Ha az ORÖ feloszlatná önmagát, az új választás akár egymilliárd forintba is kerülhetne, amit a szervezetnek kell kifizetnie.

Nem biztos, hogy Hegedüs István elnök felmérte a következményeket, amikor bejelentette: kezdeményezni fogja az Országos Roma Önkormányzat feloszlatását. A Nemzeti Választási Iroda becslése szerint az új választás – amit elvileg közel kétezer településen kell megtartani – akár egymilliárd forintba is kerülhet. A költségek ráadásul az országos önkormányzatot terhelik.

A közelmúltban Farkas Flórián bandériuma kerekedett felül. Zárt ajtók mögött tartott rendkívüli közgyűlésen a kórházban lévő Hegedüs Istvánon kívül a hivatalvezetőt is menesztették posztjáról. Hegedüs azonban továbbra is elnöknek tekinti magát: mindkét fél a másikat vádolja törvénysértéssel. Az ORÖ ellen számos gazdasági eljárás folyik, a korrupciógyanús ügyeket immáron jogi zűrzavar is súlyosbítja.

A romák országos önkormányzata totálisan működésképtelen. Hegedüs István azzal próbálta átvágni a gordiuszi csomót, hogy közölte: a következő közgyűlésen javasolni fogja az ORÖ feloszlatását.

A közgyűlést vasárnap rendezik Budapesten, de a kiküldött napirendi pontok között nem szerepel az oszlatási indítvány. A RomNet úgy tudja, hogy az elnök az „egyebek" között készül beterjeszteni javaslatát. Ahhoz, hogy az ORÖ feloszlassa önmagát, a 47 képviselőből 24-nek kell igennel szavaznia.

A Nemzeti Választási Iroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy az új (időközi) választást a feloszlatást számított százhúsz napon belül tűzi ki a Nemzeti Választási Bizottság. Nincs szükség újabb ajánlásgyűjtésre. Listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek erre a 2014-es „rendes" választáson is jogosultak voltak. Tehát: a Lungo Drom, az MCF (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma), a Roma Polgárjogi Mozgalom és a Roma Polgári Tömörülés. Automatikusan szavazhatnak, akik már romaként regisztrálták magukat a nemzetiségi névjegyzékben, de akár új választópolgárok is bejelentkezhetnek.

Minden településen létrehoznak szavazókört, ahol él legalább egy, az adott nemzetiséghez tartozó regisztrált választópolgár. Romák esetében jelenleg 1846 településről van szó. A Nemzeti Választási Iroda „előzetes számításai" szerint az országos időközi roma választás költségei mintegy 800 millió – egymilliárd forintra tehetők. Rossz hír az ORÖ-nek, hogy a választási kiadások az országos nemzetiségi önkormányzatot terhelik.

A választást kötelező kiírni, arról viszont sejtelmünk sincs, hogy az ORÖ honnan teremtene elő ilyen sok pénzt. De ne szaladjunk ennyire előre, pillanatnyilag az a kérdés, hogy a vasárnapi közgyűlésen a képviselők egyáltalán megszavazzák-e a testület feloszlatását. Tippelni fölösleges, az ORÖ környékén mostanában bármi előfordulhat.

Népszabadság-Czene Gábor

A RomNet már tavaly októberben az egymásnak ellentmondó információk és tévedések miatt utánajárt, hogy a hatályos jogszabályok alapján mi történik, ha feloszlatják az ORÖ-t, és milyen esetben lehet leváltani az önkormányzat elnökét.

Az akkori cikkünk lényegét most ebben a sajtószemlézett cikkben megismételjük:

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján a helyzet egyértelmű: ha az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése feloszlatja önmagát, akkor új időközi választást ír ki a Nemzeti Választási Bizottság, de a voksolás teljes költségét az önkormányzat költségvetéséből kell fizetni.  Az országos önkormányzat elnökét a közgyűlés nem válthatja le, megbízatása csak lemondással, vagy választójogának elvesztésével szűnik meg, illetve ha a közgyűlés kimondja a feloszlatást, illetve ha a bíróság megszünteti az elnök tisztségét.

A RomNet kérdéseire írásban Listár Dániel, a Nemzetei Választási Iroda Kommunikációs és Nemzetközi kapcsolatok Főosztályának vezetője válaszolt.

• Ha feloszlatja magát egy települési nemzetiségi önkormányzat, akkor lehet-e kiírni új választást?

Igen, ebben az esetben időközi választást kell kitűzni.

• Ugyanez a kérdésem vonatkozik a területi, megyei, illetve az országos önkormányzatokra is?

Igen.

• Ha az országos önkormányzat közgyűlése kimondja az önfeloszlatását, akkor lehet-e kiírni új választás, mennyi időnek kell eltelnie a jogerős megállapítás, a voksolás időpontjának kihirdetése, és a választás időpontja között?

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől (illetve a feloszlástól) számított százhúsz napon belülre kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.

• Ha lehet új országos testületet választani, akkor a jelöltekre kik szavazhatnak? A már mandátummal rendelkező adott nemzetiségi képviselők?

A jelöltekre azok szavazhatnak, akik az időközi választás napján szerepelnek az adott nemzetiségi névjegyzékben. A nemzetiségi névjegyzék vezetése folyamatos: ha valaki kéri regisztrációját (és azt elfogadják), mindaddig szerepel benne, amíg nem kéri a törlését. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok számára vonatkozó adatot hetente frissítjük, elérhető a www.valasztas.hu oldalról „Kérelmek, névjegyzéki adatok” menüpont, „A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma” rész.

• Milyen szervezetek állíthatnak listát az új országos nemzetiségi választásokra?

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a 2014. évi országos önkormányzati választáson listát állított.

• Egy új országos testület választása esetén a voksolás költségeit újra az állam fizeti, vagy azt az adott nemzetiségi testületnek kell fedeznie?

Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert a közgyűlést feloszlatták, vagy mert a közgyűlés kimondta feloszlását.

• Amíg nem alakul meg az új testület, a vagyonnal ki gazdálkodhat, és ki felel érte?

Ez a kérdés kívül esik a Nemzeti Választási Iroda hatáskörén, erre mi nem tudunk válaszolni. Javasolom, hogy ezzel a kérdéssel forduljon a Fővárosi Kormányhivatalhoz.

• A települési, megyei és országos önkormányzat elnöke visszahívható-e, közgyűlési döntéssel megfosztható-e elnöki mandátumától?

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 108. § (1) alapján:

Az elnök megbízatása megszűnik:

a) a választójog elveszítésével,

b) a képviselői megbízatás megszűnésével,

c) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,

d) az elnöki tisztségről történő lemondással,

e) összeférhetetlenség kimondásával,

f) méltatlanság megállapításával,

g) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,

h) halálával.