HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Farkas Flóriánnak nincs mitől félnie és nem bujkál - interjú

betűméret csökkentése betűméret növelése
2016 November 19    Forrás: Magyar Idők


Ez a cikk archív

Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke nem tervezi, hogy visszavonul az ellenzék támadásai miatt. “Nincs mitől félnem, nem bujkálok” – nyilatkozott a kormánypárti Magyar Időknek.


Hirdetmény

Nem tervezi, hogy visszavonul az ellenzék támadásai miatt Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke. Szerinte egyébként is alaptalanok a sajtóban megjelent vádak. Mint lapunknak elmondta, a baloldal karaktergyilkosságra készült, de nem ért célt. A támadások okait részben abban látja, hogy az elmúlt években a szocialista–liberális kormányok pusztítása után sikerült felépíteni egy működő nemzetiségi politikát, s ezzel párhuzamosan a cigányságot a saját közösségi érdekeit felismerő és azt képviselő kikerülhetetlen politikai tényezővé szervezni.


– Nem volt egyszerű elérni önt. Miért bujkál?
– Nincs mitől félnem, nem bujkálok. A munkám elsősorban a vidékhez és a képviselőkhöz köt, mert a cigányság nagyobbik része ott él. Másfelől nem akartam és nem is fogok asszisztálni ahhoz a lejárató hadjárathoz, amelyben egyébként az a legszomorúbb, hogy nemcsak személyemet, de az egész cigányügyet is befeketítik, lejáratják, miközben sok területen óriási eredményeink vannak. A Magyarországon működő roma felzárkózási program Európa egyik legerősebb, szakmai alapokra épített és valós eredményeket hozó programja. Ha csak a botrányt keresik, és arról akarnak beszélgetni, ami tovább erősíti az előítéleteket, abban én nem vagyok partner.

 

– Remélem, nem fog felállni az asztaltól, ha megkérdezem: komolyan azt mondja, hogy az eltűnésének semmi köze azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyek például a Híd a munka világába program miatt indultak? Vizsgálódik az adóhatóság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Véletlen egybeesés?
– Szeretném aláhúzni, hogy a támadások feltételezésekre alapultak. Vannak vitás kérdések, de ezeket nem a sajtóban, hanem az erre irányuló vizsgálatokon lehet feltárni és rendezni. Törvénytisztelő állampolgárként pedig állok minden vizsgálat elé. Az OLAF esetében sem tettem másként. Az, hogy az ellenzék és a baloldali sajtó körbelövöldözött, és mindenhova odarakta a képemet, egy tipikus karaktergyilkossági kísérlet. Az pedig különösen fáj, hogy rajtam keresztül sikeres, mintaértékű programokat is megpróbáltak lejáratni.

 

– Az említett OLAF-vizsgálatról egy ideje nem lehet hallani. Lázár János kancelláriaminiszter az ön meghallgatása után csak annyit árult el, hogy megnyugtató válaszokat adott az unió illetékeseinek. Hogy áll ez az ügy?
– A csalás elleni hivatal munkatársai előtt összesen ötven kérdésre kellett válaszolnom, amit meg is tettem. Ezek két programot érintettek, de elmarasztaló megállapítást egyik esetben sem tettek. Álláspontom szerint az eljárásuk jogalapja abban a pillanatban megszűnt, amikor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) úgy határozott: visszafizetteti az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) a Híd a munka világába programra felvett forrást, és mivel nem a vállalt feltételekkel valósult meg, a programot kivezették a tagállami elszámolásból.

 

– Az előbb, amikor mintaértékű programot említett, erre gondolt? Azért kérdezem, mert amit általában tudni lehet róla, az alapján ez a kijelentés, hogy mintaértékű, elég furcsán hangzik.
– Természetesen nem, hanem általában mindenre, amit a 2010-es kormányváltás óta a cigányságért tettünk. A Híd a munka világába is egy sikeres programnak indult…
– De valahol félresiklott a történet. Az Emmi sem véletlenül döntött úgy, hogy visszakéri az 1,6 milliárd forintot. Mi történt?
– A program célja az volt, hogy létrejöjjön Magyarországon egy cigány munkanélküliek foglalkoztatását és felzárkózását segítő szövetkezet. A lényege az összetettségében volt. Ennek a projektnek a nyomán hosszú távon cigányok foglalkoztattak volna cigányokat, úgy, hogy reggel összegyűjtik és elviszik a munkába a brigádokat, este pedig hazaszállítják őket. A szövetkezet munkaközvetítőként szervezte és irányította volna a munkát. A foglalkoztatás mellett szakképzések, önfejlesztő programok szerepeltek a tervben, de a visszaforgatott pénzből a cigányság egészségügyi ellátása és szükség esetén a segélyezése szintén megoldható lett volna. A projekt azonban rossz kezekbe került.

 

– Ezt hogy érti?
– A Híd a munka világába projekt akkor indult, amikor én voltam az ORÖ elnöke, de az összeférhetetlenség miatt lemondtam. A dolgok utána romlottak el. Ami az 1,6 milliárd forintot illeti: a projekt elsősorban felzárkóztató képzési programot valósított meg azzal a többletcéllal, hogy a humánfelzárkóztatás mellett létrehozza a szövetkezet működéséhez szükséges tárgyi infrastruktúrát. Tehát egy „felcímkézett” összeg volt, amit csak erre lehetett felhasználni, a jóváhagyott költségvetésben meghatározott módon. Ebből nem lehetett foglalkoztatást segítő programokat finanszírozni. Álláspontom szerint a roma önkormányzat nem járt el kellő gondossággal. Nem tett eleget a kormányhatározatnak, és a szövetkezetet nem vonta be a konzorciumba. Az ellenzék mégis ellenem indított hadjáratot.

 

Farkas Flórián

Forrás: Katona Vanda

„Törvénytisztelő állampolgárként pedig állok minden vizsgálat elé”

 

– Ilyen fontos Farkas Flórián, hogy az ellenzék mindenáron megpróbálja „levadászni”?
– Mint már említettem, itt nemcsak a személyemet, hanem az egész cigányságot támadják. Megpróbálnak megosztani bennünket. Miért? A hadjárat az önkormányzati választás után kezdődött, mivel akkor világosan kiderült, hogy mire voltunk és mire vagyunk képesek. Mindenütt, ahol a Lungo Drom jelöltet állított, nagyon komoly eredményt ért el a helyhatósági választáson. A Fidesz után mi szereztük a legtöbb mandátumot! A Fidesz körülbelül 3500, mi pedig 2400 helyet fogtunk, míg az utánunk következő Jobbik csak 468-at. Ez azt jelenti, hogy sikerült a magyarországi cigányságot egy saját közösségi érdekeit felismerő és azt képviselő, kikerülhetetlen politikai tényezővé szervezni. Mindehhez pedig párosul egy valóban sikeres felzárkózási program, amit a kormánnyal együttműködésben hajtunk végre, míg az előző kormányok roma­stratégiája abban merült ki, hogy segélyen tartották a cigány közösségeket, hogy azok minél kiszolgáltatottabbak legyenek az aktuális hatalomnak. Na ezért is ütnek minket!

 

– Azért maradjunk még egy kicsit a Hídnál! Amit elmondott, az remek, de senki sem jutott munkához ezen a programon keresztül.
– Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a program nem jutott el abba fázisába, mert az ORÖ vezetése nem kellő gondossággal járt el. Ha minden szabályt betartanak, átadják a vagyont a szövetkezetnek, akkor ma már több ezer ember dolgozhatna.

 

– Többször célzott már arra, hogy sikeres a cigányügy. Mondana néhány konkrét példát? Milyen eredményeket tudnak felmutatni?
– A balliberális kormányok pusztítása után 2010-ben szinte az alapoktól kezdtük a munkát. Az ORÖ és a kormány 2011-ben kötött egy történelmi megállapodást, ebben több közös vállalást tettünk. Az egyik: százezer cigány munkanélküli visszavezetése a munkaerőpiacra. 2015-ig több mint 350 ezer embert sikerült munkához juttatni! Egy másik cél az volt, hogy tízezer cigány gyerek érettségizzen le a következő négy évben. Végül csaknem másfélszer ennyien szerezték meg a bizonyítványt. Vállaltuk továbbá, hogy 150 ezer embert eljuttatunk egészségügyi szűrővizsgálatokra – ennek végül a duplája valósult meg. A szociális, oktatási és gyermekjóléti programokkal összesen 450 ezer embert sikerült elérni. Ezek mellett közösségi házak nyíltak, amelyek hozzájárulnak a nyomornegyedek megszüntetéséhez és a nehéz helyzetben levő családok életének megsegítéséhez, valamint speciális iskolák, például Szolnokon és Nógrád megyében. Ezek minden támadás ellenére működnek, és ami nagyon fontos: a programok csökkentik a távolságot a cigányok és nem cigányok között.

 

– Ha már az iskolákat említi, az elmúlt években liberális jogvédők minden fórumon igyekeztek elérni két iskola bezárását. Az egyik a huszártelepi görög katolikus, a másik pedig Kaposváron a Pécsi utcai Általános Iskola. Az utóbbinál sikert arattak, noha a cigányok a bezárás ellen voltak. Valóban súlyos gondot okoz az oktatásban a szegregáció?
– Amióta a cigányok is demokratikusan választhatnak maguknak vezetőt, és megvannak azok a fórumok, mint például az önkormányzatok, ahol kifejezésre tudják juttatni a véleményüket, az önjelölt jogvédők kora lejárt. Azok a szervezetek pedig, amelyek ezekben az ügyekben felszólaltak, nem is a cigányság képviselői. Csak a botránykeltésben érdekeltek. Sajnos, időnként eredményesek, mint a kaposvári iskola ügyében. Jómagam Balog Zoltán miniszter úrral értek egyet, aki kiállt a huszártelepi iskola mellett. Mert mi az, hogy szegregáció? Miért rossz az, ha helyben van az iskola, ha valami pluszt ad a gyereknek, ha segíteni akar neki leküzdeni azt a hátrányt, amit otthonról örökölt? Mi a rossz abban, ha a gyerek, a szülők, a pedagógus és egy település vezetése egyetért abban, hogy milyen oktatást, milyen iskolát akar? Szerintem a döntést nem az úgynevezett jogvédőknek kell meghozniuk, hanem azoknak, akik érintve vannak. A hangzatos jelszavak helyébe a tetteket, az életszerű együttműködést kellene állítani, és ez az, amit ezek az iskolák megtettek.

 

– Az együttműködéssel láthatóan a cigányságon belül is gondok vannak. A politikai vezetőik közti acsarkodástól hangos a sajtó. Nem érinti ez hátrányosan az egész cigányságot?
– A vita és a politikai feszültség egy ponton túl minden közösségnek árt. De az még többet, ha bizonyos sajtóorgánumok, politikai pártok – vagy azért, mert előítéletesek, vagy azért, mert erre utasítást kaptak, esetleg aljas számításból – élezik a vitákat, felnagyítják a problémákat és elhallgatják, rosszabb esetben pedig elhazudják az eredményeket. Ez a kör, ez a hozzáállás ráadásul a cigányokon túl az egész társadalomra nézve ártalmas, mert aláássa az együttélés alapjait.

 

– De Hegedűs Istvánnak, az ORÖ volt elnökének megbuktatását nem ők intézték. Egy kiszivárogtatott hangfelvétel szerint ebben önnek is szerepe volt. Vagy ez nem igaz?
– Az ORÖ-be a Lungo Drom kétharmaddal került be. A Lungo Drom elnökeként természetesen figyelemmel kísérem a szervezetünk munkáját, és odafigyelek a szervezetünk képviselőire. Őt nem buktatta meg senki, lemondott a tisztségéről.

 

– Gazdaságilag miként érinti az önkormányzatot mindaz, ami tör­tént? Az 1,6 milliárd az éves költségvetés többszöröse. Az a hír járja, hogy nem tudják teljesíteni, amit az Emmi elvár tőlük. Lehúzzák a rolót?
– Emiatt az ORÖ működése nem kerülhet veszélybe. Ha a szervezet jól gazdálkodik, a működéssel sem lesz gond. Az viszont elképzelhető, hogy a visszafizetés menetét újra kell gondolni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen konstrukcióval, átütemezéssel lehet könnyíteni a helyzeten.

 

– Ezek szerint úgy érzi, hogy a miniszterelnök és a cigányság bizalma is töretlen önben? Nem akar lemondani?
– Nem tervezem, mert nincs okom rá. A méltatlan támadások nem tudnak maradandó éket verni a cigányság egyre erősebb önképviseletébe, abba, hogy saját érdekeinkért szervezetten, egységesen és tudatosan kiálljunk. Abban sem bizonytalanítanak el minket, hogy tisztán lássuk: a Fidesz kormány az, amelyik valóban segíti a romák felzárkózását, az előzőek csak ártottak. Az ellenzék hadjárata nem érte el a célját, a cigányság és a kormány egyaránt számíthat a továbbiakban is a munkámra.

 

Nagy Áron - Magyar Idők




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Cigányozással vádolja Puzsért egy roma jogvédő aktivista

  • Varga Erika: Automatikusan működnek a „szalonrasszista” attitűdök

  • Magyar film nyerte a berlini Romani Filmek Fesztiválja fődíját

  • A roma és a magyar kultúra kiegészíti egymást

  • „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt