2024 March 19., Tuesday/Bánk, József napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Újraéled a náci szellemiség? Konferencia a cigány holokausztról a roma ellenállás napján
2014. 05. 17. 00:00

Az európai politikában, főként Magyarországon, azt a folyamatot lehet tapasztalni, amely végül a holokauszthoz vezetett – hangoztatták a Tom Lantos Intézet és a Phiren Amenca konferenciájának előadói.

A Roma Holokausztról, oktatásának kiemelt szerepéről és fontosságáról tartott kerekasztal-beszélgetésen több előadó is emlékezetett: a náci ideológia, a nemzetiszocializmus eszmeisége alapján előbb az emberi méltóságuktól, majd a szabadságuktól, aztán az életüktől fosztották meg azokat az embereket, akiket faji, vagy ideológiai alapon nemkívánatosnak tartottak, de ugyanakkor hangsúlyozták, a holokauszt nem 1943-ban és 1944-ben, hanem sokkal korábban, a bűnbakképzéssel, a megfélemlítő, rasszista támadásokkal, a diszkriminatív törvények elfogadásával kezdődött.

 

ellenállás napja

 

Dupcsik Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogy tetten érhető a bűnbakképzés, a múlt kozmetikázása, és a cigányokkal szemben Európa több országában, így Magyarországon is ma tapasztalható rendpárti intézkedések és törvényalkotások nagyban hasonlítanak arra az időszakra, amelyek a második világháborút megelőző időszakban a nácik hatalomra kerülését megelőzően, majd azt követően tapasztalhatók voltak.

 

A holokauszt oktatásnak fontosságáról és szerepéről szólva úgy fogalmazott, nehéz és fáradtságos, de ugyanakkor szükséges munka, hogy az emberiséget emlékeztessük a világtörténelem legborzasztóbb cselekedetére, de szavai szerint azok, akik ezzel a témával foglalkoznak, csak „utcai prédikátorok”, mert egyre hangosabb „a háttérzaj”, és egyre nehezebb ledönteni a közöny falait. Dupcsik Csaba szerint nem lehet direkt módon oktatni a holokauszt témáját iskolákban, mert a téma hatékony és valós megérttetésének felépítése egy hosszú folyamat.

 

Baumgartner Gerhard történész és újságíró, az ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteme történésze szintén arról beszélt, hogy a Magyarországon zajló folyamatokban fel lehet ismerni a vészkorszakot megelőző politikai változásokat, és a Jobbik előretörését és társadalmi támogatottságát az ismételt bűnbakképzéssel, egy népcsoport, főként a cigányok elleni hangulatkeltéssel érhette el.

 

Graz-i Egyetem történésze bemutatta a roma holokauszt történetét átfogóan ismertető, egyelőre angol nyelven elérhető fotókkal és eredeti dokumentumokkal is illusztrált kutatást, amelyet a különböző szintű iskolák tankönyvként is használhatnának. Baumgartner Gerhard megjegyezte, Magyarországon erre a jelenlegi oktatáspolitikai koncepció szerint kevés az esély, mert az oktatási intézmények csak a kormányzat által meghatározott tankönyvekből taníthatják az iskolásokat.

 

Herfort Marietta, a konferenciát szervező Phiren Amenca és a ternYpe - International Roma Youth Network főkoordinátora azt mondta: a roma holokauszttal kapcsolatos kutatások gyerekcipőben járnak, a fiatalok döntő többségének semmilyen információja, ismerete nincs a vészkorszakban elhurcolt, orvosi kísérletek alá vettet cigány nőkről és gyermekről, valamint arról, hány tízezer cigány embert végeztek ki a nácik gázkamrákban, öltek meg a koncentrációs táborokban.

 

A roma fiatalok oktatásával foglalkozó nemzetközi szervezet vezetője hiányolta, hogy a történelemkönyvekben nem, vagy csak néhány mondatban tesznek említést a roma holokausztról, vagy akár augusztus 2-ról, a roma holokauszt nemzetközi emléknapjáról. A történelem és az ismeretterjesztés hiányosságának példájaként említette a konferencia napját, május 16-át, hogy szinte semmilyen ismerettel nem rendelkeznek az emberek arról, hogy 1944-ben ezen a napon, az első magyar tömegtranszport érkezése előtt néhány órával a nácik megkísérelték felszámolni a birkenaui cigánytábort, mert kellett a hely a magyar zsidóknak. A hatezer cigány azonban megsejtette, mi vár rájuk, és az SS nagy meglepetésére ellenállást tanúsítottak. Botokat, késeket és köveket ragadtak. A „cigány tábort“ pár hónappal később 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra számolták fel. Egyetlen éjszaka alatt háromezer cigány férfi, nő és gyermek vesztette életét a gázkamrákban. Ez a nap a roma holokauszt emléknapja. Május 16-át azonban nem jegyzi a történelem. Európai roma szervezetek, köztük a Phiren Amenca és a ternYpe nemzetközi kampányt indítottak, hogy ez a nap, május 16. legyen a Roma Ellenállás Napja, hogy ismert legyen a köztudatban – mondta.

 

Herfort Marietta a konferencián tartott előadásában felidézte, a roma holokauszttal kapcsolatos információk hiányosságát enyhítve 2010-től minden augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján megemlékezéseket tartanak a birkenau-i láger területén, a roma holokauszt emlékmű előtt. Tavaly, 2013-ban, több mint négyszáz, Európa 15 országából összesereglett, főként roma főiskolás és egyetemista részvételével tartottak egy hetes, tematikus konferenciát a II. világháború alatti népirtásról a lengyelországi Krakkóban. Megjegyezte, a konferencia és a megemlékezésen való részvétel költségeit a fiatalok saját maguk, vagy cégek felajánlásaiból fedezik, állami támogatást eddig egyetlen alkalommal sem kaptak. A Phiren Amenca vezetője közölte, idén, a roma holokauszt a 70. évfordulója alkalmából ezer fiatal részvételével szerveznek megemlékezést az egykori láger területén.

 

Herfort Marietta arról is beszélt, hogy ez év áprilisában, az Élet Menete Magyarország Alapítvány  segítségével 30 roma középiskolást tudtak elvinni Auschwitzba, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Élet Menete (March of the Living) eseményen. Megjelenésükkel, ésa rendezvényen való részvételükkel is arra hívták fel a figyelmet, hogy a roma holokauszt hivatalos elismerése még mindig hiányos, illetve nagyban korlátozott, különösen az európai fiatalok körében. A több mint 50 országból érkezett zarándokok együtt, közösen hajtottak fejet a holokauszt hatmillió, köztük a mintegy félmillió cigány nő, férfi és gyermek áldozat emléke előtt, és tiszteletüket fejezzék ki a megmentők iránt.

 

Az idei nemzetközi menetet a magyarországi delegáció vezette: zsidók, és romák, magyarok közösen vitték Magyarország mintegy 20 méter hosszú és 5 méter széles nemzeti jelképét. A magyar nemzeti színű lobogó mögött a cigány zászlót vitték a magyarországi Élet Menete Alapítvány támogatásával, a Phiren Amenca nemzetközi roma ifjúsági szervezet koordinálásában kiutazott roma középiskolások. Ez volt az egyetlen jel, ami utalt arra, hogy a vészkorszakban romákat is áldozatai lettek a náci fajelméletnek.

 

Molnár Bálint, az Európa Tanácsot képviselő Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgató-helyettese beszámolt arról, hogy a roma holokauszttal kapcsolatosan milyen megemlékezős programokat koordinálnak illetve segítenek szakértőikkel uniós szintre emelve, kiemelve a ternYpe és a Phiren Amenca nemzetközi tréningjeit és konferenciát.

 

Choli Daróczi József író, költő személyes élményeiről, és a cigányság történelméről szólva arról beszélt, hogy a romákat nem csak a II. világháborút megelőzően, illetve a vészkorszakban, hanem már az 1400-as évektől, európai megjelenésüktől kezdve üldözték, diszkriminálták. A különféle kormányzatok integrációs törekvéseire utalva úgy fogalmazott: komplex, valós megoldást kínáló programokat nem sikerült alkotni, mert főként szociális kérdésként egy-egy témakört kiemelve próbálják keresni a lehetőségeket a cigányság felemelkedésére.

 

A főiskolai tanár úgy fogalmazott: az Alkotmány és az Alaptörvények szerint is „részei vagyunk a magyar társadalomnak, de mikor leszünk részesei is?” Álláspontja szerint ha a cigányok is részesülnek a társadalmi javakból és előnyökből éppen úgy, mint a többségi társadalom tagjai, akkor érhető el a társadalmi integráció. A roma holokausztra utalva arra figyelmeztetett, hogy a népirtás nem a lágerekben, hanem a közbeszéd átalakulásával, a röplapok és a hazug propagandák terjesztésével, a boltok kirakatainak bezúzásával kezdődött, és ma ugyanezek a folyamatok tapasztalhatók pártpolitikai, parlamenti szinten, ide sorolva a 2008-2009 között a cigányok ellen végrehajtott rasszista indíttatású gyilkosságsorozatot is, amely hat ember életét követelte.

 

Choli Daróczi József azt mondta: a holokauszt nem csak kizárólag a zsidók, hanem a cigányok, és az egész emberiség fájdalma, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ne a különféle zsidó megemlékezések és emléknapok mellett a „HoloRomról” is ugyanilyen súllyal essék szó, beleértve május 16-át, amikor a cigányok példát mutattak az emberiségnek bátorságról és becsületről, úgy, hogy mindenféle eszközök nélkül szembeszálltak az elnyomókkal önmagukért, társaikért, zsidókért és nem zsidókért, azért a hatmillió emberért, akik a náci eszme áldozataivá váltak. Az ember és az emberiség méltó kiállásaként kellene emlékezni és emlékeztetni az embereket erre a napra – tette hozzá, arra figyelmeztetetve, soha többé fasizmust!

 

Az auschwitzi roma lázadás és magyar zsidók végső deportálási hullámának a 70. évfordulója alkalmából a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban tartott konferencián részt vett Bíró Anna-Mária, a konferenciát szerevező Tom Lantos Intézet igazgatója, a magyar kormányzat több képviselője, és a témával foglalkozó osztrák, német, francia magyar és román szakemberek, érdeklődők.

 

Előadást tartott még Magyari Sándor , a Holokauszt Emlékközpont és Szász Anna, a Gallery8 képviselője is.


A konferenciát követően levetítették Dui Roma – Two Bon-Vivants című cigány nyelvű és angol felirattal ellátott dokumentumfilmet, majd a vetítés után a résztvevők kérdéseket tehetnek fel a rendezőnek, Iovanca Gasparnak. A Dui Roma – Two Bon-Vivants című dokumentumfilm Hugo Höllenreiner, német Holokauszt-túlélő Sinto története. Hugo Höllenreiner, aki Dr. Josef Mengeles áldozata volt meséli el személyes történetét a fiatal zeneszerzőnek, Adrian Gasparnak. A túlélő beszámolói olyan mélyen érintették a zeneszerzőt, hogy átérezve a férfi fájdalmát, Gáspár létrehozta első szimfonikus művét “Symphonia Romani – Bari Duk” címen. A film üzenete az, hogy ne horgonyozzunk le a múltnál, hanem ébredjünk fel és cselekedjünk a jelenben, úgy ahogyan a túlélő személyes élményei és a koncentrációs tábor borzalmai a fiatal zeneszerzőt a műve.

 

A Tom Lantos Intézet és a Phiren Amenca az eseményt egyfajta főhajtásnak szánta a Holokauszt roma áldozatai előtt.

 

Hidvégi-B. Attila

 

 

Konferencia  Marietta

 

Choli   Kafu

 

Daróczi ági   Dupcsik

 

Dupcsik   fiatalaok

 

ellenállás napja   ellenállás

 

Kapcsolódó anyag a múlt évi megemlékezésről:

/hirek/2013/08/01/felezernyi_europai_roma_fiatal_emlekezik_a_roma_holokausztra_auschwitzban

 

Kapcsolódó anyag - tudósítás a 2014. évi Nemzetközi Élet Menete eseményről:

/hirek/2014/04/30/a_magyar_es_a_cigany_zaszlo_mogott_vonult_auschwitzbol_birkenauba_az_elet_menete

 

Kapcsolódó képgaléria: A 2014. évi Nemzteközi Élet Menete rendezvényről:

/galeriak/2014/04/30/a_magyar_es_a_cigany_zaszlo_mogott_vonult_auschwitzbol_birkenauba_az_elet_menete