A Phiren Amenca és a ternYpe üdvözli, hogy az Európai Parlament a mai napon elismerte a második világháború alatti romaholokauszt történelmi tényét, és hasonló lépésre szólítja fel a tagállamokat!

A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és a ternYpe – Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózat a RomNethez eljuttatott közleményében azt írta: örömmel üdvözlik az Európai Parlament azon döntését, amely szerint a Parlament a mai napon ünnepélyesen elismerte a második világháború alatt történt roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét, és hasonló lépésre szólítja fel a tagállamokat.

A mai állásfoglalásban az Európai Parlament mélységes aggodalmát fejezte ki a cigányellenesség növekedése miatt, ami többek között a romaellenes retorikában és a romákkal szemben Európában elkövetett erőszakos támadásokban – köztük gyilkosságokban – nyilvánul meg.

A legnagyobb európai roma ifjúsági szervezet fontos mérföldkőnek nevezte a mai EP-döntést, hiszen 44 évvel ezelőtt, az első, 1971-es Párizsi Roma Világkongresszuson fogalmazódott meg, hogy az 1944. augusztus 2-a legyen a roma holokauszt nemzetközi emléknapja, méltó emléket állítva annak a háromezer cigány nőnek, gyermeknek és férfinak, akiket egyetlen éjjel gyilkoltak meg az aushwitz-birkenaui lágerben.

„Bízunk abban, hogy a roma holokauszt emléknapjának hivatalos elismerése és a tagállamok parlamentjeinek deklarálása kellő empátiát és tisztelet ébreszt a többségi társadalom tagjaiban, és még nagyobb erővel és hittel tudunk együtt, közösen küzdeni a rasszizmus, az antiszemitizmus és mindennemű megkülönböztetés ellen” – írta a ternYpe, hozzáfűzve: látnunk kell, hogy napjainkban, a 21. században újra erőre kapott a szélsőjobboldali ideológia, a kirekesztés egyre nagyobb mértéket ölt a társadalomban, és ennek időben, közös összefogással kell gátat szabnunk.

A Phiren Amenca és a ternYpe emlékezetett: 2014-ben a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából ennek szellemiségében tematikus konferenciasorozatot és megemlékezést tartottak Krakkóban és Auschwitzban, amelyen Európa 20 országából 1000 roma és nem roma fiatal vett részt. A mintegy 50 roma és nem roma civil szervezetet képviselő fiatalok közös kiáltványukban arra kérték az Európai Unió tagállamait, valamint az Európai Parlamentet, hogy a roma holokauszt évfordulóját, augusztus 2-át, ismerjék el hivatalos emléknapként.

Megjegyezték, az európai roma fiatalokat tömörítő, képviselő és segítő szervezetek élen jártak az emléknap hivatalos elfogadtatásában, arra hívva fel a figyelmet, az új generáció tagjai jelentik a rasszizmus és az antiszemitizmus áttörhetetlen falait, és a fiatalok cselekedetei, gondolatai, és akarata lesz a gátja annak, hogy a vészkorszak borzalmai a feledés homályába merüljenek, vagy kisebbítsék, elhazudják a náci eszme borzalmaiból eredő rémtetteket. Nem csak szavakkal, hanem cselekedetekkel kell emlékezni és emlékeztetni a vészkorszak tényszerű valóságára.

„Valljuk: mi vagyunk az utolsó generáció, akinek még valós, élő kapcsolata van a vészkorszak borzalmait, az emberiség szégyenfoltját, a holokausztot túlélt emberekkel, ezért a mi kötelességünk, hogy megőrizzük és továbbadjuk a szörnyűség emlékét az utókornak. A következő nemzedéket nekünk kell figyelmeztetünk arra, hogy a kirekesztés, a szélsőséges ideológia, a diszkrimináció hová vezethet. Tanulnunk kell a múltból, és ennek tudatában kell figyelnünk a jelenre, hogy legyen, és lehessen jövőnk” - írták.

A Phiren Amenca és a ternYpe közleményében aláhúzta: „bízunk abban, hogy az Európai Unió tagállamai mielőbb deklarálják, és hivatalos emléknapon emlékezhetünk meg a vészkorszak roma áldozataira is”.

A Roma Sajtóközpont tudósítása szerint az Európai Néppárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakciói, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoportja két nappal ezelőtt módosító indítvánnyal éltek, hogy az emléknap ne a roma holokauszt kifejezést tartalmazza, hanem a “roma népírtásnak” állítson emléket. A három frakció így csaknem kétharmados többségben vitte volna keresztül elképzelését.

Az RSK tájékoztatása szerint a budapesti Romversitas Alapítvány helyszínen tartózkodó egyetemistái flashmobot szerveztek a parlamentben, és átadták szórólapjaikat a képviselőknek, amiben kifogásolták a módosító szöveges javaslatát, és a holokauszt kifejezés szerepeltetése mellett foglaltak állást. Ezt követően a beterjesztők megváltoztatták a véleményüket, és maradt a roma holokauszt elnevezés.

Hidvégi-B. Attila