Nincs újabb 15 éve az országnak cigányügyben – fogalmazott Forgács István, független romaügyi szakértő, hangsúlyozva, szándékosan használja a cigány szót a roma helyett.

A cigányügyben sokáig fennálló politikai korrektség után egyfajta paradigmaváltás figyelhető meg, ami akár odáig is eljut, hogy a balliberális oldalon is ki mernek végre mondani olyan dolgokat, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna, a gond azonban az, hogy még mindig távol állunk attól, hogy érdemben beszéljünk a kérdésről – jelentette ki a szakértő a napokban megjelent írásával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a gyakorlat azt igazolja, hogy bárhol, ahol lehet a cigányügyről beszélgetni, „kidagadó erek és mindenféle túlzott politikai korrektség nélkül”, akkor van arra mód, hogy bárki bármilyen megközelítéssel is fog hozzá, megértse a másikat és végre a valós problémákról beszéljünk.

http://httphu.tdf-cdn.com/4638/_demand/00768168_6332443.mp3

Mindenki tudja, mik a valós állapotok, de mindenki fél: ha elismerné, hogy a másik oldalnak is igaza van, azzal a saját érdekeit csorbítaná – mondta.

 

Beszélni kell róla

Kijelentette: beszélni kell arról, hogy az oktatás érték, de ahhoz minden embernek, a cigány és a nem cigány közösségekben egyaránt ugyanúgy kellene hozzáállnia, és beszélni kell akkor is, ha problémák merülnek fel.

Én magam látom rengeteg vidéki közösségben, hogy kell az iskolarendőr, mert az iskola nem ugyanaz a közösség, nem ugyanaz az intézmény, mint aminek a helyiek 20-25 évvel ezelőtt kezelték – fogalmazott. Kell a közmunka is, mert egyébként nagyon sok cigány ember olyan alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, hogy a közmunka az egyetlen, amivel legalább helyben valamilyen értékteremtő munkához juthat  – jegyezte meg.

Forgács István úgy folytatta: beszélni kell arról is, mi gátolta cigányügyben az előrejutást, beszélni kell a hozzá nem értő helyi cigány vezetőkről, a "sok esetben a legalábbis megkérdőjelezhető háttérrel rendelkező" helyi közösségi vezetőkről, az uzsoráról, a családon belüli erőszakról.

A társadalom 60-70 százaléka tudna erről bárhol bármikor beszélni, de van egy olyan balliberális közeg, amelyik nem engedi, hogy ezek a dolgok ennyire egyszerűen, és ennyire racionálisan meg legyenek vitatva. Márpedig Magyarországnak nincs még 15-20 éve arra, hogy ezeket a dolgokat továbbra is távolról, a fotelből nézegessük – fogalmazott. El kell menni Borsodba, egy kis faluba, és másfél nap alatt kiderül, mi a valós probléma. Ott pedig tegyük fel a kérdést: miért gyenge minőségű az oktatás az iskolában. Milyen belső viszonyok jellemzik a helyi cigány közösséget, van-e uzsora, van-e családon belüli erőszak, milyen a polgármester hozzáállása, milyen az infrastrukturális viszonyok – sorolta.

Kategorikus és azonnali változás

Forgács István kijelentette: a következő 10-15 évben szükség lenne legalább 150-200 felkészült, diplomás, több nyelven beszélő cigány szakemberre, aki egyszerre politikus, szakpolitikus, közösségi vezető, és le tudja váltani azokat a cigány vezetőket, helyi cigány politikusokat, akiket az elmúlt 25 év politikája használt. Õk nem csak arra lennének alkalmasak, hogy a helyi közösségekbe elvigyék a változást, hanem arra is, hogy a többségi társadalommal elhitessék: nem veszett el minden. Ehhez azonban kategorikus és azonnali változásra van szükség.

A kérdésre, hogy megvannak-e ezek az emberek, úgy válaszolt: nagyon sokan vannak, akik végig mernék vinni a paradigmaváltást. Sokan mondják négyszemközt, hogy beszélni kell a cigány családok, közösségek egyéni felelősségéről, széles körben azonban ez nehezen jön elő – tette hozzá.

Egészen komoly megközelítésbeli problémákon kellene átlépni, hogy valamerre mozduljunk. A képlet egyszerű, a többségi társadalom jól látja, mire lenne szükség – jelentette ki Forgács István a Kossuth Rádiónak adott interjúban.