Gyakran hallani manapság: a jog önmagában nem elegendő arra, hogy az integrált oktatás valósággá váljon Magyarországon.
Õk valamennyien olyan nem roma szülők, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy ma Magyarországon a cigány és nem cigány gyermekeket a legtöbb iskolában szegregáltan, a többségtől elkülönítve oktatják. „A romák és a szegénységben élők társadalmi kirekesztése már az óvodában, iskolában elkezdődik. Mi szeretnénk, ha ez megváltozna. Mellénk álltok?" – így szól a felhívásuk.
Gyakran hallani manapság: a jog önmagában nem elegendő arra, hogy az integrált oktatás valósággá váljon Magyarországon. Emiatt éri az a bírálat az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt (CFCF) is – amely a roma gyerekek iskolai elkülönítése ellen küzd –, hogy nem elég csupán a törvényekre hivatkozni, az integrációt kikényszerítő bírói döntések még nem hozzák el a gyerekek együttoktatását, csak a feszültségeket szítják. Szakemberek véleménye szerint elkötelezett oktatáspolitika nélkül roma és nem roma, hátrányos helyzetű és középosztálybeli gyerekek oktatási integrációja valóban nem valósulhat meg.
De ugyanígy az is szükséges, hogy a nem roma szülők megértsék, miért káros, ha nincs a gyereküknek cigány padtársuk. Felmérések szerint ugyanis a gyerekek figyelnek egymásra, ha az egyik osztálytárs tud valamit, az motiválja a többieket is. Származástól függetlenül, minden gyerekeknek jó, ha lát olyan kortársat az osztályban, aki más, mint ő.
A CFCF 2014 augusztusában ezért indította el azt a programot, amelynek célja, hogy összefogást teremtsen roma és nem roma szülők között. Az alapítvány segít létrehozni önkéntes szülői csoportokat, de azokat nem akarja irányítani, miként a konkrét céljait sem határozza meg.
Szendrey Orsolya, a kilencedik kerületi szülőcsoport egyik kezdeményezője azért hívta életre ezt a közösséget, mert olyan iskolába szeretné járatni a gyerekeit, amelynek összetétele hasonlít a lakóközösségéhez. Fontosnak tartja, hogy a különböző társadalmi csoporthoz tartozó gyerekek lehetőséget kapjanak az együttműködésre. Szeretné, ha gyerekei „nyitott szívvel építenének kapcsolatokat roma társaikkal is".
A Mellém ülsz? csoport egy másik tagja, Halász Anita azt mondja, a kilencedik kerületben is jól látható az iskolai elkülönülés. Vannak olyan iskolák, ahová kifejezetten azért íratják a többségi szülők a gyerekeiket, hogy ott ne legyenek cigány osztálytársak.
Sokan a választott iskolák térítéses óvodás foglalkozásaira járatják gyermekeiket, abban bízva, hogy ez előnyt jelent a beiskolázásnál, és a tapasztalatok szerint ez így is van. Halász Anita úgy véli, az iskolák jelenlegi gyakorlata jelentős előnyhöz juttatja a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülőket a beiskolázásnál. Erre azért van lehetőség – emeli ki Fleischer Judit – mert a kerületben több olyan iskola van, melyek szabadon válogathatnak a gyerekek között, mivel nagyon kevés a tanköteles korú gyerek a körzetükben.
– A mi iskolánk, a Molnár Ferenc Általános Iskola nem ilyen, itt vegyesen vannak a gyerekek, és nekünk ez fontos. Ugyanakkor még itt is megfigyelhető, hogy a nyelvi tagozatos osztályokból mintha kiszorulnának a romák. Ezekbe az osztályokba túljelentkezés van, a középosztálybeli szülők tudatosan választják ezeket az osztályokat és sokan beiskolázáskor már azt is eldöntik, hogy ha oda nem kerül be a gyerekük, akkor inkább másik iskolába járatják
– mondják a szülők. A kerületi iskolák hírei a nyílt napokról, a térítéses óvodai foglalkozásokról nyilvánosan is elérhetők. Az, hogy ezeken érdemes részt venni, mert ez egyes helyeken alkalom az előjelentkezésre, vagy éppen előny túljelentkezés esetén, már olyan információ, ami inkább magánbeszélgetéseken hangzik el. Erről könnyen lemarad az, aki bízik a rendszerben, és arra számít, hogy elég tavasszal elmenni a körzetes iskolába, és jelentkezni.
– Én nem csak azért szeretnék ebben a szülői csoportban dolgozni, hogy legyen roma padtársa a gyerekemnek, hanem azért is, hogy ne legyen szükség a szülők közötti versengésre az iskolaválasztásnál. Segíthet ebben a beiskolázási gyakorlat átalakítása, de érdemben ez a helyzet csak akkor változhat meg, ha a szülők nem éreznek jelentős különbségeket az iskolák és osztályok színvonalában – mondja Halász Anita.
A csoport alakuló ülésén a szülők azt is elhatározták, hogy felkeresik a kerület óvodáit, és segítik a roma szülőket a tudatos iskolaválasztásban. A CFCF felhívására a kilencedik kerületin kívül már Piliscsabán és Nyíregyházán is működik hasonló szülőcsoport annak érdekében, hogy az iskola biztosítson minden gyereknek lehetőséget a megfelelő színvonalú oktatáshoz és a gyerekek együttneveléséhez.
