HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Főhajtás a roma holokauszt áldozatainak emléke előtt a Páva utcában

betűméret csökkentése betűméret növelése
 
2017 Augusztus 04    Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attilagaléria megtekintése


Ez a cikk archív

Soha senkinek nem lehet joga ahhoz, hogy megkülönböztetést tegyen emberek között, és kétségbe vonja bárkinek az élethez való jogát - hangoztatták a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban a roma holokauszt áldozatinak emlékére szervezett megemlékezésen felszólalók.

Hirdetmény

 

 

Beer Miklós, a  váci katolikus egyházmegye püspöke azt mondta: hittel valljuk, hogy minden ember a teremtő Isten képmását hordozza, ezért soha senkinek nincs joga arra, hogy megkülönböztetést tegyen ember és ember között származása, kultúrája, vallása alapján. „Senkinek nincs joga ahhoz, a másik embert feleslegesnek, kidobni valónak gondolja” – idézte a püspök Ferenc pápa szavait, úgy fogalmazva, ezért minden olyan ideológia és törekvés ellen küzdeni kell, amely újraéleszti a megkülönböztetést. Beer Miklós azt mondta, a megemlékezések arra is jók, hogy ekkor az ember rendezze és felülvizsgálja gondolatait, és kimondja, őszinte szívvel együtt érzünk roma testvéreinkkel, és velük együtt szeretnénk az Úristennek kedves, békés társadalmat építeni.

 

Beer Miklós püspök 

 

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője beszédében arra emlékezetett, hogy a vészkorszakban végrehajtott iparszerű népirtás cselekedetét egy rasszista ideológia elfogadása előzte meg, amelynek az volt az alapja, hogy bizonyos emberek önmagukat felsőbbrendűnek tekintik másoknál.

 

Ennek a kirekesztő ideológiának az alapján a népcsoporthoz tartozókat kollektívan megfosztják vagyonuktól, emberi méltóságuktól, szabadságuktól, majd életüktől. A koncentrációs táborokba került és ott elpusztított emberek ezen a folyamaton estek át– fűzte hozzá.

 

Setét Jenő azt mondta: minden évben megemlékezünk az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjjel az auschwitz-birkenaui cigány családi táborban maradt 2897 embert, többnyire idősebb férfiakat, asszonyokat, gyerekeket, betegeket legyilkolásáról, de ma, 73 év távlatából is fel kell tennünk magunknak a kérdést: vajon megértjük-e az egészet? „Nem csak azt a félelmet, amit a legyilkolás éjszakáján éltek át, hanem megértjük-e a folyamat elejét? Azt a fagyos rémületet, amikor emberek azzal szembesülnek, hogy az addig sajátjuknak gondolt hazájuk támadt rájuk. Megértjük-e azt a gondolatatot, amikor hazánk immár nem erőforrásokként, értékként  és honfitársakként tekint ránk, hanem tehertételként? – tette fel a kérdést a roma aktivista utavla Balog Zoltán humánminiszter elhíresült tusványosi nyilatkozatára.

 

Setét Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy kizárólag az előttünk járó roma aktivista nemzedék munkájának az eredménye az, hogy megemlékezhetünk a roma holokauszt áldozatairól, mert évtizedeket dolgoztak azért, hogy a roma holokauszt emlékezetének ténye elismerésre kerüljön.

 

„Minden tiszteletem az ő munkájuké, mert ma már józan ember, sem átlagember, sem politikus nem vitatja, amit határozottan és hangosan mondunk: hogy Magyarországról is deportáltak cigány embereket” – emlékezetett az emberi erőforrások miniszterének két évvel ezelőtti, nagy felháborodást kiváltott nyilatkozatára. Balog Zoltán néhány héttel később bocsánatot kért kijelentéséért, és megkövette mindazokat, akiket nyilatkozatával megsértett.

 

Az Idetartozunk Egyesület vezetője azt mondta: az előttünk járó nemzedék munkáját folyatni kell, mert nem tűrhető tovább, hogy a roma holokauszt emlékezete ne kerüljön be a magyar közoktatás tananyagaiba, és a felnövekvő roma és nem roma gyermekek nemzedéke ne kapjon kellő ismeretet a holokausztról.

 

Setőt Jenő a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont épületére, és magára az intézményre utalva úgy fogalmazott: bár rendkívül szép és méltó ez az emlékközpont, szükség van a roma holokauszt emlékezete és méltósága szempontjából egy önálló, roma holokauszt emlékközpontra, intézményre is.   

 

„Kiváltképp igaz ez akkor, amikor az egyetlen civil fenntartású roma holokauszt központunkat is elvesztettük” – utalt a Roma Polgári Tömörülés által létrehozott csepeli intézményre, amely két és fél év működés után idén január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján zárta be kapuit finanszírozási problémák miatt. Setét Jenő úgy fogalmazott: az új intézmény létrehozásában, kialakításában a kormánynak és a fővárosnak is nagyon konkrét feladatot kell vállalnia, és erre úgy kell, hogy tekintsenek, mint a saját feladatukra, egy közfeladatra.

 

A polgárjogi aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy folyatnunk kell az előttünk járó nemzedék munkáját, mert annak a rasszista eszmének, amely azt hirdette, hogy az emberek nem egyelőek, mert vannak kiváltságosak, értékesek és értéktelenek, annak ma is megvannak a maga megjelenési formái.

 

„Ide értendő a társadalmi, térbeli kirekesztés, az oktatási elkülönítés, a reménytelen és életfogytig tartó mélyszegénységben tartás, és az arra való törekvés, valamint az, hogy bizonyos állampolgárok szavazati jogát iskolai végzettségez kötve megfosszák”. Setét Jenő ezzel a Jobbik politikusának, Dúró Dórának kijelentésére utalt, hogy a párt legalább 8 általános iskolai végzettséghez kötné a szavazati és választójogot.

 

„Ne feledjük: a népirtáshoz vezető út először a jogfosztással kezdődik. Azért is kell az előző nemzedék munkáját folyatnunk, mert ahol nem tisztelik  a halottakat, ott nem tisztelik az élőket sem” – figyelmeztetett Setét Jenő, azzal zárva beszédét, hogy „Isten minden embert egyenlőnek tekint, én pedig egyetértek Istennel.”

 

A Roma Produkciós Iroda, az Idetarozunk Egyesület, A Romano Instituto és az Amenca közösség, a Romédia Alapítvány, a RomNet, és a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány szervezésében tartott megemlékezésen Petri Tuomi-Nikula, Finnország nagykövete beszédében azt hangoztatta, hogy a megfelelő tudás és az őszinte szembenézés nélkül nem beszélhetünk stabil jövőről.

 

Szita Szabolcs történész professzor, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója azt hangoztatta, hogy nagy szükség van a holokauszt borzalmainak emlékeztetésére, mert még ma is túl sok a gyűlölet, ezért nem csak a megemlékezések szervezését, hanem az áldozatoknak emléket állító emléktáblák állítását is fontos, sürgető feladatnak tekinti.

 

Szita Szabolcs igazgató beszédet mond  Veijo Baltzar

 

A Holokauszt Emlékközpont, a finnországi Drom Egyesület és a Roma Holokauszt Emlékbizottság (melynek életre hívója a Roma Produkciós Iroda Alapítvány, az Amenca Közösség, az Idetartozunk Egyesület, a Romano Instituto Alapítvány, a Romédia Alapítvány) által szervezett rendezvény keretében került sor “Miranda – a cigány holokauszt” című kiállítás megnyitójára is a Holokauszt Emlékközpont zsinagógájában. A kiállítást Veijo Baltzar kulturális tanácsos, világszerte ismert finn roma író, színházi rendező, közismert közszereplő, a kiállítás alkotója nyitotta meg.

 

Hidvégi-B. Attila

 



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2018 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A miskolci polgármester: Soros alapítványa nemkívánatos a városban

  • Kriza Ákos hadat üzent Soros szervezeteinek

  • Fizetős játszótér Hajdúhadházon - Uniós vizsgálat indult

  • Az Emmi elismerte a kisvárdai roma központ körüli visszaéléseket

  • Horváth Aladár nem akart faji politikát



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt