Azt mondják, a bírói ítéletet nem lehet kritizálni, de mégis megtesszük, mert úgy érezzük, politikai ítélet áldozataivá váltunk, amely egyrészt a cigányok, másrészt a sajtószabadság ellen született.

A kétfajta igazság

Számtalanszor hallottunk és tapasztaltuk már, hogy Justitia „bekötött szemmel” is másképpen méri az igazságot és alkalmazza az egyébként mindenkire egyformán szabott jogot. Főként akkor, ha cigányok állnak a bírói pulpitus előtt. Most ezt én is személyesen megtapasztalhattam.  Azt mondják, a bírói ítéletet nem lehet kritizálni, én mégis kénytelen vagyok ezt tenni, mert meggyőződésem, politikai ítélet áldozata lettem, amely egyrészt a cigányok, másrészt a sajtószabadság ellen született.

Az ügy:

Múlt év április 20-án a RomNet közölt egy személyes interjún alapuló írást, amelyet több országos sajtóorgánum és a nemzetközi sajtó is átvett, és amely arról szólt, hogy Csorba Zoltán kénytelen volt felmondani még próbaidő alatt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézményében, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál (SZGYF), mert személyeskedő politikai támadások érték azért, mert szakmai kritikákat mert megfogalmazni az államtitkárság társadalmi felzárkózást segítő programjait illetően, és mert óraadó tanárként dolgozott a CEU-n. Csorba Zoltán a nyilatkozatában rávilágított arra, hogy az SZGYF az úgynevezett Mentorháló programjába az Országos Roma Önkormányzat több képviselőjét és azok hozzátartozóit alkalmazta megfelelő végzettségek nélkül, miközben alkalmas pályázókat elutasítottak. Hadházy Ákos LMP-s parlamenti képviselő a cikk megjelenése után sajtótájékoztatót is tartott, és az SZGYF főigazgatója által közölt közérdekű adatok alapján bizonyította is Csorba Zoltán ezen állításait.

A RomNet cikkével kapcsolatban az SZGY sajtóhelyreigazítást kért, cáfolva Csorba Zoltán nyilatkozatát, de a kérésüknek nem adtunk helyt, ezért a minisztériumi háttérintézmény bírósághoz fordult. Keresetükben hazugságra akarták kényszeríteni szerkesztőségünket, hogy pl. közöljük, hogy a cikk állításával szemben Csorba Zoltán nem bírálhatta a programot, ugyanis május előtt senkit nem alkalmaztak a Mentorhálós programban. Az SZGYF állítását a főigazgató által aláírt és lepecsételt dokumentumokkal cáfoltuk, amely bizonyította, hogy már 2017. március 6-án aláírt szerződéssel alkalmazták az ORÖ egyik képviselőjét mentorként havi 250 ezer forintos bérezéssel, míg más pályázót februárban azzal utasítottak el, hogy januárban az érintett megyében más személyek kerültek kiválasztásra a munkakörre.

A Fővárosi Törvényszék tanúként hallgatta meg Csorba Zoltánt, aki teljes egészében alátámasztotta a cikkben foglaltakat, és 2017. október 2. napján kelt 33.P.21.897/2017/10. szám ítéletében elutasította az SZGYF keresetét, és mindössze egyetlen pontban kötelezte szerkesztőségünket helyreigazításra, miszerint nem Bátori Zsolt főigazgató, hanem a minisztériumi intézmény másik munkatársa mondta azt egy megbeszélésen, hogy ellenőrizni kell a cigányok bizonyítványait, mert sok a hamisítvány.

A RomNet 2017 áprilisában közölt cikkét hivatkozással, a 444.hu is átvette, ezért az SZGYF a 444.hu szerkesztőségétől is helyreigazítást követelt, amelynek ők sem tettek eleget. Ebből is bírósági ügy lett. Az SZGYF szó szerint ugyanazzal a keresettel élt a 444-hu felé is, mint a RomNet felé. Ugyanebben a tárgyban a Fővárosi Törvényszék 62.P.23.680/2017/7. ügyszámon a 444.hu szerkesztősége ellen indított sajtó-helyreigazítási perben már teljes egészében elutasította a felperes keresetét, arra tekintettel, hogy a perben szintén tanúként meghallgatott Csorba Zoltán vallomása alátámasztotta a cikkben foglaltakat. Az azonos ügyben eljáró bíróság viszont lényegtelen tévedésként értékelte, hogy nem a főigazgató, hanem a felperes egy másik munkatársa mondta azt, hogy a cigányok értettségijét és diplomáját ellenőrizni kell, mert azok közül sok a hamis. A kifogásolt közlés vonatkozásában pedig azt állapította meg, hogy a cikk egésze szempontjából lényegtelen tévedést tartalmaz.

Az SZGYF fellebbezett mindkét döntés ellen.

A fellebbviteli tárgyaláson a Fővárosi Ítélőtábla 2018. január 16-án a RomNet szerkesztőségének ügyében viszont már úgy döntött, részben helyt ad az SZGYF keresetének, és döntése alapján „valótlan híresztelésként” öt pontban is helyreigazításra kötelezte szerkesztőségünket, és a minisztériumi háttérintézmény jogászának ügyvédi költségére, és a perköltség megfizetésére kötelezett, mintegy 80 ezer forint értékben. Az Ítélőtábla a RomNet által becsatolt dokumentumokat, bizonyítékokat nem vette figyelembe, illetve azokat tévesen értelmezte. A három fős bírói tanács tagjainak hozzáállásából már a tárgyalás első percében érezni lehetett, hogy elmarasztaló döntés várható. Indoklásában a bírói tanács vezetője, Hercsik Zita azzal érvelt, hogy egy interjún alapuló közlés nem elegendő ahhoz, hogy az a valóságot tükrözze, és álláspontja szerint meg kellett volna győződnöm arról, hogy egy zárt, minisztériumi beszélgetésen valóban az hangzott-e el, amit Csorba Zoltán állított. Az sem érdekelte az Ítélőtáblát, hogy még a cikk megjelenése előtt az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályától nyilatkozatot, reagálást kértem, amelyre egyébként az elmúlt egy év elteltével sem válaszoltak.

Az Ítélőtábla egy órás tanácskozás után a RomNet ügyében kihirdette jogerős döntését, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. Öt napot adtak, hogy a helyreigazítást közzé tegyük, és a perköltséget, valamint az SZGYF ügyvédjének költségét megfizessük. A fellebbviteli bíróság egyébként ismerte a 444.hu ügyében hozott tejes elutasító döntést is, mert a fellebbezésünkhöz csatoltuk, de az hidegen hagyta.

A 444.hu szerkesztőségének fellebbviteli ügyében szintén a Fővárosi Ítélőtábla három héttel később tanácskozott, 2018. február 9-én. Az SZGYF ebben a perben is szó szerint ugyanazzal a beadvánnyal fordult a bírósághoz, kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a szerkesztőség elmarasztalását, a helyreigazításra való kötelezését. A Kisbán Tamás bíró által vezetett szintén három fős bírói tanács viszont úgy döntött, hogy az elsőfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, és helyesen járt el amikor teljes egészében elutasította az SZGYF keresetét, ezért a döntést helybenhagyta. A 444.hu szerkesztőségének egyetlen betű helyreigazítást sem kell közzé tennie, és a szerkesztőség ügyvédjének munkadíját is a minisztérium háttérintézményének kell kifizetne.

A döntés természetesen ebben az ügyben is jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

Joggal merül fel bennünk kétség a bírói páratlansággal kapcsolatban, és joggal érezhetjük a bíróság, a bírók előítéletességét a cigányokkal szemben. Kutatások, konkrét esetek bizonyítják az elmúlt két-három évtizedre visszamenőleg, hogy gyakorta előfordul, hogy egy cigányt sokkal súlyosabban mérnek meg ítélethozatalkor hasonló súlyú és cselekményű ügyekben, és hamarabb kerülnek kisebb súlyú ügyekért is előzetes letartóztatásba hosszú hónapokra, évekre, mint a nem romák.

A szubjektív érzésem az volt, hogy a bírói tanács a RomNet ügyében pont ilyen mentalitással hozta meg ítéletét, és a Fővárosi Ítélőtábla írásbeli indoklásából azt is érezhetjük, hogy az ítélet a sajtószabadság ellen is szól, mert egy szerkesztőség, egy újságíró, aki roma, ne bírálhassa az államot, a kormányt.

A helyreigazításnak - tekintettel a 444.hu ügyében született szintén jogerős döntés ismeretében - nem teszünk eleget, és felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordulunk, de ha kell az Európai Bíróságig is elmegyünk, és megvárjuk, míg végrehajtásra kerül az ügy. Már csak azért is, mert nem akarunk törökországi, Észak-koreai diktatúra szerint élni. Tavaly egy rágalmazási ügyben Farkas Flórián bizalmasa letöltendő börtönbüntetést kért,  csak azért, mert le mertük írni a nevét, és felelős vezetőként összefüggésbe hoztuk az ORÖ Híd a munka világába nevű botrányprogram másfél milliárd forint eltüntetésének ügyében.

Bízunk abban, harcunkhoz ügyvédi segítséget, olvasóinktól, az igazságért küzdő emberektől pedig anyagi támogatást is kapunk.

Hidvégi-B. Attila főszerkesztő