HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A cigány-magyar együttélésről gyűjtöttek egybe írásokat egy kötetben

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 November 05    Forrás: mti


Ez a cikk archív

Távolodó világaink - A cigány–magyar együttélés változatai címmel mutatják be kedden a Cigány Néprajzi Tanulmányok 16. kötetét a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában a Néprajzi Múzeumban.

Hirdetmény

A szerkesztő, Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum muzeológus munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy az 500 oldalas kiadványban 23 tanulmány olvasható, és a fejezeteket Molnár István Gábor újpesti cigányokról szóló fotógyűjteményének egy-egy darabja vezeti be. 
    

 

A tanulmányok közül több foglalkozik a múlt feltárásával, ide tartozik Binder Mátyás írása, amely az eddigi történeti kutatások alapján tekinti át a cigány-magyar együttélést. Az elemzés a 16. századtól a 20. századig terjedő időszakot öleli fel, a gazdasági és a társadalmi összefüggésekre helyezi a hangsúlyt.
    

 

Molnár István Gábor tanulmányában Újpest cigány lakosságának 170 éves történetét mutatja be a közösségre jellemző két foglalkozáson, a szegkovácsoláson és a muzsikusságon keresztül. Érdekesség a szerző családi fotógyűjteményéből származó, a kötetben látható sorozat, amely az újpesti roma családokat polgári miliőben ábrázolja.
    

 

Hiánypótló munka Máté Mihályé, aki a dél-dunántúli colári házaló cigány kereskedőkről írt. A Kaposváron és Dombóváron élő, valamint az onnan kitelepült cigányok történetét ismerteti személyes megfigyeléseken és interjúkon keresztül.
    

 

Lator Anna a magyarországi szintók kultúrájával foglalkozik egy mutatványoscsalád sorsán keresztül. A tanulmány jelentőségét növeli, hogy a mutatványos szakma visszaszorulóban van. Nagy Pál az úgynevezett érpataki modellt vizsgálja. A település polgármestere azt találta ki, hogyan lehet engedelmessé tenni a cigánycsaládokat úgy, hogy az önkormányzat megmondja nekik, mit kell csinálniuk a juttatásokért cserébe.
    

 

Bakó Boglárka tanulmánya egy romániai közösség életébe enged betekintést. Középpontba a segélyosztás napjának elemzését helyezi, emellett a falu magyar, román és cigány csoportjainak hierarchikus viszonyairól is pontos képet kap az olvasó, hiszen a cigányok egy hónapban egyszer, segélyosztáskor mehetnek be a falu központjába vásárolni. 
    

 

Feischmidt Margit és Szombati Kristóf közös értekezésében Gyöngyöspata nagy sajtónyilvánosságot kapó 2011-es megszállásával foglalkozik. Az előzmények és motivációk megértése alapos kutatást és elfogulatlan nézőpontot kívánt. 
    

 

A Budapest IX. kerületi Romani Platni lakásétterem létrejöttét, működését és konfliktusait mutatja be a gasztronómián keresztül Szivák Fruzsina tanulmánya. Fleck Gábor és Orsós János a sajókazai Doktor Ámbédkar Iskola, illetve a Dzsaj Bhím közösség létrejöttének és működésének körülményeit, a környezet attitűdjének hatásait ecseteli. 
    

 

Márta nővérnek az arlói misszióról szóló, személyes hangvételű írása a szociális munka örömeiről és kudarcairól ad számot. Feldmár Nóra egy sikeres kísérletről, az általa levezetett toldi biobrikettprogramról számol be. A projektből az is kiderül, hogy vannak olyan innovatív megoldások, amelyek valóban működnek és képesek "megingatni a kilátástalanságot" - összegezte a kötet tartalmát Szuhay Péter.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 április   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A Jelölt – Tükörkép a valóságról

  • A Nemzetközi Romanapon

  • Setét Jenő: Egyenjogúságot a roma kultúrának!

  • Mozgolódnak a romák – alakul az új szövetség

  • Beer Miklós: Új Trianon fenyeget



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt