HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Ellehetetlenül a szegedi roma tanoda? – a város nem támogatná az intézményt

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  roma, tanoda, szeged, Nagy Mihály
2013 Február 19    Forrás: szegedma.hu


Ez a cikk archív

Egy kisebbség sorsa mindig a többségétől függ – ez nem jól hangzó jelmondat, Szeged egészének érdeke, hogy támogassa cigányság integrációját. Ennek egyik szép példája a tavaly októberben példás összefogással megnyílt roma tanoda, melynek fenntartását idén nem kívánja támogatni a város egyetlen fillérrel sem.

Hirdetmény

Az októberben megnyílt Rákóczi utcai roma tanoda létrehozásáért is sokan tettek, az önkormányzat és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat mellett többek között a Szegedi Védegylet, a Szegedi Tudományegyetem, a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola, a piarista rend, míg a mindennapi teendőkből a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói is kiveszik a részüket. A munka szépen és rendben folyik, a tanodába járó gyermekek tanulmányi eredményei javulnak, de nem csak felzárkóztatás zajlik a falak között, igazi közösség jött létre. A város tavaly a költözéshez hozzájárult, de a fenntartási költségekhez már nem nyújt támogatást. A közel egy tucat nemzetiségi önkormányzat kap 730 ezer forintot, illetve az Osztrovszky utcai közösségi ház fenntartását finanszírozzák 16 millió forinttal.

Az éves rezsiköltség kétmillió forint, önkéntesek ingyen tanítanak

„Itt nem csak korrepetálás folyik, itt ki tudnak kapcsolódni a gyerekek és szüleik egyaránt. Olyan közegre találtak, ami hiányzott eddig, hogy ki tudjanak törni a mélyszegénységből, kilátástalan helyzetükből” – magyarázta Nagy Mihály. A Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke portálunknak elmondta, megdöbbenéssel szembesültek azzal, hogy a város idei költségvetésében nem szerepel a tanoda támogatása. A mintegy 150 négyzetméteres épület éves rezsiköltségét kétmillió forintra becsüli az elnök, a tanoda tényleges működéséért sokat tevők önkéntesen álltak az ügy mellé, fizetséget nem kapnak munkájukért. A nemzetiségi önkormányzat nem tudja fizetni a számlákat, úgy érzik, a folyamatos működtetés veszélybe került. „Nem adjuk fel, nem hagyjuk veszni ezt a kezdeményezést és a közösséget, de egyelőre fogalmam sincs, honnan juthatunk forrásokhoz” – magyarázta.

„A mi szüleink idején és az én gyermekkoromban sem voltak ilyen lehetőségek. Nem szeretnénk, hogy megszűnjön, mert itt tanulhatnak a gyerekek, tényleg foglalkoznak velük” – magyarázta Kovács Zoltán. Kolompár Kálmánné is hálás a tanodában folyó munkáért, mely számukra már kézzelfogható eredményeket is hozott. Szeptemberben kezdte az első osztályt Adrienn, s eleinte sok panasz volt rá a mentortanár részéről, hogy a kislány nem csinál meg mindent órán, amit elvárnak tőle. „Amióta a tanodába jár, nincs már rá panasz, 90%-os felmérőket ír, szépen olvas, és nem kell kérlelni, hogy leüljön tanulni” – mondta el az édesanya.

Össztársadalmi érdek a program hosszú távú támogatása

„A környékbeli romákban nincs sok lehetőségük arra, hogy valahol jól, illetve otthon érezzék magukat. Ez a tanoda alkalmas arra, hogy kiteljesedjenek, mert itt szeretet kapnak, sikerélményeik lehetnek. A városnak kötelessége az ilyen jellegű kezdeményezéseket támogatni. Az nem megy, hogy csak beszélünk róla, elhúzzuk a mézesmadzagot, aztán hagyjuk elveszni” – utalt Hajdú Géza a Cserepes sori Amaro Kherre, amit felépítettek, később nem támogatták, s az enyészeté lett. A romológus szerint fel kellene fogni, hogy hiába jó egy kezdeményezés, ha nem kap támogatást, akkor elbukik. „Nem szabad elfelejteni, ez nem a cigányok bűne. A kisebbség sorsa ugyanis mindig a többségétől függ, amit az akar vagy enged, csak olyan lehetősége van a kisebbségnek” – hangsúlyozta. Hajdú Géza szerint senkinek nem érdeke, hogy a cigányok rossz helyzetben legyenek, ezért is kell támogatni minden olyan kezdeményezést, ami hátrányaikat kiegyenlíti, hogy a cigányok gyereke is ugyanolyan lehessen, mint bármelyik másik. „Olyan hozadéka van az itt folyó munkának, ami felbecsülhetetlen. Egy várost építünk, adjuk meg nekik is a lehetőséget” – jelentette ki.

Mihók Barbara a Szegedi Védegylet tagjaként kísérte végig a roma tanoda eddigi működését. „Harminckét ember dolgozik a szülőkön kívül önkéntesen azért, hogy működjön a tanoda. Ha ezt forintosítanánk, akkor több millió forintot kapnánk, ezért is tartjuk elképesztőnek, hogy a működéshez szükséges források a jelen állás szerint nem állnak rendelkezésre. Nemhogy nem honorálja a város, hogy emberek ingyen dolgoznak itt, hanem ki akarják húzni a lábuk alól a szőnyeget” –fogalmazott. Megjegyezte, egy buszmegálló felújítása többe kerül, mint a tanoda éves rezsije.

A politikai érdekek felülírhatják a szakmaiakat Rafael György szerint, hiszen nem pusztán a pénzről szól, hogy egy képviselő kiáll-e a cigányság mellett. „Rendet kellene már tenni a fejekben, mert a társadalmi integráció nemcsak a közvetlenül érintettek érdeke, hanem mindenkié. Nem mindegy, hogy segélyezett lesz valakiből, vagy netán az adott gyereknek lesznek álmai, kinyílik a szeme és tanulni fog” – hangsúlyozta. Ezt saját példájával is alá tudja támasztani, ő sem azért tanult és szerzett diplomát, mert jobb képességű volt a többieknél, hanem mert akár a nevelőotthonban vagy a plébánián egyaránt volt egy jó közösség, voltak olyan emberek, akik példát mutattak neki és inspirálták. „Itt nem a bűnözőknek adunk pénzeket, nem börtönből akarunk kihozni elítélteket, hanem olyan gyerekeknek akarunk esélyt adni, akik csak itt a tanodában juthatnak hozzá olyan értékekhez és belső erőforráshoz, ami a jövőjük alapja lehet” – közölte Rafael György.

A gyerekek oktatását, felzárkóztatását végzők is kiállnak a tanoda mellett

Bácsi János, a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola igazgatója a tanoda konkrét céljaival kapcsolatban elmondta, a programok elősegítik a gyerekeknek iskolai sikereit, de segít abban is, hogy a speciális nevelést igénylő gyermekek (SNI, HHH) és családjuk szakellátáshoz jussanak. A szülők és testvérek számára egyaránt nyitott intézmény olyan képesség- és tehetségfejlesztő, értékközvetítő, amely hozzásegíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a továbbtanuláshoz, a későbbiekben pedig megadja a lehetőséget munkába állásához.

Önkéntesek egy csoportjával, pedagógusokkal, egyetemi hallgatókkal indították el a munkát a Rákóczi utcai tanodában. A jelentkezők felmérését követően megtervezték fejlesztésüket, minden tanuló kapott maga mellé egy főiskolai hallgatót, aki heti egy alkalommal egy órát foglalkozott a tanulóval. „Elértük azt, hogy a gyermekek szívesen jönnek, nagy részüket szülő és testvér elkíséri. Az iskolai visszajelzések alapján iskolai teljesítményükben fejlődés figyelhető meg” – számolt be eddig munkájukról Bácsi János. Az igazgató szerint annak kellene utánaszámolni, hogy az infrastruktúra működtetése a drágább, vagy azoknak a segélyezése, akik nem végzik el az iskolát, nem tanulnak szakmát és nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.

„Minden olyan program, ami segíti a romák integrációját, a társadalom elemi érdeke” – szögezte le a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója. Mészáros Ferenc portálunknak elmondta, élő napi kapcsolatuk van a roma tanodával, a szakkollégium hallgatói ugyanis kötelezően teljesítendő önkéntes munkát végeznek ott, heti rendszerességgel korrepetálnak roma gyerekeket. „Ez egy sikeres együttműködés mindkét fél részéről, a tanodába járó gyerekek tanulmányi előmenetelét segíti ez a munka, a másik oldalról pedig a szakkollégium hallgatóiknak ez egy jó példa. Programunk sarokpontja, hogy érzékenyítsük kollégiumunk hallgatóit, hogy tudják, feladatuk van ezen a téren” – részletezte Mészáros Ferenc.

Szabó László piarista szerzetes is kiáll a tanoda mellett. „A tanoda egészéről azt tudom mondani, hogy ez elérhető eszközök közül az egyik legalkalmasabb módja a felzárkóztatásnak és a társadalmi integrációnak. A gyerekek a személyes figyelemre épülő foglakozásokon jó eséllyel behozhatják az iskolai lemaradást. A kiscsoportos munkaszervezésnek köszönhetően mindenki figyelemben és segítségben részesül, senki nem érzi magát vesztesnek vagy kevesebbet érőnek. A közös játékok során együttműködést tanulnak” – fogalmazott. Szabó László szerint, ha elveszik a roma tanodát a gyermekektől, akkor az értékes élet utolsó esélyétől fosztjuk meg őket, emellett elkötelezett önkéntesek sokaságától is elfordulnak. „Ha a döntéshozók lemondanak a tanodáról, akkor a lemorzsolódás és a további szegregáció mellé teszik voksukat” – szögezte le a szerzetes. Szabó László szerint az integráció és az oda vezető út nem adminisztratív cselekedet, hanem a leszakadottakhoz és a mélyszegénységben lévőkhöz való személyes és hosszan tartó melléállás.



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   LIFE  | 2013 Február 20 18:08:47 like(1) dislike(0)

Botka és a romák...Hmm.. Volna mit mesélnem! :(


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • A KÁVÉHÁZI CIGÁNYZENE NEM A MÚLT SZÁZADÉ!

  • Különleges koncertre készül a Gandhi Pécsett

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt