A Jobbik tagjai és szavazói a cigányokkal és a zsidókkal szemben határozzák meg magukat. Az egyik társadalmi csoportot az „alulról lehúz", a másikat a „felülről lenyom" érzet miatt utasítják el.
Magyarországon 2006-ban jelent meg és kezdte tematizálni a közbeszédet a cigánybűnözés kifejezés. 2006. október 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán ekkor lincselték meg és verték halálra Szögi Lajos földrajz-biológia szakos tanárt. Az áldozat kocsijával -amelyben benn ült két kislánya is – a falun áthajtva egy elé lépő helyi roma kislányt majdnem elsodort. Ekkor autójával megállt, hogy meggyőződjön róla, a gyereknek nem esett baja. Bár a kislány nem szenvedett sérülést, hozzátartozói mégis rátámadtak a tanárra, kirángatták a volán mögül és gyermekei szeme láttára halálra verték.
Az eset óta tovább radikalizálódott a cigányellenesség hangneme – fejtette ki Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója.
A következő fordulópontnak 2009. február 8-a tekinthető – tette hozzá – amikor Marian Cozmát, az MKB Veszprém kézilabdacsapat tagját néhány roma fiatalember (Raffael Sándor, Németh Győző, Sztojka Iván) szíven szúrta. Azóta a Jobbik támogatottsága emelkedik, a teljes népesség körében jelenleg nagyjából 10 százalékon áll, amely közel azonos az MSZP népszerűségével.
Ez a fajta radikalizmus Magyarországon újszerű volt. 1998 és 2002 között ugyan volt egy már szélsőjobboldali párt, a MIÉP a Parlamentben, ám ők nem a cigánybűnözés témával érték el sikereiket – emelte ki Bernát Anikó. A 2010-es választás nagyfokú politikai átalakulást eredményezett, a 2002 és 2006 között bebetonozott kétpártrendszert törte szét – hangsúlyozta Fábián Zoltán kutató.
Bernát Anikó a radikalizmus és cigányellenesség gyökereit egy korábbi, 3 ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatással mutatta be. Eszerint tízből nyolc magyar úgy véli, a cigányoknak végre dolgozniuk kellene (a hangsúly a végre szón volt), hogy a problémák megoldódjanak. Tízből hatan egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy a cigányoknak a vérükben van a bűnözés. Tízből négy magyar szerint jó az, hogy léteznek még olyan szórakozóhelyek, ahova a cigányokat nem engedik be. E kijelentések mindegyikével tízből 3 magyar egyetért. És ez függ a pártszimpátiától – hangsúlyozta.
A Jobbik támogatói „vezetik a listát", a párt szavazóinak 46 százaléka osztja e nézeteket. Ám igaz ez az MSZP szavazóinak 33, a Fidesz táborának 31 és az LMP-szavazók 22 százalékára is. A kor és az iskolai végzettség e szempontból nem befolyásoló tényező; mint ahogy a lakóhely is csak részben számít (a fővárosiak a legkevésbé cigányellenesek, a megyeszékhelyen élők pedig a leginkább azok) – zárta szavait Bernát Anikó.
A Jobbik szavazói kétharmad részben férfiak, felülprezentáltak a fiatalok (52 százalékuk 39 év alatti), képzettebbek és jómódúbbak mint azt sokan gondolják róluk. Miközben bevándorlás ellenesebbek, mint más pártok szavazói, nagyobb arányban mennének külföldre dolgozni – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra Krekó Péter, a Political Capital politikai igazgatója. Annak ellenére, hogy a Jobbik szavazókat antiszemitizmussal szokás vádolni, 51 százalékuk elfogadna egy zsidó szomszédot (más pártok támogatóinál ez 68 százalék).
A Jobbikosok valamint szavazóik a cigányokkal és a zsidókkal szemben határozzák meg magukat, velük szemben előítéletesek, más csoportokkal szemben ez nem jellemző. E két csoport az etnicizált szimbóluma az alulról lehúzásnak (cigányok) és a felülről lenyomásnak (zsidók), e két dologtól pedig ezek az emberek nagyon tartanak – fejtette ki Krekó Péter.
