Piliscsabán már meg akarták szüntetni a szegregáló iskolát, amikor a Klik az intézmény megtartása mellett döntött. A roma diákok szülei hiába döntöttek úgy, hogy akkor máshová íratják gyerekeiket ...

Piliscsabán az iskolák államosítása után megakadt a korábban elindult deszegregációs folyamat, méghozzá épp az állami beavatkozás következtében. Az önkormányzat ugyanis annak idején arról döntött, hogy megszüntet egy szegregáló, rossz minőségű oktatást nyújtó iskolát, és felmenő rendszerben már nem indít első osztályokat.

Aztán jött az államosítás, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mégiscsak újraindította az első osztályt a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában, mindössze négy roma tanulóval. Az állam hathatós közreműködését jelzi, hogy Kovács Zoltán, akkori felzárkózásért felelős államtitkár is részt vett az iskola tanévnyitóján. Lapunk megkeresésére a Klik azzal indokolta az új első osztály indítását, hogy „az intézmény pályázati forrásból esélyt kapott a talpra állásra, a megújulásra, s így egyedüli állami fenntartású általános iskolaként ismét vonzóvá válhat a településen élők számára”.

Nos, ez nem jött be: információink szerint idén egyetlen elsős jelentkezett, aki most összevontan tanul a másodikosokkal. A településen a folyamatokat régóta figyelemmel kísérő jogvédő szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenként kereste fel a roma szülőket, hogy megtudakolja, ki szeretne átiratkozni másik iskolába.

– Négy családtól kaptunk ilyen kérést, ami tíz gyereket érint. Nemcsak a jobb oktatásért szerették volna az iskolacserét, hanem azért is, mert nincsenek nem cigány barátaik a gyerekeiknek. Én magam mentem el az átiratkozási kérelemmel a közeli Tinnyére, a Kossuth Lajos Általános Iskolába és a pilisjászfalui Dózsa György Általános Iskolába – meséli Kegye Adél, az alapítvány ügyvédje.

Nyulász Izolda, a tinnyei és Péter Éva, a pilisjászfalui iskola igazgatója indoklás nélkül utasította el a gyerekek kérelmét. Érdekessége ezeknek a határozatoknak, hogy a két iskola szó szerint ugyanazt a szöveget írta a szülőknek, csak a neveket cserélték ki a szövegben. A CFCF fellebbezést nyújtott be a Klik pilisvörösvári tankerületéhez, de Hoyos Sándorné tankerületi igazgató ezt elutasította.

Határozata szerint azért, mert a tanuló jogviszonyban áll körzeti iskolájával, azaz a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolával, „amely a gyermek lakhelye szerint könnyen megközelíthető, utazást nem igényel, általános iskolai ellátása biztosított”. Ez azért érdekes indoklás, mert a szabad iskolaválasztás miatt Magyarországon rengeteg szülő viszi egy másik településre a gyerekét, de úgy látszik, a Klik szerint ez a szabadság a cigány szülőket nem illeti meg.

A CFCF megtámadta a határozatot, és az ügy közigazgatási bíróságra került. Tegnap döntés is született négy gyerekkel kapcsolatban: a tankerület határozatát hatályon kívül helyezte a bíró, egyúttal új eljárásra kötelezte az iskolákat. – Megdöbbentő volt, hogy a tárgyaláson a tankerület azt állította, túl messze vannak Piliscsabától az érintett települések, 50 percre Jászfalu és 70 percre Tinnye – mondja Kegye Adél ügyvéd, hozzátéve, a Volán menetrendje szerint a tankerület által emlegetett 50 és 70 perc helyett a valóságban néhány perc alatt el lehet jutni az egyik településről a másikba.

A CFCF panaszt tett a Pest Megyei Kormányhivatalnál, mert a gyerekek esetében fennáll az egyenlő bánásmód megsértésének gyanúja. Ha a diszkrimináció ténye megáll, a kormányhivatalnak joga van tanulói jogviszonyt létrehozni. – Reméljük elkezdik az eljárást – teszi hozzá Kegye Adél. Az alapítvány tudomása szerint egyébként egy nem cigány gyereket átvettek a pilisjászfalui iskolába.