Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke az igazságügyi terület prioritásairól számolt be az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt.

Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztost látta vendégül az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, hogy az igazságügyi terület prioritásairól cseréljenek eszmét.

Járóka Lívia, az Európai Romastratégia jelentéstevője felszólalásában arról kérdezte a biztost, hogy miként kezeli az Európai Bizottság a Franciaországba bevándorolt romák kitoloncolását, illetve, hogy képes-e a testület roma munkacsoportja és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége a huszonhét nemzeti integrációs stratégia végrehajtásának nyomon követésére.

Válaszában Reding elmondta, hogy augusztusban részletes megbeszélést folytatott Manuel Valls francia belügyminiszterrel a romák kitoloncolásának kérdéséről, és a francia nemzetgyűlés részben ennek következményeként új törvényt fogadott el a személyek szabad mozgásáról.

Mindazonáltal emlékeztetett, hogy a mélyben meghúzódó probléma, a társadalmi integráció megoldásához hosszú távú elkötelezettség szükséges, melynek érdekében egy három lépésből álló tervet mutatott be. Egyrészt a tagállami stratégiák végrehajtásáért felelős, ún. nemzeti kapcsolattartók október elején tartják majd első találkozójukat, hogy megvitassák a nemzeti programok és az uniós források felhasználásának tapasztalatait.

Másrészt egy olyan csoport létrehozásának szándékát jelentette be Reding, amelynek keretében a nagy roma népességgel rendelkező országok; az egyedi integrációs gyakorlatot folytatók - például Finnország -, valamint azok az országok cserélnének tapasztalatot, ahol az integráció tekintetében súlyos gondok mutatkoznak. Harmadrészt megerősítette, hogy konkrét ajánlásokat fogalmaz majd meg az egyes országok számára, hiszen - mint mondta - a tagállamok nem megfelelően hajtják végre nemzeti stratégiájukat.