A romák elsőszámú vezetőjének számító politikus valódi előéletét pedig homály fedi. Az Országgyűlés honlapján olvasható életrajza szerint 1983-tól bekapcsolódott a roma közéletbe.
Így történt ez legutóbb is: a rendőrség megszüntette Farkas Flórián és Lukács Mihály jelenlegi és volt országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat két legfelsőbb vezetőjével szembeni eljárást, amelyet még riválisuk, Kolompár Orbán tett garázdaság és más bűncselekmények gyanújával – tudta meg a RomNet az ügyet jól ismerő forrásból.
De ki is lehet valójában Farkas Flórián?
Ami tény: már harmadik ciklusát tölti a Fidesz parlamenti padsoraiban, és másfél éve visszaszerezte a cigányönkormányzat vezető rúdját is. Volt már miniszteri biztos, miniszterelnöki megbízott, „majdnem lett belőle” romaügyi államtitkár, jelenleg a magyarországi cigányság nagyhatalmú ura. Bátran kijelenthető: a legfényesebb és legmagasabb karriert futotta be a cigányok között, igaz idáig kissé rögös utakon át jutott el, kezdve az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront majd az MDF, az MSZP, végül a Fidesz oldalán. És ez még nem jelenti azt, hogy vége lenne az aktuális politikai irányvonalak, a védelmet jelentő bástyák árnyékában való menetelésének.
A romák elsőszámú vezetőjének számító politikus valódi előéletét pedig homály fedi. Az Országgyűlés honlapján olvasható életrajza szerint 1983-tól bekapcsolódott a roma közéletbe. 1985-től a Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja és a Szolnok Városi Tanácsnál cigánycsalád-segítő. 1987-től az Országos Cigány Tanács titkára, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja. 1989-től a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége főtitkára. 1990-től a „Lungo Drom” Érdekvédelmi Cigányszövetség alapítója, először főtitkára, majd elnöke (napjainkig). 1994-től a Roma Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsának ügyvezetője. 1995-2003 között két cikluson át volt az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. 2002-től országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben, és egészen a frakcióvezető-helyettesi tisztségig emelték.
Tanulmányiról mindössze annyit tudni: 2001-2005 között az ELTE Jogi Kar politológia szakán politológus képzettséget szerzett, és ugyanitt 2006 végéig óraadó tanár volt.
Az, hogy hol járt általános iskolába, középiskolába, és ami a legfontosabb, hol érettségizett, sehol nem olvasható, ezek az adatok nem publikusak még önéletrajzi ihletésű mélyinterjúiban sem. Baloldali, liberális és roma értelmiségi körökben úgy hírlik, saját iskolájában, a tönkrement, és azóta újraéledni látszó szolnoki iskolában maturált, de ettől sokkal merészebb találgatások is szárnyra kaptam már az utóbbi években. Mindenesetre fideszes képviselőtársa ezekre a pletykákra korábban úgy reagált: „tény, hogy egy nappali tagozaton szerzett érettségi még igen nagy kincsnek számít a roma közéletben”.
Diplomamunkájáról sem lehetett olvasni, hallani eddig, publikáció nem ismertek, hivatkozásként pedig egyetlen általunk ismert egyetemi kutatásban, politológiai folyóiratban, tanulmányban nem lelhető fel.
Az egyetlen cigány kegyelmes úr
Farkas Flóriánt az elmúlt években érte már számtalan vád, híresztelés, gyanúsítás, rendőrségi ki-, és meghallgatás, nem rázkódott meg, az elhangzottakra lényegében tényekkel alátámasztva soha nem reagált.
Mint azt a Magyar Narancs már 1998-ban megírta (Eljárási kegyelem Farkas Flóriánnak: Elsikálva, Mancs, 1998. 03.19. http://magyarnarancs.hu/belpol/eljarasi_kegyelem_farkas_floriannak_elsikalva-61985 az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban 1998. február 25-re kitűzött első tárgyalás (majd az egész büntetőper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését. Az ügyet pedig államtitokká minősítve 33 évre titkosították. Hogy miért éppen ennyi időre, és miért, ma sem tudni. A Mancs akkori cikke felidézi: Farkas után sikkasztás ügyében is nyomoztak fokozott ügyészi felügyelet mellett, de végül az ügyet bizonyítottság hiányában megszüntették, és volt az Állami Számvevőszék által feltárt gyanús, közel ötmillió forintos kölcsönadás az OCÖ pénztárából. De csak végül az egyrendbeli hűtlen kezelés és kétrendbeli számviteli fegyelem megsértése maradt Farkas Flórián ellen, ám az elnöki kegyelem megmentette a szégyenteljes bírósági procedúrától, amely akár politikai karrierjének végét is jelenthette volna. Megjegyzendő, hasonló vádakkal állt bíróság elé Kolompár Orbán is, akit az éveken át tartó médiahadjárat és bírósági eljárás politikailag ellehetetlenítette, majd a bíróság egy év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon.
Farkas Flórián ellen már az Állami Számvevőszék is tett feljelentést, amikor 2003-ban Horváth Aladár leváltotta az OCÖ elnöki székből. Közel 80 millió forintos hiányt tártak fel. Papíron körbeutazták a földet egy hónap alatt, hogy így igényeljék az utazási költségtérítést, de volt két személyre szóló, több mint 100 ezer forintos vacsoraszámla, arról nem is beszélve, hogy 2001 decemberében, 2002 januárjában és februárjában, tehát a választások előtti hónapokban Farkas Flórián mint elnök, és az akkori és jelenlegi hivatalvezetője több mint egymillió forintos fizetést kaptak havonta, fejenként. Az OCÖ lakásépítési Kht.-ja több tízmillió forintos adósságot és büntetőeljárást hagyott hátra, mert a szocpoltámogatásokból nem építették fel a beígért lakásokat. Sok helyen már az alapozásnál félbemaradtak a munkálatok, pedig a műszaki ellenőrök a támogatás lehívásához igazolták az építmény készültségi fokát, ennek alapján a teljes állami támogatást felvették, amely eltűnt a vállalkozók és a két hivatal berkei között, a követelés, az állami támogatás visszafizetési kötelezettsége pedig megmaradt. A kilenc településen ma is várják a romák, hogy beköltözhessenek házukba.
Az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat 1999 és 2003 közötti időszakát vizsgálva megállapította: nem tett eleget a célszerű és takarékos gazdálkodás követelményének, három év alatt 20 százalékára csökkent az önkormányzat összes vagyona. A még Farkas Flórián időszakában vezetett OCÖ ellen az ÁSZ feljelentést tett a pénzügyi-gazdasági vizsgálatát követően számviteli fegyelem megsértése és jogosulatlan pénzügyi elszámolások miatt. Az ORFK pedig szép csendben megszüntette az eljárást, és erről csak hónapokkal később adott tájékoztatást a rendőrség szóvivője, az újságírók, köztük az Amaro Drom hosszas, kitartó érdeklődésére.
Ha a politikai támadásokat nem is számoljuk, büntetőeljárási kezdeményezések azért még mindig akadtak és akadnak Farkas Flórián ellen. Legutóbb tavaly tavasszal tettek ellene feljelentést, mert a gyanú szerint Lukács Mihály volt fideszes országgyűlési képviselő, az önkormányzat első számú elnökhelyettese, akivel Farkas képviselő a tiszapüspöki cigány önkormányzatban is, sáros vízzel locsolta össze az OCÖ Dohány utcai székházában a falakat, majd lábával is összerugdosta, még Latorcai Csaba államtitkár látogatása előtt, hogy így bizonyítsák a kormány képviselőjének: „romos, lelakott épületet” vettek át Kolompártól, és azonnali segítségként néhány millió forint plusztámogatást csikarjanak ki. Sikerrel is jártak, mert közel 30 millió forintot juttatott a kormány számukra, így 47 millió forintos beruházással renoválták kívül-belül az épületet. Igaz, a hírek szerint bérre és járulékokra már nem is maradt pénze a hivatalnak, legalábbis Farkas Flórián erről panaszkodott jobboldali napilapoknak néhány hónappal ezelőtt. Pedig a közel 300 millió forintos éves állami támogatás mellet tavaly 300 millió forintot kaptak Orbán Viktortól intézmény-megerősítésre, külön programokra pedig szintén több tíz millió forinttal támogatta az érdekképviseletet néhány minisztérium is.
A RomNet információ szerint ügyészségi nyomásra megszüntették a rongálás miatt tett feljelentést, és a költségvetési pénzzel való visszaélés gyanúját sem vizsgálják. Pedig a rongálásról szóló videó bejárta a sajtót, levetítették a televízióban, A biztonsági kamera felvételét pedig mindössze „nevetségesnek” nevezte az elnök, és egyetlen szót sem kívánt mondani a kínos lebukásra. A kormányzat segítette hallgatását, mint ahogyan a brüsszeli hamis ígéretek (gyermeküket iskolába járató, dolgozó cigányoknak ingyen lakást ad a magyar kormány) utáni mentegetőződésben és hazugságban is támogatta, annak ellenére, hogy az ominózus felvétel egyértelmű bizonyíték volt.
A hatalom tehát újra elsikálta Farkas Flórián ügyeit.
Mint azt a Mancs már idézett, 1998-ban megjelent cikke is idézi, „Nem volt ez mindig így: az elnököt 1975 és ´82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt”.
Hogy milyen ügyek miatt, soha nem derült ki. És hogy ez valóban így van-e, maga az érintett soha nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta. Homály fedi nyilvános múltja előtti életét. Mint ahogyan azt is, hogy 15 évvel ezelőtt kik és miért rabolták el egy szolnoki szállodában, miért tartottak fegyvert a fejéhez, és miért zárták le a rendkívül súlyos bűncselekmény ügyében a nyomozást, miért nem adott a rendőrség soha egyetlen szó tájékoztatást sem az ügyről azóta sem. Talán hamarosan megtörik a jég, és mindezekre maga az érintett ad majd választ, ha máshol nem, hát saját újságaiban, televíziós hírműsoraiban.
Lapunk magas rangú fideszes politikusoktól és kormánypárti képviselőktől a napokban úgy értesült, Farkas Flórián válláról a miniszterelnök levette a kezét, így hamarosan kikerülhet a kormánypárt védőszárnyi alól, és egyedül kell szembenéznie és megbirkóznia a kihívásokkal. Az első számú roma vezető így rákényszerül, rádöbben, hogy előbb-utóbb roma választói szemébe kell néznie, akik ha hamarabb nem is, legkésőbb két év múlva ítéletet mondanak majd felette. És azt minden bizonnyal már nem lesz, aki elsikálja.
rOmaBa
