Egyértelmű állásfoglalást vár a fővárosi cigány és az Országos Örmény Önkormányzat elnöke a többi nemzetiség vezetőjétől a nemzetiségi választójogi törvénnyel kapcsolatos regisztráció ügyében.

Serkisian Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke és Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnöke még a hét elején minden országos önkormányzat vezetőjét levélben kereste meg azért, hogy felhívják a közösségek vezetői figyelmét arra, hogy a hatályos rendelkezés alapján nemzetiségi parlamenti képviseletet 20-25 ezer fős nemzetiségi listás szavazattal lehet elérni, és ezt elméletileg is csak a legnagyobb 2-3 nemzetiség tudja teljesíteni. Emiatt a kisebbségek döntő hányada legfeljebb egy szavazat nélküli szószólót, vagyis díszképviseletet küldhet a parlamentbe. A két nemzetiségi közösség vezetőjének meggyőződése, hogy egy jogkörök nélküli szószóló nem teremti meg a nemzetiségek valós parlamenti képviseletét, és nem tesz eleget az immár 20 évvel ezelőtt megszületett  alapjogi rendelkezésnek.

Makai István és Serkisian Szeván azt is kérdezi a 12 országos önkormányzati elnöktől, hogy a törvényalkotók kikérték-e álláspontjukat a jogszabályalkotás során, a javaslatot megküldték-e véleményezésre országos önkormányzatukhoz, és abban milyen álláspontot képviseltek?

Felidézik, az Országos Örmény Önkormányzat is csatlakozott a roma szervezetek által indított Ne regisztrálj! kampányához, arra biztatva a Magyarországon élő örmény közösség és más nemzetiségi közösségek tagjait, éljenek alkotmányos jogaikkal, ne regisztráltassák magukat a 2014. évi országgyűlési választásokra, hogy a tavasszal pártokra is leadhassák voksaikat, és így formálhassák az ország jövőjét.

A két közösségi vezető arra kéri a szerb, a bolgár, a román, a görög, a ruszin, a roma, a szlovák, a szlovén, a lengyel, a német és az ukrán és a horvát nemzetiségek elnökeit, amennyiben fontosabbnak tartják az általános, valamennyi magyar állampolgárt megillető joggyakorlást csatlakozzanak felhívásukhoz.

Az eddig különféle pártállású roma szervezetek szeptember végén jelentették be, hogy széleskörű összefogásban tiltakoznak a még 2011 decemberében elfogadott választójogi törvény rendelkezése ellen, hogy azok az állampolgárok, akik a 2014-es országgyűlési választásokra nemzetiségként választói névjegyzékbe vetetik magukat, nem szavazhatnak pártlistára, csak az Országos Önkormányzat által felállított listára. Levélben ker4esték meg az 1200 roma nemzetiségi önkormányzatok vezetőit, arra kérve őket, a választói névjegyzékbe való felvételi kérelmüket csak jövő tavasszal, a kormányalakítás után, a nemzetiségi önkormányzati választásokra kezdeményezzék, mert a helyi kisebbségi önkormányzatokra csak a regisztrált szavazópolgárok voksolhatnak majd.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke azt mondta: nem csak a romáknak, hanem az egész magyar társadalomnak érdeke, hogy valós, nem pedig díszcigány képviselete legyen az ország legnagyobb nemzetiségi népcsoportjának a parlamentben, mert közös társadalmi ügy a kormányalakítás, a törvényhozó testület megválasztása, és ebben a romáknak nem csak joga, kötelessége is részt vennie.

Az örmények november első hetében csatlakoztak a Ne regisztrálj! kampányhoz.

HBA

Az Országos Roma Önkormányzat vezetőjének küldött levél: 

Farkas Flórián elnök
Országos Roma Önkormányzat
1074 Bp., Dohány u. 76. 

 

Tisztelt Elnök Úr!

Mint bizonyára tudja, az országgyűlési képviselők választásáról szóló, a 2011 decemberében elfogadott 2011. évi CCIII. törvény rendelkezése értelmében a magyarországi nemzetiségek önálló képviselőjelölteket indíthatnak a 2014-es országgyűlési választásokon, de csak abban az esetben, ha közösségük tagjai a nemzetiségként választói névjegyzékbe vetetik magukat. A hatályos rendelkezés alapján viszont a regisztrált nemzetiségi állampolgárok nem szavazhatnak pártlistára, csak az Országos Önkormányzatuk által felállított listára, illetve egyéni jelöltekre.

A törvényi szabályozás alapján a nemzetiségi képviseletet 20-25 ezer fős nemzetiségi listás szavazattal lehet elérni, és ezt elméletileg is csak a legnagyobb 2-3 nemzetiség tudja teljesíteni. Emiatt a kisebbségek döntő hányada legfeljebb egy szavazat nélküli szószólót, vagyis díszképviseletet küldhet a parlamentbe. Meggyőződésünk, hogy egy jogkörök nélküli szószóló nem teremti meg a nemzetiségek valós parlamenti képviseletét, és nem tesz eleget az immár 20 évvel ezelőtt megszületett  alapjogi rendelkezésnek. Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti hitvallásban is kinyilvánítja: a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, éppen ezért úgy véljük, nem csak alkotmányos jogunk, hanem kötelességünk is beleszólni Magyarország politikai életébe, ezzel is alakítva saját sorsunkat és jövőnket, formálva a magyar demokráciát,  hazánk jövőjét. Úgy véljük, a nemzetiségi választójogi törvény jelenlegi, hatályos szabályozása megvonja ezt a lehetőséget és alkotmányos jogot a Magyarországon élő  13 nemzetiségi közösség tagjaitól. Azzal, ha identitásunkat választjuk, lemondani kényszerülünk szavazati jogunkról, és elveszítjük annak lehetőségét, hogy beleszólhassunk a következő parlament és kormány összetételébe, vagyis az ország sorsába. 

A 2014. évben tartandó országgyűlési választásokhoz kapcsolódó nemzetiségi regisztrációval összefüggésben 36 roma nemzetiségi társadalmi szervezet és az Országos Örmény Önkormányzat egyaránt súlyos erkölcsi, és alkotmányossági, illetve egyéb jogszabályi  aggályokat lát, ezért ezzel kapcsolatban a kormányzat és a választópolgárok felé már korábban megfogalmazta kifogásait, és kampányt indított a regisztráció ellen.

Tisztelt Elnök Úr!

A magyarországi örmények és a cigány közösségek vezetői nevében arra kérjük a Tisztelt Elnök urat, foglaljon állást arra vonatkozóan, hogy Ön, mint a magyarországi roma közösségek első számú vezetője, a jelenlegi törvényi szabályozást alkalmasnak találja-e arra, hogy megoldódjon a hazai nemzetiségek valós országgyűlési képviselete?

Ön, és az Önök nemzetiségi közössége, az általános, valamennyi magyar állampolgárt megillető joggyakorlást, vagy a nemzetiségi hovatartozásunkhoz kapcsolódó választás lehetőségét tartja fontosabbnak?

Fontosnak tartják-e, hogy élve jogaikkal pártokat is támogathassanak szavazatukkal az országgyűlési választásokon?

Önök szerint egy jogkörök nélküli nemzetiségi szószószóló, vagy a különféle ideológiát képviselő pártok tudnák hatékonyabban képviselni a kisebbségi közösségek érdekeit a törvényhozásban?

A törvényalkotók kikérték-e az Önök álláspontját a jogszabályalkotás során, a javaslatot megküldték-e véleményezésre országos önkormányzatukhoz, és Önök abban milyen álláspontot képviseltek?

Az Önök közössége a hatályos jogszabályok alapján kíván-e nemzetiségi listát állítani a 2014. évi országgyűlési választásokra, és Önkormányzatuk a nemzetiségi választói névjegyzékbe való felvételéhez kapcsolódóan indít-e kampányt?

Támogatná-e Ön és Önkormányzata azon a törekvésünket, amely során arra biztatjuk a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek tagjait, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően ne kérjék közösségük tagjai felvételüket a nemzetiségi választói névjegyzékbe, hanem azt majd csak májust követően, a nemzetiségi önkormányzati választásokra kezdeményezzék, mert a helyi kisebbségi önkormányzatokra csak a regisztrált szavazópolgárok voksolhatnak majd. Felhívjuk figyelmét, hogy a regisztrációnak akkor lesz fontos szerepe, mert helyben dől el, hogy a választói névjegyzékben szereplő nemzetiségiek közül kit választanak majd meg a kisebbségi közösségek képviselőinek.

Munkájukhoz további sok sikert és eredményt kívánunk, és várjuk megtisztelő válaszukat!

Budapest, 2013. november 26.

Baráti üdvözlettel:

dr. Serkisian Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke 

Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnöke