HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Láthatatlan intézet: Roma Kutatóközpont titkos munkatársakkal

betűméret csökkentése betűméret növelése
2014 Január 09    Forrás: Magyar Narancs - L. Horváth Katalin


Ez a cikk archív

Tavaly szeptemberben európai uniós forrásból létesített új tudományos műhely indult Budapesten, a Roma Kutatóközpont. A romaügyekkel foglalkozók köréből kiszivárgott hírek szerint a szakterületen avatatlan kutatókkal dolgozik az intézmény.

Hirdetmény

2011 májusában keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ). Az Orbán Viktor kormányfő és Farkas Flórián ORÖ-elnök, fideszes országgyűlési képviselő kézjegyével ellátott dokumentum – együttdöntési rendszer keretében – a cigányság életkörülményeinek javítását és társadalmi beilleszkedésének elősegítését fogalmazta meg célként.

 

A kormány a foglalkoztatás bővítésére, az oktatás színvonalának emelésére, fejlesztési és ösztöndíjprogramokra, beruházási és foglalkoztatási támogatásokra összpontosít a mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, felnőttek tényleges felzárkóztatásáért – és mindennek átlátható módon, a szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően kell történnie.

 

Dől az unióból 

 

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (Támop) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretein belül jött létre 2007-ben, hogy „a társadalom megújulását” szolgálja az európai uniós jogszabályokkal és rendeletekkel összhangban. A 2007–2013-as periódusban a program költségvetése 4 milliárd euró, melynek hátterét az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül az Európai Unió biztosítja, 15 százalékát pedig a kapcsolódó nemzeti források képezik. „Tekintettel a megoldandó feladatok rendkívüli sürgősségére az azonnali intervenció érdekében, az együttdöntési rendszer célkitűzéseinek rövid távú elérése érdekében, a legsürgetőbb feladatok, programok azonnali beindítására a kormány 1 milliárd Ft-ot különít el az egyes hazai és uniós programokban az ORÖ által javasolt arányos részvétel biztosítására, illetve az együttdöntési rendszer előkészítésében való részvételre” – olvasható az ORÖ és a kormány közötti 2011. május 20-i keretmegállapodásban. 2013 szeptemberében sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megalakult a Roma Kutatóközpont (RKK). Az intézmény több mint két évvel a keretmegállapodás után hirtelenjében fölállt, szervezéséről tudományos körökben még csak nem is suttogtak, a szakma is a rövid sajtóhíradásokból és a kormányportálon megjelent, a részleteket homályban hagyó közleményből értesült róla.

 

A megnyitón Farkas Flórián abban látta az RKK tevékenységének lényegét, hogy „elemezze a felzárkóztatás érdekében a kormány és az ORÖ által kötött keretmegállapodás eredményeit, valamint szakmai háttéranyagokat készítsen”, továbbá kijelentette: az új központnak „erkölcsi küldetése is van”, amennyiben „a magyar kormány cigánypolitikájáról Európában kialakult hamis képet árnyalja” majd – hiszen „Magyarországon példaértékű modell működik: fejlett cigánypolitika és integrált fejlesztési program mellett van egy eltökélt kormányzat, és van a cigányságnak egy törvényes képviselete”.

 

Az európai hamis képet a 2013 szeptemberétől 2014 márciusáig tartó időszakban több mint hatvanmillió forintnyi európai uniós pénz segíti árnyalni: ennyi az RKK költségvetése. A munkatársak száma alapján átlagosan több mint 400 ezer forint jut egy-egy kutatóra havonta. A kutatási tervet az RKK szakmai és operatív vezetője együttesen készítette, és az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hagyta jóvá. Az ESZA és az ORÖ 2012. szeptemberben kötött együttműködési megállapodása alapján a központ dolgozóit a nonprofit kft. alkalmazza ugyan, de személyükről csak a Farkas vezette önkormányzat egyetértésével dönthet.

 

Az ORÖ–ESZA-megállapodásról kiadott közleményben egyébként az szerepelt: az ESZA tájékoztatást ad a megjelent pályázati kiírásokról, az eredményes megvalósítás érdekében pedig akár monitoring tevékenységet is végez: kutatóközpont fel sem merült.

 

Gyors vezércsere 

 

A Roma Kutatóközpont megalakulásakor Farkas Flórián Balogh Lászlót, az ELTE Társadalomtudományi Kara Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatóját kérte fel az intézmény vezetésére. Balogh – az ELTE honlapján közreadott – életrajzában nem lelhető fel romakutatási vonatkozás. Az Európai Út portálon, az ORÖ médiumában 2013. december 4-én publikált interjúban maga mondta el: „Kutatási területem Kelet-, illetve Kelet- és Közép-Európa, elsősorban a kormányzati formák, pártrendszerek vizsgálata. Vagyis nem kifejezetten voltam kisebbségkutató. (…) Farkas elnök úr nálunk szerezte a diplomáját, így kerültünk kapcsolatba.” A kutatóközpont gárdájáról Balogh László úgy nyilatkozott, hogy a rendkívül színes csapat sok helyről, sokféle kultúrából érkezett, eltérő felkészültségű munkatársakból áll, több roma származású tagja is van. Megtudhattuk: az alkalmazott kutatás már be is indult, például vizsgálják, hogy az idén záruló uniós támogatási ciklusban hova jutottak el a társadalmi felemelkedésre szánt források. De alaposan megvizsgálják azon államok jogrendjét, szokásait is, ahol komolyabb cigány közösség él, valamint elmennek olyan hazai iskolákba, ahol jelentős számú roma tanul, és felmérik, mit jelent az új generációnak, illetve szüleiknek a roma identitás. A kérdőívek már el is készültek – közölte Balogh.

 

Az említett interjú megjelenésekor azonban Balogh már nem volt az RKK vezetője. Megkérdeztük, miért távozott a posztjáról, de ő nem kívánt nyilatkozni rövidre sikerült romakutató pályafutásáról. Az azóta megszűnt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sajtóosztályának tájékoztatása szerint „próbaideje alatt szüntette meg munkaviszonyát, lemondását nem indokolta”.

 

Szigorúan ellenőrzött válaszok 

 

Egyes hírek szerint Balogh utódát Gyurok János pécsi egyetemi docens személyében találták meg, aki életrajza szerint eddig a volt Jugoszlávia országaiban, Indiában, Nepálban, Izraelben, az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában, Kubában, Egyiptomban, Belgiumban, Spanyolországban, Észak-Koreában kutatta a kisebbségeket és a migrációt, továbbá sportszociológiával foglalkozott.

 

Feltettünk neki néhány kérdést – csakúgy, mint a többi érintettnek – az RKK-ról, annál is inkább, mert a vezetőváltás pályáztatás nélkül és a nyilvánosság teljes kizárásával történt. Miután Gyurok egy telefonbeszélgetés során megerősítette a kinevezéséről szóló értesülést, és hajlandónak mutatkozott további kérdések megválaszolására is – amelyek el is jutottak hozzá írásban –, hetekre elérhetetlenné vált, később pedig közölte, hogy kérdéseinkre az ESZA kommunikációs osztálya fog válaszolni. Végül nem az ESZA-tól, hanem a felügyeleti szerv, az NFÜ sajtóosztályától érkeztek meg a válaszok, ők nyilatkoztak arról, hogy Gyurok milyen releváns tapasztalattal rendelkezik a romakutatások területén.

 

Bár Gyurok János számos cikk szerzője, a hozzáférhető listában nem találni a magyar cigányságra vonatkozó releváns publikációkat. Bódi Zsuzsanna Ajánló bibliográfia cigány könyvtárak összeállításához című munkájában például a több száz tételes bibliográfiában egyetlen cím sem szerepel tőle, és a magyarországi cigánysággal kapcsolatos szakirodalomban sem citálják kutatási eredményeit. A kisebbségkutatásnak tagadhatatlanul vannak általánosan alkalmazható elvei és módszerei, de ebből nem következik, hogy Gyurok János számos (jellemzően a horvátságra fókuszáló) kutatása elegendő háttér az RKK vezetéséhez – állítják a terület avatott szakértői.

 

A központ operatív vezetője Vona Márton, a környezettudományok doktora, nemrég még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség osztályvezetője. Természetesnek tartja, hogy az RKK új szakmai irányítója (is) személyes felkérés alapján került a képbe. Hangsúlyozta: a felkérés és az alkalmazás között óriási a különbség, az ESZA felvételi eljárási rendje megszabja, kit lehet alkalmazni.

 

Ez esetben is volt interjú, és az ORÖ egyetértésével döntöttek Gyurok mellett.

 

Vona magáról elmondta: korábban is készített háttéranyagokat Farkas Flóriánnak. Az RKK életre hívása során operatív vezetői beosztás ügyében egyeztettek, azonban munkaviszonyt az ESZA ajánlott számára az önéletrajza alapján, felvételi elbeszélgetést követően. A Farkassal történt egyeztetések és a felvételi beszélgetés, majd az állásajánlat között több hónap telt el – közölte. Mint mondta, 2003 óta kormányokon átívelően folyamatosan végzett szakértői munkát, pályázati konstrukciókat értékelt, részt vett kifizető szervezetek működéshatékonyságának értékelésében, illetve operatív programok sikerességének vizsgálatában is – azaz átfogó ismeretei vannak mind az európai pályázati rendszerről, mind a magyarországi végrehajtásról. Feladata egyrészt az RKK-ban dolgozók munkájának napi szintű irányítása, másrészt – a tanácsadói szektorban általánosan elfogadott módszerek alapján – az ESZA kezelte operatív programok értékelése különböző mérőszámok alapján.

 

(Az ESZA nonprofit kft. A felhívások előkészítésében, meghirdetésében, a pályázatok, kiemelt projektek elbírálásában vesz részt, valamint szerződést köt a nyertes pályázókkal, lebonyolítja az elszámolásokat, kifizetéseket, és nyomon követi a projektek megvalósulását.)

 

Uniós kötelezettség, hogy objektív módon mérjék, milyen hatékonysággal hasznosul az európai adófizetők pénze az operatív programokban. A mérés egyik alappillére a pályázatokat kezelő Elektronikus Monitoring Információs Rendszerben (EMIR) rögzített adatbázis, amelyben egy-egy projektről több mint 190 adatot tartanak nyilván. A RKK munkatársai kiválasztják, melyek lehetnek jó mérőszámok, melyek indikálhatják egy-egy pályázati konstrukció költséghatékonyságát. Ez méréstechnika, amihez nem kell feltétlenül szociológusnak lenni, józan ésszel is megállapíthatók az eredmények, főleg akkor, ha utána „aktív párbeszéd alakul ki mind a munkatársakkal, mind az uniós rendszert átfogóan ismerő ember és a klasszikus szociológiai tudás között” – fogalmazott Vona. Hozzátette: a társadalomtudós is felvethet olyan, jelenleg nem mért szempontokat, amelyek fontosak ahhoz, hogy megállapítsák, a programok jól célozták-e meg a cigányságot a társadalmi felzárkóztatás érdekében.

 

Ha a következtetéseket objektív számokkal alá lehet támasztani, akkor a kutatás megalapozottabb, így az operatív irányítása alatt álló RKK akár munícióval is szolgálhat a 2014–2020-as időszakról tárgyalóknak. Valóban, a társadalomkutatók is adhatnak új, releváns szempontokat a források felhasználásához, azonban az RKK nyilvánosság előtt rejtve maradt és a szakértők által korábban megmosolyogtatónak nevezett kutatási terve nem erre épül. A HVG 2013. november 13-i cikkéből például az derül ki, hogy a koncepció bővelkedik a hivatkozásokban, ám a 15 indexből csupán kettő olyan, amelyben nem Arday Lajos Kisebbségpolitikák, kisebbségek Közép-Kelet-Európában című műve a forrás. A két maradék hivatkozás egyike pedig Magyarország alaptörvénye. Az RKK szakmai anyagában egyébiránt hemzsegnek az általános megállapítások (például: a többségi nemzethez képest a cigányság körében kimutatható magasabb munkanélküliség, több a létminimum alatt élő; a hagyományok, az alacsony kultúra következtében magasabb népszaporulat).

 

Kik kutatnak, és mit?

 

Vona eddigi tevékenysége homlokterében nem a romakutatások álltak. Talán a mezőgazdasági szakképzés lehet az a kapocs, amely a felzárkóztatáshoz kötheti (tekintve, hogy sok hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, köztük sok roma diák is mezőgazdasági szakiskolában folytatja tanulmányait), a Szakés Felnőttképzés című folyóiratban mindenesetre találtunk egy ilyen tanulmányt (Dr. Vona Márton – Dr. Birher Nándor: Mezőgazdasági képzések a fenntartható helyi, vidéki közösségekért, 2012. 1. szám). Megkerestük a cikk társszerzőjét, Birher Nándort is, aki több tanácsadó cég tulajdonosa. Ő e-mailben cáfolta, hogy neki vagy a cégeinek köze lenne a Roma Kutatóközponthoz. Az interneten közzétett önéletrajzában ugyanakkor külön bekezdést szentelt az ORÖ programjaihoz fűződő szakértői tevékenységének: „A Lungo Drom, ill. az Országos Roma Önkormányzat kérésére a kutatási eredményeket a következő gyakorlati területeken tudtam az elmúlt 5 évben alkalmazni: részvétel a »Keretmegállapodás« kidolgozásában, részvétel a foglalkoztatási szövetkezet program, ill. az »Út a szakmához« program kidolgozásában, részvétel a »Cigányügyi Egyeztető Tanács« koncepciójának kialakításában.” Az RKK-ban dolgozókról annyit tudtunk meg, hogy az ORÖ munkatársai közül négyen vesznek részt a központ munkájában jogi, gazdasági, szociológiai és foglalkoztatáspolitikai szakterületeken.

 

A tizenkilenc fős csoportban környezettudós, szociológus, pszichológus, mérnök, teológus, továbbá tanárok vannak – hogy kik ők, az nem derült ki. „A kollégáink életrajzára, publikációira és elérhetőségeire vonatkozó adatok nem nyilvánosak” – írta az NFÜ.

 

Megkérdőjelezi az intézet komolyságát a „titkos kutatók” tevékenysége, kivált, ha uniós forrásból végzik. Az ORÖ honlapján amúgy hangsúlyosan szerepel a törvényesség-erkölcsösségszakmaiság hármas elve. Az RKKnak nincs weblapja, gazdái, az ESZA és az ORÖ portáljain sem szerepel, telefonos elérhetősége pedig esetleges.

 

A korábbi szakmai vezető által említett „sokféle kultúrából érkezett, eltérő felkészültségű munkatársak” között – lapértesülések szerint – Faragó Beatrix exbokszvilágbajnok, sportmenedzser is szerepel, aki a Facebook-oldalán több fotón is együtt látható Farkas Flóriánnal és Deutsch Tamás európai parlamenti képviselővel. Hogy mi a feladata az RKK-ban, arra nem derült fény.

 

Másra se nagyon: „A központ főbb hipotéziseit is tartalmazó kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalára 2014. március végén kerül sor” – tájékoztatott az NFÜ. A kutatómunka alapja többnyire a hipotézis, így érthetetlen, hogy a tudományos felvetéseket miért csupán az eredmények ismertetésével egy időben ismerhetjük meg. A részletek mellőzésével „nagy vonalakban” arról értesültünk, hogy a roma kisebbség általános helyzetét elemzik, különös tekintettel Keletés Kelet-Közép-Európára; vizsgálják a hazai romák helyzetének alakulását a közpolitika, így az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a kultúra, a sport domináns területein; összegzik a tapasztalatokat, összevetik a célkitűzéseket és az elért eredményeket; háttéranyagot készítenek „a roma etnikai kisebbség általános körülményeit javítani kívánó törekvések megfogalmazásához”; vizsgálják a cigányság politizáltsági szintjét, a roma képviseleti szervek érdekérvényesítő képességét a hazai állam- és közigazgatásban, valamint a roma vállalkozói attitűdöt.

 

Nem tudtuk meg, hogy pontosan melyek a cigányság javítani kívánt „általános körülményei”, mely területeken és mekkora mintán vizsgálják az identitást; milyen populációban kutatják a vállalkozói attitűdöt; mely éveket vizsgálják a roma polgárosodás és a roma értelmiség közszerepvállaló funkcióinak szempontjából. A felsorolt témák amúgy önmagukban is akkora kutatási területek, hogy akár önálló intézeteket is lehetne rájuk alapítani – milliárdos költségvetéssel. Az NFÜ válaszaiból amúgy az is kiderült, hogy a szerződéses munkaviszonyban álló kollégák „nem eredményköteles tevékenységet folytatnak, a teljesítési igazolás esetükben nem releváns jogi forma”. Magyarán nincs valós követelmény és kontroll.

 

Megpróbáltuk feltérképezni az RKK tudományos beágyazottságát. Azt a választ kaptuk, hogy „egyik legfontosabb tudományos partnere az MTA, de más kutatóintézetekkel, kisebbségi műhelyekkel – például szerbiai, horvátországi, boszniai, román, bolgár, svéd, spanyol kutatóintézetek, indiai egyetemek –, hazai felsőoktatási intézményekkel, középiskolákkal is együttműködik”. Ez utóbbiak közül egyet sem nevesítettek. Azt azonban Papp Z. Attilától, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatójától megtudtuk, hogy velük eddig nem vette fel a kapcsolatot az RKK.

 

Kapcsolódó anyag: Isten fizesse meg! Roma Kutatóközpont titkos munkatársakkal – II.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt