A Borsod megyei Szalonnán több mint 50 család kapott egy-két hétre elegendő tüzelőt Mága Zoltán jótékonysági akciója révén, amit az Eu-Rom Egyesület vezetőjének segítségével osztottak szét.

Nagyszabású jótékonysági akciót hirdetett Mága Zoltán hegedűművész, hogy segítséget adjon azoknak a rászoruló családoknak, akiknek a 30 éves rekordot döntő hidegben nem jutott elég tüzelő. A karitatív cselekedet az egész országot megmozgatta, és eddig közel kétezer család jutott segítséghez. A Borsod megyei Szalonnán több mint 50 család kapott egy-két hétre elegendő tüzelőt, amit az Eu-Rom Egyesület vezetőjének segítségével osztottak szét. Horváth Zsolt a településén élő rászoruló nagycsaládosok és a kisnyugdíjasok számára kért és kapott segítséget Mága Zoltán hegedűművésztől, így több mint 300 felnőtt és gyermek melegedhet a tél végén otthonaikban. Mága Zoltán jótékonysági akciója révén a tűzifával megrakodott teherautók és a kamionok február közepétől járják az országot, és valamennyi megyébe eljutnak, sok ezer embernek nyújtva segítséget. Főként azoknak, akik a tél végével véglegesen kifogytak készleteikből, tartalékaikból.

A szalonnai mintaprogram

Szalonna egy alig ezer fős kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Edelényi járásban, alig 20 kilométerre a szlovák határtól, a Felvidéktől. Ezen a településen élt és alkotott Kalász László Radnóti-, és József Attila-díjas költő, aki a később Kossuth-díjjal is jutalmazott írókat és költőket összefogó, úgynevezett Hetek költői csoport tagja volt. Bella István, Buda Ferenc, Serfőző Simon, Ratkó József, Sánta Ferenc, Ágh István alkotótársa könyvtárosként dolgozott a faluban, és itt is halt meg 1999. január 25-én.  Kalász László hamvai szülőfalujában, a Szalonnával szomszédos Perkupán nyugszanak, és a róla nevezték el a falu művelődési házát, aminek oldalán márványtábla hirdeti a költő emlékét.

A faluban a hátrányos helyzetű roma iskolások számára a korábbi években tanodát is működtettek, de forráshiány miatt ma már nem működik az iskolán kívüli program. Pedig a program sikeres volt, mert egyre több diák tudott szakmát, érettségit szerezni. Szalonnáról eddig öt roma származású ember jutott el egészen a diplomáig.

A Borsod megyei faluban télen-nyáron a legnagyobb problémát a tartós foglalkoztatás jelenti. A munkalehetőségek beszűkültek, az egyetlen lehetőség a közfoglalkoztatás. A hivatalos adatok szerint az 1050 fős településen 745 munkavállaló korú, vagyis 15-64 év közötti ember él. A múlt évben január elsejétől december végéig összesen 161 embert alkalmaztak közunkában hosszabb-rövidebb időre. A helyi önkormányzat mellett a foglakoztatás egy részét a 2010-ben alapított EU ROM Jövőért Egyesület koordinálja. Márciustól több mint száz embernek adnak munkalehetőséget.

Horváth Zsolt elnök tájékoztatása szerint Szalonnán közfoglalkoztatás keretében jelenleg 32 főt, Sajókaza-Sólyomtelepről 40, Borsodszirákról pedig 11 főt foglakoztatnak főként mezőgazdasági és állattenyésztési munkára. A szervezet főként olyan emberek számára szervez munkát, akiket az önkormányzat nem tud alkalmazni, és többségében roma nők és alacsony iskolai végzettségűek kapják az egy éves időtartamra vonatkozó foglakoztatási lehetőséget. Horváth Zsolt a RomNet-nek azt mondta, Sajókazáról most olyan roma asszonyt is be tudtak vonni a foglalkoztatási programjukba, aki most 50 éves, és ez lesz az első hivatalos munkahelye.

Horváth Zsolt főállásban Miskolcon a vasúttársaságnál dolgozik váltott műszakban, és munkája mellett szervezi az egyesület ügyeit. Az év minden időszakában, télen és nyáron is tud munkát biztosítani az embereknek, így a családok folyamatos jövedelemhez juthatnak.

Az állattenyésztési programjuk révén malacokat, nyulakat, csirkéket, tyúkokat, kacsákat nevelnek, de tavaly december végétől van már egy tehenük is. Két nagy anyadisznóval folyamatos a sertésnevelési állományuk, így 15-20 malac kerülhet a piacra, vagy levágásra, évente többször is. A bevételt visszaforgatják a gazdálkodásba, a levágott malacok húsát pedig szétosztják a rászoruló családok között. A tehénnek köszönhetően naponta 6-8 család számára tudnak friss tejet biztosítani, így a gyerekek étkeztetését egy-két liter tejjel tudják kiegészíteni. A szervezet a nyúltenyésztés mellett a csirkenevelésből remél nagyobb előbbre jutást. A tervek szerint budapesti éttermek számára nevelnék a tanyasi csirkét.

Az állatok ellátásához szükséges takarmányt is saját maguk termelik meg. Jelenleg közel öt hektáron gazdálkodnak, amit részben a nemzeti parktól bérelt földeken, illetve háztáji kertekben, és az önkormányzattól a közfoglalkoztatási programhoz kapott földeken végeznek. Zöldségtermesztésük révén jut a konyhára főznivaló, így a paprikát, paradicsomot, krumplit, hagymát, uborkát nem kell megvenniük, ezzel is többlettámogatáshoz jutnak a családok. Céljuk az önfenntartás, önellátás, de ehhez nagyobb földterületre és mezőgazdasági gépekre lenne szükségük, mert a munkát kézi erővel végzik.

Folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket, nem csak munkatársaikat, hanem saját magukat is képzik, hogy még több embernek, egyre magasabb színvonalú munkát, és ezzel megélhetést tudjanak biztosítani. Horváth Zsolt ennek tudatában vett részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda által 2015-ben zajlott jogvédő képzésén is, hogy segítséget, felvilágosítást tudjon nyújtani, és ügyekben eljárni a jogsértettek, panaszosok érdekében.

Horváth Zsolt elnök azt mondta, a siker kulcsa a tanulás és a szorgalom mellett az, hogy élni kell a lehetőségekkel, és megragadni minden olyan támogatási formát, amely előre lendítheti, javíthatja a hátrányos helyzetű emberek élethelyzetét.  

Ugyanilyen lehetőségnek tartotta Mága Zoltán téli tüzelőre vonatkozó jótékonysági akcióját is, amelyre azért pályázott, hogy a településen és a környéken élő minden rászoruló számára legalább néhány napra elegendő tüzelőt kérjen. Megjegyezte, tisztában volt azzal, hogy a hegedűművész által szervezett jótékonysági akció nem oldja meg egy-egy család tüzelő problémáját, de az ínséges időkben sokat segíthet a legkisebb jócselekedet is. Megemlítette, télen ruhaadományokkal is próbáltak segíteni nem csak a településen, hanem a környéken élőknek is, és a nyáron megtermelt zöldségfélékből, befőttekből is időszakosan támogatást adnak a nélkülözőknek.

Horváth Zsolt által most szétosztott tüzelő valóban segítséget adott a családoknak, akik arról panaszkodtak, hogy a tél végével már nagyon kevés tüzelőjük maradt, vagy egyáltalán nincs, és estére is alig tudnak meleget csinálni a gyermekeikre. Egy négygyermekes anya azt mondta, bár egész nap otthon van, csak délután fűt be, mielőtt a gyerekek az iskolából hazaérnének, ezzel is spórolnak.  Hiába a van a rezsicsökkentés, mi fával fűtünk, nincs gázkazán, ezért nem érezzük hogy ezzel segítettek volna – fűzte hozzá.

Az erdőre nem járhatnak fát gyűjteni, mert megbüntetik őket, és egy bicikli fáért járó bírság ötször annyi, mint ha egy hétre megvásárolnák a tüzelőt. Az sem ritka a környéken, hogy a bíróságok letöltendő börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik egy bicikli fát eltulajdonítanak.

Szalonnán, mint ahogy sok száz más településen is abban bíznak az emberek, hogy hamarosan beköszönt a tavasz, és legalább a tüzelő problémájuk megoldódik néhány hónapra. Azzal, hogy mi lesz velük a következő télen, nem tudják, de reménykednek, hogy a tavasszal és a nyáron sikerül annyit összegyűjteniük, hogy ismét átvészeljék a hidegeket.

A Jó szolgálatában

Mága Zoltán a múlt évben is számos karitatív misszió keretében segítette a rászorulókat. Tavaly nyáron a Hangok és harangok jótékonysági fesztivál keretében több mint tízezer magyarországi és határon túli hátrányos helyzetű gyermeknek juttatott el cipőket, iskolatáskákat és tanszereket, hogy megkönnyítse az iskolakezdést. A több mint 100 millió forint értékben jótékonykodó missziója keretében kórházaknak és közösségeknek is sok millió forintos támogatást, nagy értékű orvosi műszert biztosított.

A Prima Primissima-díjas hegedűművész idén februárban, a Floridában tartott koncertsorozata közben hirdette meg a „Meleget az otthonokba” jelszóval újabb téli karitatív akcióját. Közösségi oldalán azt írta: „Külföldi tartózkodásom alatt sem feledkezem meg azokról a rászorulókról, akiknek az életét a rendkívül hideg téli napok és esték nehezítik, ezért idén is elindítom a téli tüzelőt biztosító jótékonysági akciómat! Szeretnék egy kis meleget juttatni a fagyos napokon a rászoruló nagycsaládosok és kisnyugdíjasok otthonába. A jótékonysági akciót floridai koncertturnéja bevételéből kívánta fedezni, de a közösségi oldalán meghirdetett felhívásra néhány óra alatt olyan sokan jelentkeztek, hogy egy újabb merész ötlettel állt elő: felkérte a 100 leggazdagabb magyart, a felebaráti szeretet jegyében, közös összefogással nyújtsanak azonnali segítséget az embereknek. Az újabb felhívására egyházi főméltóságok, tehetős vállalkozók mellett egyszerű emberek is jelentkeztek, akiknek segítségével több ezer családhoz tudták eljuttatni a néhány hétre elegendő tüzelőt. A több száz tonna tüzelőből az ország minden részére, a legkisebb településekről igénylő embereknek is jutott.

Mága Zoltánnak azért fontos a jótékonykodás, mert élete egyik legnagyobb küldetésének tartja, hogy segítse a rászorulókat, a bajba került embereket. „Nem csak konkrét segítséget, hanem reményt és hitet is adhatunk embertársainknak, bizonyítva, hogy nem veszett el a jóság, az önzetlenség, és egy ilyen nagyszabású karitatív akció újabb összefogásra ösztönzi az embereket, felhívja a figyelmet a kötelességre és a felelősségvállalásra” – mondja a hegedűvirtuóz. Tüzelő adományokkal már több éves segíti a téli időszakban a rászorulókat, de az idei akcióját azzal a szándékkal szélesítette ki, hogy jótékonykodásra ösztönözze a tehetősnek számító embereket is. Arra pedig, hogy egy ismert ember, egy közszereplő szólítsa fel a 100 leggazdagabbat, még nem volt példa. Mága Zoltán köszönetet mondott mindazoknak, akik a jó szolgálatába állva segítették jótékonysági akcióját, és csatlakoztak kezdeményezéséhez, így több ezer ember számára tudtnk a fagyos, hideg napokon segítséget nyújtani. A jótékonysági akcióhoz elsőként csatlakozott Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kozma Imre Atya, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Mészáros Lőrinc, Demján Sándor, Jüllich Ádám és Nagy Alajos.

A Pro Caritate-díjjal is kitüntette Mága Zoltán azt üzeni az embereknek, ne féljenek adni, kimutatni szeretetüket, mert adni és jónak lenni jó. A jó szolgálatában állva megerősödött lélekkel és hittel sokkal nagyobb és magasztosabb dolgokra leszünk képesek, és ez által nem csak mi magunk, hanem világunk gazdagodik – tette hozzá.

Hidvégi-B. Attila