HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Fergeteges asszimiláció, avagy a cigánysághoz integrálódó Európa

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 Október 06    Forrás: RomNet-HBAgaléria megtekintése


Ez a cikk archív

Európát integrálta volna a cigánysághoz egy meseszerű, a királyné, a gróf és a cigánylány történetét elmesélő táncelőadásában az ExperiDance, de a történetből inkább egy erőszakos asszimiláció, vagy a szegény lány és a királyfi története rajzolódott ki. A produkcióra vonatkozó Fergeteges cím a 100 Tagú Cigányzenekar szólistáit illeti, és bebizonyosodott: az asszimilációval nem csak a cigány kultúrát, hanem önmagunkat is elveszíthetjük. 

Hirdetmény

A műsorismertető szerint Román Sándor tánctársulata, az ExperiDance Production és a 100 Tagú Cigányzenekar 40 szólistájának különleges, új produkciójában az 1800-as évek második felének elfeledett világa elevenedik meg. Álom-, és meseszerű előadás. A szó szoros értelmében. A zene, a tánc, a művészek produkciója magával ragadó, a néző az egyik ámulatból a másikba esik. Még akkor is, ha a néző számára maga a cselekménysorozat nem is annyira egyértelmű és világos. Maga a történet – még ha kicsit zavarosan is - főként a főúri palotában rendezett bálon zajlik, de a beteljesületlen szerelemről szőtt történet nehezen, erőlködve illeszkedik az Osztrák-Magyar monarchia korába.  

 

Előadás-ExperiDance

 

A történet hősei: egy gyönyörű királyné, egy daliás gróf és egy csodaszép cigánylány, akik „eltáncolják a mindenki által egyszer már biztosan megélt, soha be nem teljesülő szenvedély felfokozott, gyötrelmes majd belenyugvó pillanatait”. Az előadás alaptörténete az a legenda, hogy a magyar történelem egyik legkultikusabb női alakja, Sissi, a magyarok királynéja, az osztrák császár, Ferenc József felesége és Andrássy Gyula gróf között szerelmi viszony alakult ki.  A királyné (Kapitány Dorottya) a gróf (Patonai Norbert) és a Cigánylány (Morvai Veronika), valamint az ifjú herceg (Benkő Dávid) egymással vívódik, így a producer, Vona Tibor ötlete alapján Meskó Zsolt által megírt történetben - nézői szemmel - kis összevisszaság alakul ki.

 

A gróffal véletlenül találkozó cigánylány úgy kerül a főúri bálterembe, mint Hamupipőke a mesében. A cigánylány szépségével megbabonázza a grófot, aki nem tud dönteni a királyné és a szenvedélyt, az őszinte és tiszta érzést megtestesítő egyszerű lány között. A királyné belemenve a játékba eszközként, saját kénye-kedve szórakoztatásaként használja fel a cigánylányt. Az előkelő báli ruhába öltözetett és a királyné gyűrűjével felékszerezett cigánylány kegyeiért nem csak a gróf, hanem az estélyen résztvevő nemesek és nagykövetek is versengenek. Ha nem is üvegcipellő próbálgatással, szembekötős játékkal keresik az urak az „igazit”, és a különféle nemzetek, az orosz, a bajor és a spanyol nagykövet táncaik versenyével, majd (Hacsaturján kardtánc) kardpárbajban és csatát vívva küzdenek a már ruháját is lecserélt, az udvari főurakhoz asszimilálódott lány szívéért és a kegyéért.

 

Johann Strauss Éljen a magyar! szerzeményének előadása végén kissé furcsának tűnik, hogy a gyönyörű jelmezbe öltözött táncosok egyike nemzeti színű lobogóval tűnik fel az obeliszkek között.  Azt érezni, hogy az előadás során Brahms V. magyar táncában egy egész nemzet térdel le a nemessé vált cigánylány előtt, behódolva a hölgy szépségének. A Monti csárdás előadására a főszereplő gróf lelki vívódása, a kesergés és a bánatos hangvétel szintén visszásnak tűnik, így kissé nehéz megérteni az író mondanivalóját, szándékát. A teljes előadás csúcspontjának, és a legjobban kidolgozott, leglátványosabb elemének kétség kívül Mozart Török indulójára táncoló marionett bábuk voltak, amely megmutatta az ExperiDance Táncművészeti Főiskolát végzett, hivatásos táncosainak igazi tudását. Az egész estében hiányérzet talán abban adódik leginkább, hogy maga a cigány közösség egyetlen tánc erejéig jelenik meg, és a felcsendülő dallamokra a magyar néptánc disszonánsnak hat. Ráadásul a főszereplő már az előadás első negyedórájában „levetkőzi” cigányságát, származására csak a hajába tűzött rózsa emlékezet, és identitását, az igazi cigány táncot egyetlen estben sem interpretálja.  

 

Tény: a teljes produkció legnagyobb teljesítményét Lendvay Csócsi József prímás nyújtotta, aki nemcsak a zenekar élén állva irányította az ország legkiválóbb cigányzenészeit, hanem az előadás látható részévé válva muzsikálta a Csak egy kislány van a világon című nótát a szerelmi bánatos grófnak.

 

A báli pompa után érezhető a rideg valóság: ébredés a cigánytáborban. Az elszakadás, a kitaszítottság. Az, hogy az integrációs törekvés átcsap az erőszakos asszimilációba. Azért, hogy megéljük álmainkat, beteljesüljön, megvalósuljon a hollywoodi köntösbe öltöztetett mese, és egymásra találjon a két szerető szív. Az őszinte érzelmet közvetítő cigánylány szívében is dúló szerelem mutatja meg az élet igazi értelmét és szépségét, azt, hogy valójában sem a pompa, sem a dicsfény, sem pedig a nemesi vérvonal nem számít igazán, csak a lélek. A környezetéből kiszakított, kitagadott lány rokonai nem kapnak meghívást, nem vesznek részt az eljegyzésen, így egy magányos, örömében egyedül osztozó, nemessé emelt lány köszön vissza az előadás végén. Így lett kerek a világ, így integrálódott Európa a cigánysághoz a zenén keresztül. Büszkén és önfeledten szólal meg az előadás végén a Pacsirta, hogy világgá kürtölje ezt a nagyszerű történetet és a 100 Tagú Cigányzenekar talán eddigi legnagyobb produkcióját. Újra megerősítették a hitetlenekben is, hogy a cigányzene az egyetemes kultúra szerves része, és a táncosok és a zenészek Magyarország legnagyobb és legnagyszerűbb nagykövetei. Ezt mutatta meg a 100 Tagú Cigányzenekar 40 szólistája az ExperiDance táncosain keresztül, és a premier előadás végén méltán hajolt meg a színház teljes vezetése és tánckara a zenekar előtt, hiszen nélkülük ez a produkció mit sem érne. Mert ha a zenét nem a Magyar örökség díjjal kitüntetett zenekar szolgáltatja, a legnagyszerűbb táncosok produkciója is csak csetlő-botló, ügyetlenkedő próbálkozásnak tűnne.

 

Összességében a zenészek és a táncosok művészi produkciója megérdemli az ünnepet, a 20 percen át zúgó vastapsot, és a Palotást. Még akkor is, ha a történet nem mindenki számára egyértelmű. Mert a gyönyörű jelmezekben táncoló művészek, és az ország legkitűnőbb zenész szólistái elfedik a hiányérzetet.  Bufó Rigó Sándor, Lendvai Csócsi József és Suki András prímások és Ökrös Oszkár cimbalomművész szólistaként is maradandó élményt és emléket teremt ebben az előadásban is. Hogy Hamupipőke vagy a királynő, esetleg a cigánylány mit is akart a mesében, már nem is annyira fontos. Mert nem kell mindig megérteni, vagy megmagyarázni azt.

 

A Fergeteges - A királyné, a gróf és a cigánylány előadása a budapesti Ram Colosseumban látható, de Szigetszentmiklóson, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben és Győrben is részesei lehetnek a nézők ennek a varázslatos, gyönyörű álombeli utazásnak.

 

Hidvégi-B. Attila

 

Fotógaléria az előadásról: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=681533



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Kárpátaljai magyar cigányok ellen hajtottak végre pogromot

  • Az ukrán nagykövet is elítélte a kárpátaljai romák elleni támadást

  • Közmunkások lázadása - Ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadni

  • Fizetős játszótérről nyilatkozott, elvitték a rendőrök

  • Járóka Lívia: véget kell vetni a kárpátaljai romák bántalmazásának!



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt