Két évvel ezelőtt felvonulást tartott a Jobbik Devecseren, amelynek az lett a vége, hogy néhányan kövekkel dobáltak meg egy, az udvarukról nézelődő roma családot.

Fura jelenet játszódott le szeptember 9-én az Ajkai Járásbíróság nagytárgyalójában. A bíró, az ügyész, az ügyvéd és a vádlott kissé meggörnyedve meredt a bírósági jegyző számítógépének monitorjára, és már sokadzsorra pörgették vissza ugyanazt a videófelvételt. “Felismeri magát?” – kérdezte a bírónő a vádlottat, aki néhol magára ismert, néhol azonban azt mondta, nem látható, hogy ő van a felvételen.

Arról szintén perceken kereszül beszéltek, hogy vajon látszódik-e, hogy a vádlott meglendíti-e a karját, és ha igen, akkor azt miért teszi. Mindezek megállapítását azonban kifejezetten nehezítette, hogy a felvétel rossz minőségű, ráadásul egy tömegjelenetet vettek fel, a vádlott pedig csak egy a sok ember közül. Az ügyvéd nem is mulasztotta el megjegyezni, hogy sok esetben nem láható, hogy az adott képkockán a védence mi csinál, lendítette-e a karját vagy sem.

A felvételt az ATV készítette még 2012-ben Devecseren, a Jobbik álal szervezett „Demonstráció a jogos magyar önvédelemért” felvonuláson. A megmozduláson többszázan vettek részt, a felvételen fekete pólokba öltözött, néhol árpádsavos zászlókat lengető felvonulók látszódnak, akik a Vásárhelyi utca egyik romák lakta háza előtt állnak, “Igenis van cigánybűnözés” jelszavakat skandálnak, egyesek pedig flakonokat, néha pedig köveket dobálnak be az udvarra.

A főszervezőt is fejbe dobták

“A célunk a felvonulással az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, ha egy állampolgárt megtámadnak, akkor joga van megvédenie magát” – mondta Ferenczi Gábor volt jobbikos országgyűlési képviselő, a devecseri felvonulás szervezője. Ferenczi szerint egy békés, figyelemfelkeltő demonstrációt hirdettek meg, amely nem cigányok ellen szólt.

A felvonulás idején az érintett házban 10-15-en tartózkodtak, gyerekek és rokonok egyaránt. Néhányan a kerítésen keresztül nézték a felvonulást. A tárgyalásra többüket is beidézték, a kérdésekre válaszolva pedig azt mondták, végig nagyon féltek. A tárgyaláson egyikük azt mondta, hogy a dobálás után az asszony hetekig nem mert egyedül hazasétálni, és a nagy meleg ellenére is mindig lehúzták a rólót az ablakon. “Azzal mentek el, hogy azt mondták, visszajövönk visszajövünk, ezt soha nem felejtem el” – mondta az egyik sértett.

A bíróság előtt a sértettek, sőt a vádlott is elismerte, hogy a tömeg cigányellenes jelszavakat skandált. Utóbbi szerint elhangzott például, hogy “mocskos cigányok”, az egyik bentlévő pedig “meghaltok” szólamot is hallott. A vádlott szerint ugyanakkor bentről is válaszoltak a kiabálásra, sőt, szerinte a dobálózás is kétirányú volt. Ezt ugyanakkor az udvaron lévők vitatták, szerintük csak a felvonulók dobálak be az udvarra.

A dobálás során két ember sérült meg, egy az udvaron lévő nő, akinek a kezét találta el egy kő, illetve a felvonulás főszervezője, Ferenczi Gábor, akit akkor dobtak fejbe egy kővel, amikor megpróbálta leállítani a dobálást. Mindketten feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, a Helsinki Bizottság pedig hivatalos panaszt is tett az ellen, hogy a rendezvényt nagy számban biztosító rendőrök nem avatkoztak közbe, és nem oszlatták fel a tömeget.

Egyetlen vádlott maradt

Bár a felvételen jól lászik, hogy többen is dobáltak be különféle tárgyakat a roma család udvarába, kedden csupán egyetlen vádlott állt a bíróság előtt. K. Tamást felfegyverkezve és csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolja az ügyészség, amiért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A vádirat szerint ugyan voltak más elkövetők is, de az ő személyazonosságukat nem tudták beazonosítani. Azonban a felvételeken csak nehezen felismerhető K-ról részletesen leírja a vádirat, hogy először egy műanyag palackot dobott a ház irányába, majd egy követ. Az ügyészség szerint ez a kő volt az, ami végül fejen találta a jobbikos Ferenczi Gábort.

Ferenczi szerint előzetesen megállapodtak a rendőrséggel arról, hogy az eseményt a saját embereikkel fogják biztosítani, de a helyszínen komoly rendőri jelenlét is lesz, a felvonulók pedig csak a felvezető rendőrautót követve sétálhatnak. Ferenczi szerint a rendezvény már a végénél tartott, amikor a felvezetőkocsi hirtelen megállt, a rendőrök pedig közölték vele, hogy dobálózás alakult ki az egyik ház előtt, és neki kellene leállítania. Akkor sérült meg, amikor hártrament leállítani a dobálókat.

“Egy nagy ütést éreztem, örültem, hogy talpon tudok maradni” – mondta. Hozzátette, fogalma sincs, hogy ki dobta fejbe, ugyanis jórészt csak feketepólós ismeretleneket látott, éppúgy lehetett K. Tamás, mint bárki más a tömegből. “Nem tudom, hogy miért pont hozzá jutott el a rendőrség” – mondta. Õ mindenesetre nem indított polgári peres eljárást, mert nem látta bizonyítottnak K. bűnösségét, és a Fejér megyei jobbikosok is azt mondták neki, hogy nehezen hiszik el K. Tamásról, hogy dobált volna.

A tárgyaláson K. végig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, sőt azt mondta, hogy még ő segített a szervezőknek leállítani a dobálókat, ha mégis lendítette a karját, az csak emiatt volt.

250 embernek kellett volna itt ülnie

“Azért ő a vádlott, mert a rendőrség csak őt tudta azonosítani” – mondta Fazekas Tamás, aki kollégájával, Ivány Borbálával együtt két sértett ügyvédjeként, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaiként kapcsolódtak be az ügybe. Fazekas szerint egyértelmű volt, hogy a tömeg nem békés szándékkal vonult fel az utcában, például abból, hogy cigányellenes jelszavakat skandáltak. Az első feljelentés még ismeretlen tettes ellen szólt, amely több elkövetőt is feltételezett, vádat viszont már csak K. Tamás ellen emelt az ügyészség.

„Ritka, hogy gyűlölet-bűncselekmények elkövetését ilyen pontosan dokumentálja maga a rendőrség, mégsem sikerült – az egy vádlottan kívül – senkit azonosítani” – mondta Ivány. Szerinte a devecseri felvonulás egyedi esetnek számít, korábban ugyanis csak szóbeli inzultus történt a hasonló felvonulásokon, dobálózásra Devecseren került sor először.

“250 embernek kellett volna itt ülnie” – mondta a tárgyalás szünetében az egyik sértett, aki ott volt a ház udvarában. Egy másik azt mondta, meg tudná mutatni, kik voltak azok, akik dobáltak, a helyieket ugyanis ismeri. “Elővették ezt a szerencsétlent, pedig nem is ismerem” – mondta K. Tamásról. Feljelentést ugyanakkor a ház lakói közül senki sem tett. “Nem akarok bajt, tudom, hogy csinálják, visszajönnek éjszaka” – mondta egyikük a 2009-es romagyilkosságokra utalva.

Fazekas szerint a legtöbb gyűlöletcselekmény esetében semmilyen eljárás nem indul, ennek pedig több oka is van. A rendőrök számára az ilyen ügyek bonyolultak, például sokáig tart azonosítani a tetteseket, ráadásul a helyi viszonyokat is felkavarják. A felvonulók között ugyanis a sértettek gyakran saját szomszédaikat ismerik fel. Emiatt a sértettek is kisebb eséllyel tesznek feljelentést, az ugyanis további konfliktusokhoz vezethet, hiszen a szomszédaikkal később is együtt kell élniük.

A nyomozással kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányságnak, ahol azonban azzal hárították el a megkeresésünket, hogy az ügy bírói szakaszban van, így a járásbíróság az illetékes. A Veszprém Megyei Törvényszéken azonban folyamaban lévő ügyre hivatkozva nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Veszélyesebb lett volna oszlatni

“Ez a helyzet azért alakulhatott ki, mert a legelső dobálót nem állították elő” – mondta Ferenczi. Szerinte a rendőrségnek kutya kötelessége lett volna előállítani a dobálókat, és azt sem érti, hogy később miért nem vonták felelősségre őket, hiszen többen látszódnak is a videófelvételeken. “Akkor kellett volna intézkedni, és nem két évre rá keresni, hogy ki dobált és ki nem dobált” – mondta.

A Helsinki Bizottság ennél tovább is ment, az ő állasponjuk szerint a felvonulást fel kellett volna oszlani, hiszen a dobálás idejére már elveszítette a békés jellegét, és súlyosan séretette az udvaron lévők jogait, akik lényegében foglyul voltak ejtve a saját udvarukban, végig kellett hallgatniuk a gyalázkodást, a dobálás miatt ráadásul fizikai erőszaknak is ki voltak téve. A rendőrség viszont nem oszlatott, emiatt a Helsinki Bizottság hivatalos panaszt tett.

A panaszt végül a Veszprémi, majd az Országos Rendőr-főkapitányság is elutasította. Az indoklásban azt írták, hogy a rendezvény feloszlatása a rendőrök és a felvonulók összecsapását eredményeze volna, amely mindenkit, köztük a lakosságot is közvetlen veszélynek tette volna ki. A rendőrség a határozatban elismerte, hogy a felvonulók magatartása valóban sértette az udvaron lévők jogait, de az oszlatás az álláspontjuk szerint nagyobb háránnyal járt volna, mint előnnyel.

A Helsinki Bizottság szerint a határozat indoklásából az következik, hogy “ha kellő számban, kellően erőszakosan lép fel egy társaság, nem kell tartania a következményektől, mert a rendőrség nem fog közbe lépni”.

Fazekas szerint a rendőrség részéről az jelentene megoldást, ha a hasonló felvonulásokat, preventíven be sem engednék a romák lakta utcákba. Erre is volt már példa, a Jobbik kerecsendi felvonulása, szintén 2012-ben, ami atrocitás nélkül ért véget.

Baltával a cigányok ellen: nincs bűncselekmény

A nyílt cigányozás, buzizás és zsidózás ellenére a rendőrség gyakran nem ismeri fel, ha valakit származása, vagy hovatartozása miatt bántalmaznak. Az öt szervezetből álló Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport csütörtökön közölt felmérése szerint a rendőrség gyakran alulminősíti a gyűlöletbűncselekményeket, vagyis nem közösség tagja elleni erőszak, hanem például garázdaság ügyében indít nyomozást, ami jóval enyhébben büntetendő. Előfordul, hogy nem végeznek el valamilyen helyszíni intézkedést, vagy a nyomozás során mulasztanak (nem kérik ki a kamerafelvételeket, stb.) Minderről ebben a cikkben olvashat bővebben.