeni. Egy melósból lett aktivista portréja a RomNet-en.

Hirdetmény

A politikai aktivizmusban a legkiszolgáltatottabb és legnehezebb helyzete a romáknak van, mert nemcsak a propagandával és az egyre fokozódó gyűlöletkampánnyal, a társadalmi előítéletességgel, hanem olykor a saját közösségen belül is komoly harcokat kell vívni – mondja az a 46 éves roma férfi, aki majd két évtizednyi külföldi munkavégzéssel a háta mögött közel tíz éve harcol a társadalmi igazságtalanság ellen avval a meggyőződéssel, hogy a tétlenség és a beletörődés nem csak saját családja, hanem az egész ország jövőjét veszélyezteti. Elszántságát az sem ingatja meg, hogy az utóbbi hetekben és napokban őt és családját is fizikai atrocitások értek, naponta kap életveszélyes fenyegetéseket politikai meggyőződése és tevékenysége miatt. Horváth László szerint az alternatív valóságot felvázoló, diktatúrát megvalósító kormányzattal szemben az egyetlen megoldás: küzdeni. Egy melósból lett aktivista portréja.

 



Horváth László egy kis Borsod megyei faluból, Girincsről indult. Még középiskolásként hazai és nemzetközi testépítőversenyeken és küzdősportokban komoly sikereket ért el, de a sportot csak pusztán hobbynak tekintette annak ellenére, hogy a sportág győztesei, szponzorok kivételes adottságú és tehetségű fiatalnak tartották. Azt gondolta, az időleges sikerek nem tudják megalapozni a jövőjét, ezért a biztos megélhetést választva nemzetközi minősítésű hegesztővizsgát tett.  Családtagjai közül mindenki állami vállalatoknál, cégeknél dolgozott, és fiatal szakmunkásként úgy gondolta, a nagyobb lehetőségek és kihívások miatt Ő inkább külföldön vállal munkát. A megyéből már a ’90-es évek elején sok százan mentek külföldre dolgozni az építőiparba, de a több ezer kilométeres távolságot és a fél évente biztosított hazautazást nem mindenki bírta. Több mint öt évet töltött el a Kazahsztánban található Tengiz közelében az egykor híres-hírhedt olaj- és gázmezőn. Dolgozott éveken át más egykori szovjet iparvárosokban, majd Angliában, Izraelben, Németországban.

 

Európa legmagasabb szintű minősített hegesztői képesítéseit megszerezve, három nyelvtudással úgy döntött, a vándorló, kétlaki, és otthontalan életmódnak közel 20 év után véget vet, és idehaza próbál boldogulni. Egykori falujában élő szakmunkásoknak külföldi munkalehetőségekkel segített, kapcsolatai révén több mint száz embernek szerezett jól fizető biztos állást. Sokak azóta már kitelepültek, és az állampolgárságot is megszerezték. Horváth László a rokonoknak, egykori kollégáinak, ismerőseinek történt sikeres segítségnyújtás alapján úgy döntött, a fővárosban munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget alapít. Az építőipar nemzetközi piacán a nagyobb beruházásokban vállalhattak szerepet, több száz embernek biztosítva ezzel megélhetést. Természetesen a hazai gazdasági életben is próbált ezzel egyidőben „lábat vetni”, élni a lehetőségekkel. Próbálozásai több-kevesebb sikerrel jártak. Azért, mert a politikát korában messzire kerülő, sem nagyvállalkozói, sem pedig politikai kapcsolatokkal nem rendelkezett, és az egyre belterjesebbé váló gazdasági életben a „kishalaknak” számító személyek és cégek voltak az elsők, akiket vagy kiszorítottak, vagy a körbetartozások ellehetetlenítettek, csődbe vittek. A pár tucatnyi emberrel dolgozó vállalkozásoknak nem volt annyi tartaléka, hogy az akár évekig tartó likviditási problémákat áthidalhassa.

 

Melós jog-, és érdekvédő


Bár elfogadhatatlan, és a kormányzati szereplők, az államigazgatásban dolgozók tagadják, de a tapasztalatok és a tények azt mutatják, az élet szinte minden területén a kisemberek járnak a legrosszabbul, a törvény is a nagyokat, a többséghez tartozókat védi. Addig, amíg például a konkrét munkát elvégző emberek a töredék bért kapják, a munkát pályázatokkal, megbízásokkal elnyerő multinacionális, vagy nagyobb érdekérvényesítő képességgel, befolyással és kapcsolatokkal rendelkező cégek és képviselőik százmilliókat, milliárdokat szakítanak. Így járt Horváth László is, aki az összekuporgatott pénzét befektette új vállalkozásába, majd egy gigaberuházás alvállalkozójaként szinte mindenét elveszítette, mert az „állami igazság” és törvény részrehajló volt.

 

A Ganz Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó (Ganz-Acél) Zrt. fővállalkozásában 63 milliárd forintból épült Megyeri híd kálváriájára még sokak emlékeznek. Bár a műtárgy elkészült, számos cég a kifogástalanul elvégzett munkája ellenére nem kapta meg a pénzét. Sőt mi több, a kiadott számlák alapján még őket érte jelentős kár az áfabefizetéssel, nem beszélve a dolgozók munkabérének adó-, és járulékbefizetésével. Az állami beruházást kivitelező Ganz Acél Zrt. közel 2 milliárd forinttal maradt adós a gigaberuházás 250 alvállalkozójának. A 2009-ben bejelentett fizetésképtelenségük után majd három éven át zajlott az egyezkedés, és ez idő alatt több kis cég csődbe ment, nem egy vállalkozónak a házát is elárverezték, APEH vizsgálatok tették tönkre a cégüket. Több vállalkozó is olyan kilátástalan helyzetbe került, hogy öngyilkosságot követett el.

 

A ki nem fizetett károsultak között volt Horváth László is. Jogvédő, aktivista tevékenysége innentől datálódik, mert mint mondja, saját bőrén érzete a rendszer kiszolgáltatottságát, és tudta, valakinek szót kell emelnie a kisemberek nevében ahhoz, hogy őket is emberszámba vegyék.

 

Szóvivői sajtótájékoztató a Parlament előtt

Szóvivői sajtótájékoztató a Parlament előtt

 

A Megyeri híd károsultjai még 2008 végén egységbe tömörültek, és Horváth László lett a szóvivőjük. Nyilatkozott a teljes magyar sajtónak, 2009 januárjában demonstrációkat szervezett, hogy felhívja a figyelmet ez építőiparban (is) tetten érhető igazságtalanságokra. Horváth László, az Artjob Kft. termelési igazgatója, a károsultak szóvivője negyven másik céggel együtt ahhoz akart ragaszkodni, hogy azonnal fizessék ki a Megyeri hídon végzett munkákról benyújtott számláikat, mert a gigacég csak 10 százalékot lett volna hajlandó, és további 30 százaléknyi járandóságot gépekben, alkatrészekben fizette volna meg. Ő kezdeményezte azt is, hogy a beruházáson munkát végzett, és ki nem fizetett alvállalkozók, összesen 52 cég, egységesen érvényesítsék az érdekeiket, és ne egyenkén próbáljanak velük egyezkedni. Már csak azért is, mert több, mint félezer dolgozóról volt szó, és ez áttételesen több ezer ember életét érintette.

 

Hiába adott ki 32 cég fizetési meghagyást, és kért végrehajtási eljárást a Ganz-Acél Zrt. ellen, a 2009 novemberétől a felszámolás árnyékában vegetáló vállalatot mintegy hároméves jogi huza-vona után, 2012. júniusában a Fővárosi Törvényszék megmentette azzal, hogy elrendelte a társaság felszámolási eljárásának lezárását. A jogerős döntéssel a cég tovább működhetett, és rendőrségi nyomozás sem indulhatott. A magyarországi felszámolások történetében szokatlan döntést a hitelezők 2012. március 5-i egyezsége tette lehetővé: az összesen 1,8 milliárd forintot követelő korábbi beszállítók és alvállalkozók több mint kétharmada elfogadta a tulajdonosok ajánlatát. A Ganz-Acél az egyezség alapján a korábbi, közel 2 milliárd forintnyi követelések csak egy részét fizeti ki. A felszámoló listáján D-kategóriában nyilvántartott vállalkozások az általuk jogosan követelt pénzük 60, a hátrébb sorolt F-kategóriások mindössze 20 százalékát kaphatták meg. Voltak, akik 100 milliókat vesztettek.

 

Horváth László cége, az Artjob Kft. a Megyeri híd építéséhez szakembereket, elsősorban minősített hegesztőket és lakatosokat adott bérbe, de ezzel egyidejűleg a Ganz Acél Zrt. részére Németországban is építettek egy hidat a cég szakemberei. A Kft. végül egy fillért sem kapott a 12,5 millió forint tartozásból, ami a vállalkozás csődjét is jelentette.

 

A Megyeri hídon-üres a pénztárca  A Megyeri hídon-üres a zseb

AKIsemizve a Megyi hídon

 

A Megyeri híd károsultak szóvivőjeként még a 2010-es országgyűlési választások előtt egy olyan törvénymódost szeretett volna elérni, és bevetetni az összes párt programjába, amelynek segítségével megszűntek volna az építőipari lánctartozások, amely mintegy 1000 milliárd forintot jelentett. Az volt a javaslatuk másik része, hogy a vállalkozóknak csak akkor kelljen áfát fizetni egy számla után, ha már őket is kifizették. Előkészített egy próbapert is, amelyben az államot fogják perbe azért, hogy elérjék, a tartozásokról szóló perekben 30 nap alatt szülessen döntés.

 

Ennek is köszönhetően 2012-ben megszületett a magyar építőipart, valamint a magyar építési jogot szabályozó, több lépcsőben hatályba lépett jogszabály, amelyek a lánctartozások keletkezésének megállítása mellett a már korábban kialakult helyzetet is kezelje. A nemfizetési láncok kialakulásának megakadályozását megcélzó intézkedések stratégiai eleme 2012. július elsejétől a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), vagyis az iparági teljesítések véleményezésére felállított testület lett, amelynek az a feladata, hogy az építési szerződésekből eredő vitákban a megrendelő, tervező, alvállalkozó vagy kivitelező megbízására − a bíróság által is elfogadható − szakértői véleményt adjon, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadását vitatják, vagy kiadták ugyan, de kifizetés nem történt.

 

Csődben ment-újságcikk

 

Horváth László még 2009. januárjában nyilatkozott a HVG-nek arról, hogy szeretnék elérni azt, hogy a németországi gyakorlathoz hasonlóan törvény rendelkezzen Magyarországon is arról, hogy „ha a fővállalkozó elindít egy munkát, melynek negyvenkét egymással szerződött alvállalkozója van, és mondjuk a negyvenkettediket nem fizeti a negyvenegyedik, holott rendben elvégezte a munkát, akkor elmehet a fővállalkozóhoz reklamálni, annak pedig kötelessége kifizetni a számláját. Természetesen a vétkes alvállalkozót ezek után kizárják a munkálatokból, és feketelistára teszik”. Horváth László javaslatához hasonló módon módosult a polgári eljárási törvény is, hogy a körbetartozásokkal kapcsolatos ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják, értékhatártól függetlenül. A Ptk. módosítása az építőipari tevékenységekre 30 napos fizetési határidőt ír elő 2012 szeptemberétől, és bár a felek 60 napos fizetést is kiköthetnek, ennél hosszabb fizetési határidőnél érvénytelenné válik a szerződés. Amennyiben a megrendelő hatóság, állam, akkor a 30 napon túli fizetési határidő kikötése érvényteleníti a szerződést. Létrejött az e-szankció intézménye is, vagyis a nemfizetésben elmarasztalt cégeket ismertető elektronikus adatbázis, valamint a nemfizetési jelzés kamarai nyilvántartása, és ha ebben az adatbázisban nem szerepel egy vállalkozás kamarai regisztrációja, enélkül hivatalosan nem dolgozhat egyetlen építőipari vállalkozás sem.

 

Politikai aktivista


Annak ellenére, hogy Horváth László cége az állami beruházás miatt bedőlt, és olyan komoly anyagi veszteséget könyvelhetett el, ami már családja egzisztenciáját is veszélyeztette, a jogszabálymódosítással és a Gaz-Acél Zrt.-vel szembeni részben sikeres harcának eredményeként belátta, csak akkor lehet erőtejesebben és sikeresebben harcolni, ha a törvény adta jogszabályi keretek mellett a politika alakításával teremtenek egy olyan környezetet, amely megvédi a „kisembereket” is. Ebből az elhatározásából vállalta, hogy lakóhelyén, Csepelen, a főváros XXI. kerületében 2010-ben az MSZP színeiben elindul a helyhatósági választásokon. A 12. számú választókörzetben 447 szavazattal a második helyen végzett, 31,50% eredményt elérve a fideszes jelölt mögött. Támogatottságát jól jelezte, hogy Ő egyedül 2,5 százalékkal több szavazatot gyűjtött, mint a vele szemben induló öt másik párt jelöltjei összesen.

 

 

A 2010 és 2014 közötti, az egész országot átszövő szocialista-ellenes, „az elmúltnyolcévezős”  hangulatban is próbált olyan javaslatokkal élni, hogy az egyre leszakadó csepeli munkáscsaládok mindennapjait segítse. Ezt a négy évet erőn felüli próbálkozásnak értékelte, mert mint fogalmazott, a hatlommal és a legfelsőbb szintről érkező politikai nyomással szemben nem lehetett semmit tenni. Annak ellenére, hogy azt vallja, a problémákat helyi szinten kell elsősorban kezelni, és csak akkor lehet  rendszerszinten változásokat eszközölni, a tapaszlataltok azt mutatták számára, az egyéni érdekek sokkal dominánsabbak, így a legkisebb változtatások is komoly érdeksérelmeket okozhatnak gazdaságiközösségeknek, embereknek, ezért rendre elvéreztek próbálkozásai. Az önkormányzati belharcok miatt végül úgy döntött, a nyílt színű küzdelmek helyet inkább a háttérben dolgozik, igazi, valódi aktivistaként próbál segíteni, vagy lobbizni, elsősorban a legszegényebbek, főként a romák érdekében.

 

Politikai tevékenységéből megélhetést korábban sem remélt és várt, ezért egy cég munkavállaójaként ma is Ausztriában dolgozik hegesztő-technológusként, minőségellenőrként. Úgy véli, ahhoz, hogy valaki politikus legyen, kell egy biztos egzisztenciális háttér, mert különben kiszolgáltatottá, vagy rosszabb esetben korrupttá válhat.

 

Horváth László majd három évtizedes folyamatos munkavégzéssel a háta mögött azt vallja, „cselekedni és nem csak dumálni kell”, ezért az elmúlt hat évben aktivistaként ott van minden olyan megmozduláson, rendezvényen, ahol valóban az állampolgárok védelméért, a jogsértések ellen emelnek szót. A Parlament előtti tüntetéseken, közéleti fórumokon, nagygyűléseken, antifasiszta megmozduláson jelen van, transzparenseivel és jelenlétével azt üzeni: az alapvető jogok mindenkire egyformán érvényesek. Nyíltan vállalja, hogy baloldali elkötelezettségű, és azt is, hogy a jelenlegi kormányzat propagandájával és elnyomó rendszerével szembehelyezkedik, mert számára ezt diktálja az erkölcsi értéke. Politikai meggyőződéséből támogatja Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltségét, és az MSZP-Párbeszéd közös EP-listáját. Nem titkolja, hogy nagyon komoly vitái vannak a párt tagjaival és vezetőivel például a romákkal kapcsolatos hozzáállás, politikai akarat és cselekedetek miatt, de hisz abban, hogy ezeket a harcokat először belül kell a politikai közösségnek megvívnia, hogy a választók, az állampolgárok egy őszinte akaratot és cselekvőképességet láthassanak.

 

Atrocitások, bántalmazások, amely erősebbé tesznek


Hosszú ideje hangoztatják roma értelmiségiek és a demokraták, hogy a kormány propagandapolitikája, a láthatatlan migránsokra épülő gyűlöletkampánya egyszer kifullad, kipukkad, és a hatalom megtartásához újabb közösséget, embereket, közösségeket kell majd megcéloznia. Bűnbakképzésre a cigányságot a korábbi években is gyakorta állították be politikai tömörülések, ebből a megbélyegző retorikából előítéletességből építette fel teljes politikai karrierjét a Jobbik, és teszi ugyanezt most a Mi hazánk nevű politikai tömörülés is. A kormányfő, és a kormány tagjainak időnkénti „kiszólása”, a kettős beszéd pedig táptalajt ad a romákkal szembeni előítéletesség fenntartására, erősítésére.

 

Horváth László úgy látja a legfélelmetesebb az, hogy a kormányzati propaganda migráns-, és Soros-ellenes gyűlöletkampánya olyan szintre jutott el az emberek agymosásában, hogy a mindennapos rettegés mellett készek lennének a fegyverkezésre is, és fizikai atrocitásokra is. Persze Orbán Viktor „fürdik a népszerűségben”, hogy csak Ő képes megvédeni a migránsoktól, a terroristáktól Magyarországot és Európát, holott az ország lakosságának 95 százaléka még soha nem látott migránst, vagy színesbőrű embert – fűzi hozzá. Azt viszont mindenki tudja ki a cigány, hogy néz ki, sokkal kézelfoghatóbb, megragadhatóbb, ha testközelben van a gyűlölet tárgya – figyelmeztet, megemlítve, hogy a hasonló gyűlöltet-propaganda és médiatámogatás vezetett a 2008-2009 közötti időszakban végrehajtott cigány ellenes terrorhullámhoz is, amelynek során kilenc településen támadtak romákra, és hat embert végeztek ki, köztük az öt éves Csorba Robikát.

 

Ne csodálkozzunk, ha a 100 milliárd forintos kormányzati propagandareklám, a kormánypárti szócsővé züllesztett, bekebelezett közszolgálati és kereskedelmi magyar sajtó támogatásával akaratlanul is napi szintű az agymosás – mondja Horváth László, hozzátéve, az őcsényi polgármester autójának megrongálása, és az erre adott támogató kormányfői reakció, a miskolci Avas lakótelepre beköltözött cigányok lemigránsozása, a fodrászatból kilépő fejkendőt viselő nő esete, a külföldi egyetemista önkéntesek elleni fellépése, a kormánytagok megnyilatkozásai csak szítják a hamu alatt parázsló tüzet.

 

Demonstráción

 

A baloldali politikai aktivista az elmúlt hetekben, napokban személyesen is megtapasztalata a migránsellenesség társadalmi hatását: feleségét, aki bár nem cigány származású, szőke kék szemű fiatal nő, idén március 29-én egy utcai demonstráció után két ismertelen megtámadta és bántalmazta. Jobb combját és orrát érte sérülés. Az ismeretlenek „migránstámogatónak”, „cigánykurvának” és a „magyargyűlölőnek” nevezték, és aztért bántották, hogy móresre tanítsák, megmutassák neki, hogyan kell és fogják megvédeni az országot a „betolakodóktól”, és ezzel is „neveljék, figyelmeztessék” férjét. A megtámadott nő orvosi látleletet vetetett fel, de a rendőrségen azt mondták neki, nem biztos, hogy sikerülne megtalálni az elkövetőket, ezért a hatóságokkal szembeni bizalomhiánya és hozzáállás miatt úgy döntött, nem tesz feljelentést…

 

Ott volt, amikor az Identitás Generáció néhány tagja idén április 4-én burkába öltözve berontott az MSZP pártrendezvényére, hogy megzavarja Karácsony Gergely és az MSZP rendezvényét. Ő volt az, aki szembe szállt az arabnak öltözött áltüntetőkkel, kik hangosbeszélővel és tiltakozó lapokkal rontottak be a terembe.

 

Az Identitás Generáció akciója

 

Mivel Horváth László fotója a sajtóban többször is megjelent, és lakókörnyezetében sokan ismerik, és tisztában vannak politikai elkötelezettségével, aktivizmusával, felesége megtámadása után a személyautóját rongálták meg: a „Megdöglesz Soros bérenc, büdös cigány” feliratot festették a gépkocsija motorháztetőjére. Számára mindez értheteten, és egyértelműen a propagandamédia hatásnak tudja be az atrocitást, mert soha nem állt kapcsoltban sem Soros Györggyel, sem egytlen alapítványával, és soha nem kapott ösztöndíjat, támogatást egyetlen szervezetétől sem.

A fekete festéket nem lehetett eltávolítani a fehér felületről, a teljes motorháztetőt újra kellett fényeztetnie, mintegy 100 ezer forintos költséggel. Gyalázkodó és becsmérlő, fenyegető leveleket, cédulákat naponta találnak postaládájukba, a közösségi oldalukon pedig megszámlálhatatlan fenyegető üzeneteket kap, és postjai alatti kommentekben is rendszeresen gyalázzák, becsmérlik.

 

 

Hogy mindezek ellenére miért nem tesz rendőrségi feljelentést, Horváth László azzal magyarázza, nem hisz, és nem bízik a magyar rendőrségben és igazságszolgáltatásban, mert néhány évvel ezelőtt, amikor a Szabadság téren lévő német megszállás áldozatainak emlékműve ellen majd három héten át minden nap tiltakozott több tucatnyi társával együtt, és amikor szélsőjobboldaliak támadtak rájuk, a rendőrségi feljelentésük ellenére őket rángatták meg a hatóságok. „Teljesen nonszensz, hogy mi békésen tiltakozunk, majd a nácik ránk támadnak, és hat hónap nyomozás, tanúkihallgatás után a rendőrség engem és öt társamat gyanúsít meg és emeltet vádat ellenem az ügyészséggel gyülekezési joggal való visszaélés miatt, a támadókat pedig nem is keresik” – fakad ki, megjegyezve, végül a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette őket.

 

„Hiszek abban, hogy lehet egy valódi demokráciát építeni, és újra élhető ország lehet Magyarország, ahol ugyanolyan jogai lehetnek a romáknak és nem romáknak, és a szegényebb emberek hangját is meghallják, és egy kiszámítható jövőt láthatnak magunk előtt majd a gyermekeink, és nem arra kényszerülnek, hogy elhagyják az országot” – mondja Horváth László, abban bízva, hogy egyre többen ébrednek öntudatra, és átlátnak a kizárólag önös érdekeket szem előtt tartó kormányzati politikán, és sikerül gátat szabni az ország teljes kirablásának, magántulajdonba juttatásának,  közös országunk jövőjének ellopásának – fűzi hozzá.

 

Arra a felvetésre, hogy a kormánypárt bázisa mindezek ellenére mégsem csökken, sőt erősödik, az ellenzék pedig szép csendben inkább egymást darálja fel, és nem tapasztalható valós összefogás, úgy válaszolt: „Küzdeni kell, mert mást nem tehetünk”.

 

Hidvégi- B. Attila

 

Horváth László a RomNet-nek adott interjúja közben

 

A RomNet olyan nemzetalkotó, hétköznapi emberek életét, pályáját, tevékenységét is szeretné bemutatni, akik a többség, és sokszor a roma közösség tagjai számára is láthatatlanok, ismeretlenek, de értékteremtő munkát végeznek. Ebből a megfontolásból a jövőben lehetőségeink szerint gyakrabban jelentkezünk hasonló jellegű írásokkal.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Romagyilkosságok: kérdések, tíz év után is

  • A megtámadott kárpátaljai romákért emelt szót Farkas Félix a parlamentben

  • A Jezsuita Roma Szakkollégium felvételi felhívása

  • Szálka a szemben: az Auróra küzdelme az önkormányzattal

  • Csemer Gézára emlékeztek



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt