2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Államosított szegregáció
2013. 09. 06. 00:00

„A kabinet szándékai szerint olyan oktatási rendszert hoz létre, amely nem konzerválja a társadalmi csoportok közötti szakadékokat, hanem minden gyermeknek, éljen bárhol az országban, esélyt ad ...

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta pár napja. Balog Zoltán humánminiszter is sokszor elmondta, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele az integráció irányába tett lépés, hiszen az iskolák működéséért már nem az önkormányzatok, hanem az állam a felelős.

Csakhogy az, ami most Jászladányban történik, mindennek az ellenkezőjét bizonyítja. Nagyon úgy fest, hogy az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), a megyei kormányhivatal és a jászladányi önkormányzat folytatja a hátrányos helyzetű roma gyerekek elkülönítését. Elsőként az Index tudósított arról, hogy az önkormányzat milyen fondorlatos eljárással menti át a szegregációt, katolikus segédlettel.

 

A jászladányi ügy 2000-re nyúlik vissza. Az akkori polgármester, Dankó István idején az önkormányzati iskola épületében a testület jóváhagyásával magániskolát nyitottak. Az iskola fenntartására létrehozták a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítványt, és tandíjassá tették az intézményi munkát, s ezzel kizárták azt, hogy a szegény gyerekek beiratkozhassanak. A Magyar Bálint vezette oktatásirányítás felismerte, hogy az alapítványi iskola létrehozása mögött az a szándék áll, hogy a roma és nem roma gyerekek ne tanulhassanak együtt. 2007-ben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet pert indított Jászladány és az alapítvány ellen. Azt kérték a bíróságtól, állapítsa meg az etnikai és társadalmi/vagyoni helyzeten alapuló jogellenes elkülönítést. Hosszú pereskedés után 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a települést a jogsértő állapot megszüntetésére. A deszegregáció konkrét módjának meghatározását pedig új eljárásra bízta, amely jelenleg is folyamatban van.

 

Az ítélet ellenére nem történt semmi. Mindeközben a polgármesteri székben Dankó Istvánt a fideszes Drávucz Katalin követte. Ekkor élénkült meg újra az önkormányzat: a tervekből kiderült, a település konzerválni akarja a különböző társadalmi helyzetű gyerekek elkülönítését. Ehhez a katolikus egyházat hívták segítségül: ez a deszegregáció érdekében folyamatban lévő perben derült ki, méghozzá akkor, amikor a CFCF már a KLIK-et is perbe hívta, lévén az önkormányzati iskola fenntartója január elsejétől az állam. A perben világossá vált, hogy az alapítványi iskola csődben van, tartozást halmozott fel az önkormányzat felé, ezért az intézmény a megyei kormányhivatallal felvette a kapcsolatot a jogutódlás kérdésének megoldása érdekében. Az önkormányzatnak az az ötlete támadt, hogy az alapítványi iskolásokat az egri érsekség alá tartozó Kolping Iskolafenntartóhoz „menekíti” az integráció elől. Nyáron lapunk beszámolt erről a helyzetről, és megírtuk, ha az állam a szegregációt valóban meg akarja szüntetni, ez az a pillanat, amikor ezt megteheti. Hiszen a megyei kormányhivatalon és a KLIK-en múlik, engedélyezik-e a felekezeti iskola megindítását. Ma már tudjuk: a kormányhivatal nem akadályozta meg a szegregáció fenntartására tett kísérleteket, és szeptemberben az exalapítványos gyerekek katolikus iskolába járnak.

 

A CFCF munkatársai szeptember másodikán, hétfőn, az új tanév első napján délelőtt 10 órakor érkeztek Jászladányra. Azt tapasztalták, hogy a nyáron csődbement alapítványi iskola gyerekei a Szászbereki Kolping Katolikus Általános Iskola tagintézményeként működő egyházi iskolában már a tanórákon ültek.

 

– Ez azért volt megdöbbentő, mert múlt pénteken, azaz augusztus harmincadikán beszéltem a szászbereki iskola igazgatóhelyettesével. Szerettem volna ugyanis elintézni huszonegy jászladányi roma gyereknek is a beiratkozást. Az igazgatóhelyettes délután fél négykor azt a tájékoztatást adta, hogy nem tudja, hol lehet az iskolájukba beiratkozni. Azt sem tudta, megkapták-e a működési engedélyt ahhoz, hogy Jászladányban tagiskolát indíthassanak – mondja Kegye Adél, a CFCF ügyvédje, hozzátéve: az alapítvány huszonegy roma szülő beiratkozási kérelmét juttatta el péntekig a katolikus iskolának. Ugyanakkor hétfőn 10-kor 160 volt alapítványos gyerek már ott ült, beíratva, az iskolapadban. Az a huszonegy roma gyerek viszont – mondhatnánk: „természetesen” – nem ebben az iskolában kezdte el a tanévet. Az ő családjukat ugyanis senki sem értesítette a működési engedély kiadásáról és a beiratkozásról.

 

– A kormányhivatal nekünk azt a tájékoztatást adta, hogy azért csak az utolsó pillanatban lett meg az egyházi iskola engedélye, mert a tanulói jogviszony rendezése időt vett igénybe. Vagyis valamennyi, korábbi alapítványi iskolás eleget tudott volna tenni tankötelezettségének az állami iskolában, így hát nem igaz az, hogy az alapítványi iskola korábbi tanulói iskola nélkül maradtak volna. A katolikus iskola igazgatója ezzel érvelt. Csakhogy a megszűnt alapítványi iskola gyerekeinek tanulói jogviszonya a nyáron sem szakadt meg. Annak érdekében ugyanis, hogy időben megérkezzenek a tankönyvek, a tanulók egy része egy jászladányi állami iskolába, egy másik része a szászbereki iskolába iratkozott – fejti ki Kegye Adél. A CFCF azt gyanítja, hogy az önkormányzat és a KLIK is összejátszott, hiszen azt az épületrészt, amelyben most a katolikus iskola működik (és az önkormányzat tulajdonában áll), idáig az állami iskola tanulói használták.

 

Az eddigi működés a KLIK és az önkormányzat közt az épület használatára vonatkozó vagyonkezelési szerződésen alapult. Ahhoz azonban, hogy az iskolaépületben most már a katolikus iskola működhessen, a KLIK-nek az épülethasználati jogáról le kellett mondania, vagyis: maga is hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. A jogvédő szervezet új per indítását tervezi a jászladányi önkormányzat, a KLIK és a katolikus egyházhoz tartozó Kolping Iskolafenntartó ellen.

 

Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, miért engedélyezte az illetékes kormányhivatal a jászladányi felekezeti tagiskola működését? Azt írták, hogy bár a kormányhivatalok valóban a KIM-hez tartoznak, de az oktatási főosztályaik felett a szakmai irányítási jogokat a humántárca gyakorolja. Ezután elküldtük kérdéseinket az Emmi sajtóosztályának is, de onnan lapzártánkig nem kaptunk választ. Az ombudsman hivatalából úgy értesültünk, hogy Szabó Máté áttekinti a Jászladányban kialakult helyzetet és annak alapján dönt, vizsgálatot indít-e.

Nyíregyháza: folytatódik a per

 

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) folytatja azt a pert, amelyet tavaly indított a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje ellen. Tavasszal annak reményében szüneteltette az alapítvány az eljárást, hogy sikerül megegyezésre jutniuk a Nyíregyházán kialakult iskolai szegregációs helyzetben a vitában álló feleknek.

 

A görög katolikus iskolafenntartót azért perelte be a jogvédő szervezet, mert álláspontja szerint a hatályos törvényeket megsértve indított iskolát Nyíregyházán, a Guszev-telepen. A korábban itt működő iskolát az akkori önkormányzat 2007-ben bezárta a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt. 2011-ben azonban – a város új, fideszes vezetésének közbenjárására – a görög katolikusok újranyitották. A CFCF álláspontja szerint az egyház annak ellenére ragaszkodott a telepi iskolához, hogy Nyíregyháza központjában, néhány megállónyira a teleptől fenntart egy másik iskolát is: egy felszerelt, felújított intézményt. Ide is vihették volna a gyerekeket. A per már elindult, amikor Balog Zoltán (képünkön) humánminiszter többször kifejtette véleményét az ügyben: a görög katolikusok mellé állt, szerinte a többségi iskolából kihagyni és csak szegény, illetve roma gyerekeket egy iskolában oktatni valójában nem szegregáció, hanem felzárkóztatás. Balog önként szállt be tanúként a perbe. Meghallgatása során jelezte, hogy moderál a vitázó felek között, hogy a per szüneteltetése során megegyezésre juthassanak.

 

Megkérdeztük a CFCF igazgatóját, közeledtek-e az álláspontok. – Nem, ellenkezőleg – válaszolt Mohácsi Erzsébet, hozzátéve, a görög katolikus püspök hallani sem akar az iskola bezárásáról vagy alsó tagozatos kisiskolává alakításáról. Már középiskolát is szeretnének a telepen. – Ezen a ponton nincs min egyezkedni. Elküldtük a bíróságnak a per folytatásáról szóló kérelmünket. Szeptember végére kaptunk is időpontot – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy Balog Zoltán mégsem vett részt az egyházzal folytatott egyeztető megbeszéléseken. – Írtam neki egy levelet, és beszámoltam róla, hol tartunk a tárgyalásokon a püspökkel, de a megkeresésemre sem reagált – fogalmaz Mohácsi Erzsébet, aki a miniszter által gründolt antiszegregációs kerekasztalnak is tagja. Ezt a fórumot Balog a szegregáció felszámolása érdekében hozta létre, azonban működését a nyáron szüneteltette. Az Emmi a tagokat úgy értesítette, hogy augusztus végén folytatódik az ülésezés. De nem folytatódott.