Sutka City TV névvel indult kizárólag romáknak szóló televízió Párizsban. A televízió célja, hogy bemutassa „a romák valódi arcát” – derül ki a France 24 televízió riportjából.
A 2012 szeptemberében indult párizsi televízió a világ első romáknak szóló televíziója. Belefektettem mindent, amim volt, minden megtakarításomat – jelentette ki Adrijano Dzeladin, egy macedóniai roma, a televízió tulajdonosa.
A televízió megalapításának ötlete 2010-ből származik, amikor a tulajdonos, Adrijano Dzeladin meghallotta Jean Jacues Bourdint beszélni egy rádióban. Bourdin a romák Párizs egyik kerületéből való kitiltásáról beszélt, amikor a macedóniai roma felhívta a rádiót és elmondta: megmutatom én majd a romák igazi arcát.
Két évvel később a Sutka Televízió megkezdte sugárzását Párizs XIX. kerületében.
Dzeladin szerint mindent megtanult, amit egy egyszemélyes televízió működtetéséhez szükséges, csak azért, hogy megmutassa: nem mindenik roma delikvens, tolvaj.
„Van kultúránk, himnuszunk, zászlónk, tisztességünk. Lehetünk újságírók, orvosok, festők. De csak kevesen tudják ezt” – fogalmazott a televízió-tulajdonos, majd hozzátette: a műsorokban nagyrészt roma nyelven beszélnek, mindenki a saját dialektusán.
A műsorok nagy részében (főleg főző, kulturális és zenei programot kínál a Sutka Televízió) a nézők élőben bekapcsolódhatnak és elmondhatják véleményüket az adott témáról.
„Függetlenül attól, hogy Szerbiából, Macedóniából, Romániából, Bulgáriából, vagy máshonnan jönnek a romák, a hagyományok változnak, és az emberek ki akarják fejezni véleményüket” – folytatta Dzeladin.
A fiatal televízió jelenleg is problémákkal küszködik, miután egy kétszemélyes stáb, Adrijano és „jobb keze” lát el minden feladatot. A tulajdonos foglalkozik a műsorvezetéssel, a technikai feladatokkal, a rendezéssel, marketinggel, így megtörténik, hogy technikai problémák is felmerülnek. Egy másik bosszúságot az okozza, hogy nincs megfelelő helye a televíziónak. Jelenleg egy párizsi lakásból sugároznak.
„Igen, nem vagyunk a Francia Televízió, sem a TF1” – nyugtázta Dzeladin, aki szerint nincs jelentősége ennek, és nagyon büszke „gyerekére”.