HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Bejuthat-e valaha roma párt a parlamentbe?

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  roma, Parlament, párt
2013 November 28    Forrás: RSK - Galyas Gyula - Kadét Ernő - Sárközi Gábor


Ez a cikk archív

Noha az elmúlt évek legszélesebb körű roma politikai összefogásával és Horváth Aladár ringbe szállásával névleg jelentősen megerősödött a Magyarországi Cigánypárt (MCP), meglehetősen borúsak egy roma szervezet parlamenti bejutási esélyei. Óriási helyzeti előnnyel indul ugyanakkor az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) uraló Fidesz-szövetséges Lungo Drom, amely a szabályozás következtében roma rivális nélkül juthat be a nemzetiségeknek fenntartott kedvezményes országgyűlési helyekre. A Roma Sajtóközpont (RSK) cikke a hvg.hu-n.

Hirdetmény

A magyar futball és a romák politikai érdekérvényesítésének az ügye abban mindenképp hasonlít, hogy négyévente, a menetrendszerűen bekövetkező lebőgést követően mindenki az alapoktól kívánja újrakezdeni, és hogy ennek esélye egyre halványabb. 

 

Elég felkeresni egy cigány telepet, hogy belássuk: a mindenkori kormányok által hangoztatott sok-sok romaprogram, a romák felzárkóztatását célzó forintmilliárdok leginkább csak a kommunikációban léteznek – az érintettek, néhány üdítő kivételtől eltekintve, semmit nem éreznek a „projektkonjunktúrából”. Ezzel szemben a cigányellenesség fokozatosan erősödött az elmúlt években. Míg a Magyar Gárda és más szélsőséges, félkatonai szervezetek sorozatosan masírozhattak és provokálhattak cigányok lakta településeken, mindeddig kizárólag romákat ítéltek el rasszista erőszakért – ami nem épp egy színvak állam védelmi képességeit dicséri.

 

Nem csoda, hogy egyre több roma politikus gondolja úgy, nem lesz érezhető előrelépés, amíg maguk a romák nem válnak számottevő tényezővé a magyar politikai palettán. Még az olyan régi motorosok is, akik korábban évtizedeken át ellenezték az etnikai alapú párt létrehozását, mint a volt SZDSZ-es parlamenti képviselő Horváth Aladár, mára úgy látják, a többségi pártokon belül nem lehetséges a roma érdekérvényesítés.

 

Horváth nemrégiben szóvivőként csatlakozott a tavaly alapított, miskolci székhelyű Magyarországi Cigánypárthoz. Szervezete, a Roma Polgárjogi Mozgalom mellett több roma civil tömörülés is szövetségre lépett az új párttal, többek között a 2006-os országgyűlési választásokon már önállóan induló, és 4459 vokssal mindössze 0,08 százalékos eredményt elérő, a 2009-es Európai Parlamenti választásokon pedig 13 ezer voksot (0,47 százalék) begyűjtő MCF – Roma Összefogás Párt is.

 

Már országos lista állítása is kétséges

 

Mértékadó becslések szerint a roma választópolgárok száma négyszáz-négyszázötven ezerre tehető. Ugyanakkor, ha csak 50 százalékos az itthoni választási részvétel, és a határon túlról egy darab szavazat sem érkezik, akkor is 200 ezer szavazat kellene az 5 százalékos parlamenti küszöb megugrásához – vázolja a legkedvezőbb verziót László Róbert, a Political Capital Institute választási szakértője. Szerinte valószínűbb egy 60 százalék körüli belföldi részvétel, amihez hozzájön néhány százezer külhoni szavazat; a bejutáshoz tehát akár 275 ezer szavazat is kellhet. 

 

Mindez a többségihez hasonló roma választási részvétel mellett azt feltételezné, hogy gyakorlatilag minden szavazó cigány választópolgár egy konkrét roma párta szavaz. Ugyanerre jutott Tordai Csaba, ügyvéd, alkotmányjogász, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány elemzője. Szerinte a bejutáshoz az egy irányba való szavazás mellett a többségnél nagyobb arányú választási részvétel is kellene, vagy az, hogy nem romák is érdemi számban válasszák a roma pártot. 

 

Tóth Zoltán választási szakértő véleménye szerint már az országos lista állítása is nehezen teljesíthető feltétel egy roma párt számára. Ehhez legkevesebb 27 egyéni választókerületi jelöltet kell állítania, ami a jelenlegi szabályok szerint 27 ezer ajánlást jelent. Az ajánlásokat legalább kilenc megyében és a fővárosban kell összegyűjteni, ami nagyon komoly feltétel, országos logisztikai hálózat nélkül nem megy – állítja Tóth, aki azt sem hiszi, hogy jövőre akár egyetlen egyéni választókerületben is győzhet roma párt jelöltje, amihez minimálisan 30 ezer szavazatra volna szükség.

 

A fő vetélytárs más pályán játszik

 

Horváth Aladárék feltehetően már a 2 százalékos eredménnyel, és az azzal járó állami támogatással is elégedettek lennének, hogy abból megerősödve katapultáljanak a Tisztelt Házba 2018-ban. A szakértők becslése alapján azonban még a 2 százalék is bátor célkitűzésnek tűnik, hiszen mindez azt jelentené, hogy az MCP akkorát tarol a roma szavazók körében, mint 2010-ben a Fidesz a teljes lakosságra vetítve (52,7%). 

 

A roma szavazók megnyeréséhez ráadásul egy olyan riválissal is meg kell küzdenie Horváthéknak, amellyel valójában nem is egy pályán fociznak. Az ORÖ-t uraló Fidesz-szövetséges Lungo Drom ugyanis a rövidebb utat választva a kedvezményes nemzetiségi kvótára hajt, amelyekre a magukat előzetesen roma szavazóként regisztrált választók voksolhatnak majd. Az új szabályozás szerint ugyanis a 13 hazai kisebbség országos önkormányzatai is jogosultak jelölteket indítani a parlamenti választáson, ennek megfelelően kizárólag a Farkas Flórián vezette ORÖ (lényegében Lungo Drom) állíthat roma nemzetiségi jelölteket. 

 

Mindennek azonban ára van: a nemzetiségi listára ikszelők nem szavazhatnak országos pártlistákra. Magyarán, aki romaként regisztráltatja magát, egyedül az ORÖ (lényegében Lungo Drom) jelöltjeire szavazhat, így eleve kizárja magát az alól, hogy a jelenlegi parlamenti pártokat, esetlegesen az MCP-t is támogathassa.

 

Kisebbségek: pártokra nem

 

Tóth Zoltán úgy gondolja, nem lett volna szabad kizárni a kisebbségeket az országos pártlistára történő szavazástól. Ez a mostani álláspont és szabályozás kifejezetten unióellenes és kisebbségellenes politika – véli a szakértő, aki szerint ugyanilyen szabályozást a Fidesz nem fogadna el a határon túli magyarok számára. „Látszólag nagylelkű és azt mondja, hogy adok, de elveszi azt a jogot, hogy a pártokra is szavazhassanak a nemzetiségiek” – mondja Tóth.

 

Másként látja ezt a Haza és Haladás elemzője. „A nemzetiségi regisztráció részben alkotmányossági okokból, részben a nemzetiségek védelme érdekében feltétlenül szükséges. Ilyen korlátozás nélkül az adott nemzetiséggel semmilyen kapcsolatban nem álló jelöltek és választók döntenek a kedvezményes mandátum sorsáról, ahogy erre volt már példa a múltban a helyi önkormányzati választásokon. Az pedig nyilvánvalóan sértené a választójog egyenlőségét, ha a nemzetiséghez tartozó polgárok dupla szavazattal rendelkeznének, és egyaránt szavazhatnának pártlistára és nemzetiségi listára” – mondja Tordai Csaba, aki szerint egy 199 fős parlamentben akár egy nemzetiségi mandátumnak is döntő befolyása lehet a kormányzati főhatalom gyakorlására. 

 

„Természetesen a nemzetközi példákat figyelve több más modellel is találkozhatunk, viszont a magyar hagyományokat és a meglévő intézményrendszert szem előtt tartva nem mondhatjuk, hogy a jogalkotó egy rossz megoldást választott volna” – állítja Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója. Az előzetes regisztráció valószínűleg negatívan hat majd a nemzetiségi listákra leadott szavazatok számára, ugyanakkor mindez biztosíték is, hogy valóban az adott nemzetiségi identitást valló állampolgárok voksoljanak – mondja a szakértő, aki hozzáteszi, az másik kérdés, hogy az országos és a kisebbségi listára leadott egy-egy szavazat súlya között jelentős eltérés van. Részvételi szempontból ennek is lehet hatása a nemzetiségi regisztrációk számára.

 

Hányan regisztrálnak?

 

Egyelőre ugyan nem tudható, hogy hányan regisztráltatják magukat romaként, a 2010-es kisebbségi önkormányzati választásokon mindenesetre 133 ezer roma kérte felvételét a névjegyzékbe. A Századvég Alapítvány korábban előzetesen 24 ezerre becsülte a kedvezményes bejutáshoz szükséges minimális kisebbségi szavazatszámot, ez alapján a roma, a német, a román és a szlovák közösségeknek matematikai esélye nyílik a mandátumszerzésre – állítja a kutatási igazgató. Orbán Balázs András szerint kézenfekvőnek tűnik, hogy a közvetett demokratikus legitimációval rendelkező országos nemzetiségi önkormányzat állítson jelöltet az újonnan bevezetésre kerülő nemzetiségi listán. 

 

Tóth Zoltán szerint viszont ez a helyzet inkább a rendszerváltás előtti időszakhoz hasonlít: „1990 előtt a Hazafias Népfront kizárólagos joga volt a jelöltállítás, ez a mostani szabályozás ugyanaz. Ma Farkas Flórián kizárólagos joga a roma nemzetiségi lista állítása.” A regisztrációt egyébként pártoló Tordai Csaba ezt a kérdést hasonlóan látja. A Haza és Haladás elemzője szerint a jelenlegi szabályozás azzal jár, hogy az adott országos kisebbségi önkormányzatban többséggel bíró nemzetiségi szervezet – a kedvezményes kisebbségi parlamenti mandátum szempontjából – kisajátíthatja az adott nemzetiség képviseletét. "Ez biztosan nincs így jól: sokkal szerencsésebb lenne, ha bármelyik, az országos kisebbségi önkormányzatban képviselettel rendelkező szervezet állíthatna kisebbségi listát" – tette hozzá Tordai.

 

Bejutási küszöb 

 

Árnyaltabban fogalmaz az Országos Választási Bizottság volt tagja, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán alkotmányjogász, aki szerint izgalmas kérdés, hogy egy önálló alkotmányos jogállással rendelkező érdekképviseleti típusú szervezet milyen elv szerint állít nemzetiségi listát az országgyűlési választáson. Valószínűleg akkor lehet igazán sikeres a nemzetiségi lista a nemzetiségi választópolgárok körében, ha a jelöltek többféle véleményt jelenítenek meg – ez a felfogás lenne összhangban a demokrácia tartalmi értékeivel is – vélekedik a Magyar Helsinki Bizottság jelenlegi munkatársa. 

 

Kétségkívül jóval hatékonyabb érdekképviseletet jelentene, ha egy, a roma közösséget képviselő párt önálló frakciót tudna alakítani a parlamentben, ezzel nehezen megkerülhető tényezővé válva a politikában. Ez – a nagyobb nemzetiségi közösségek esetében – akár egy olyan szabályozási technikával is lehetséges, amely a nemzetiségi jelölő szervezetek mandátumszerzését a többi párttal azonosan szabályozza, azonban azt nem köti 5 százalékos bejutási küszöbhöz – vázol fel egy kompromisszumos megoldást Pozsár-Szentmiklósy.

 

Érdemes összefogni?

 

A Roma Sajtóközpontnak nyilatkozó elemzők véleménye alapján jövőre nem lesz roma párt a parlamentben. Legutóbb 2003-ban állt össze hasonló roma tömörülés, de akkor csak az országos nemzetiségi önkormányzat vezetése volt a tét, ráadásul Farkas Flóriánék ellenzékben voltak. Az MCP-vel szövetséges szervezetek ma már korántsem olyan erősek, mint amikor az MSZP volt hatalmon, így mozgósító erejük is kérdéses. 

 

A romák önálló politikai artikulációjának szükségszerűségében egyébként egyetértő roma politikusok és értelmiségiek ezért meglehetősen megosztottak abban, hogy mennyire jó ötlet most előállni egy összefogást hirdető, de vélhetően kiforratlan roma politikai érdekképviselet ötletével, hiszen ha mindez lufinak minősül, az könnyen súlyos hitelességvesztéshez vezethet. Néhány hónap múlva minden kiderül.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt