HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Tiltakozó roma szervezetek

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 Július 05    Forrás: Cz. G. | Népszabadság


Ez a cikk archív

Roma szervezetek súlyosan jogfosztónak és diszkriminatívnak tartják a választójogi törvény egyes rendelkezéseit, ezért utólagos alkotmányossági normakontrollt kérnek Áder János köztársasági elnöktől és Szabó Máté ombudsmantól. Ezt a szándékát Horváth Aladár (Roma Polgárjogi Mozgalom), Bordás Géza (Magyarországi Cigánypárt) és ifjabb Bogdán János (MCF – Roma Összefogás Párt) közösen jelenti be ma délelőtt a Sándor-palota előtt.

Hirdetmény

A sajtótájékoztatóra szóló meghívó hangsúlyozza: 2013 szeptemberében választói névjegyzékbe kell vetetniük magukat azoknak a kisebbségekhez tartozó magyar választópolgároknak, akik nemzetiségi parlamenti képviselőt kívánnak választani. Akik regisztrálják nemzetiségüket, elveszítik jogukat, hogy pártlistára szavazzanak. A tiltakozó cigány vezetők szerint az is előfordulhat, hogy azok, akik viszont nem regisztrálják magukat, nem szavazhatnak a jövő őszi kisebbségi önkormányzati választáson. A roma szervezetek különösen sérelmesnek tartják a választójogi törvény azon rendelkezését, amely a 2010-ben megválasztott országos nemzetiségi önkormányzatok kizárólagos jogává teszi a nemzetiségi lista indítását.

 

A romák esetében például a kisebbségi ellenzék nem állíthat ellenjelöltet a regnáló Lungo Drommal szemben. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Farkas Flórián, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke fideszes pártlistán vagy cigány nemzetiségi listán indul-e. A közelmúltban erről csak annyit sikerült megtudnunk, hogy Farkas Flórián indulásáról a Fidesz és a Lungo Drom „képviselők jelölésére jogosult, alapító okiratban meghatározott szervei” fognak megállapodni, és a döntésről azon nyomban tájékoztatják a közvéleményt. A mostani fideszes többségű parlament máskülönben húszéves adósságot törleszt azzal, hogy a nemzetiségeket 2014-től országgyűlési képviselethez juttatja. A nemzetiségek ehhez való jogát már az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény rögzítette.

 

A pillanatnyi állás szerint egy adott nemzetiség lista akkor szerez egy kedvezményes mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja. (A magyarországi németek becslése szerint ez durván 19-24 ezer szavazatot jelent.) Ahogyan korábban is írtuk: elvileg nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége. Hisz a második jelölt esetében már nincs kedvezményes mandátum, a nemzetiségi listák ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a pártlisták. A tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség közül csak a cigányoknak és a németeknek van reális esélyük arra, hogy egy-egy „teljes jogú” képviselőt a törvényhozásba küldjenek.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt