Ezt az államtitkárság pénteken közölte az MTI-vel, azzal a jelentéssel kapcsolatban, amelyet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola ügyében készített.
Az ombudsmani hivatal kedden tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa "az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesíthetősége érdekében" jogalkotási javaslatokkal az oktatásért felelős miniszterhez, Balog Zoltánhoz fordult a jászapáti iskolában tapasztalt szegregáció miatt.
Szabó Máté az iskola működésével kapcsolatban a megyei kormányhivatal vizsgálatát is kérte. A közlés szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, köztük a cigány származású gyermekek többségét Jászapátiban "magatartászavarra" hivatkozva elkülönítik a többiektől. A településen az iskolák összevonása előtt is elkülönítve tanították a tanulók egy részét.
Az oktatási államtitkárság pénteki közleményében kiemelte: a szaktárca kiemelten fontos feladatnak tekinti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük a roma gyerekek, tanulók iskolai sikerességének elősegítését, a befogadó nevelés-oktatás támogatását és a minőségi közoktatáshoz történő hozzáférés javítását. A közelmúltban több esetben is intézkedtek jogellenes elkülönítés vizsgálatáról, illetve a szabályozási környezet felülvizsgálatáról.
Szabó Máté jogalkotást értő javaslatáról, amelyben az ombudsman a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó rendelkezések korrekcióját, illetve a közoktatási szakértők tevékenysége és továbbképzése szabályainak szigorítását indítványozta, az államtitkárság kifejtette: az első ajánlás tekintetében a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek és az együttnevelést szolgáló oktatásszervezési gyakorlat szabályozásának kiigazítását beépítették a köznevelésről szóló törvény most készülő végrehajtási rendeletébe. A jogellenes elkülönítés megakadályozására a rendelet tervezete az iskolai körzethatárok kialakításának szabályairól is rendelkezik.
A közoktatási szakértői tevékenységre irányuló szabályozás felülvizsgálata szintén megkezdődött, az ajánlás nyomán megvizsgálják a szigorítás lehetőségeit - mutattak rá, megjegyezve: a rendelettervezetek egyeztetése során a hivatalnak lehetősége nyílik az általuk tett módosítások áttekintésére.
Kitértek arra is, hogy az egyenlő bánásmód érvényesítését szolgáló intézkedések tekintetében - mint a települési önkormányzatok által elkészítendő helyi esélyegyenlőségi programok részletes szempontjainak kidolgozásában - a közoktatási szakterület együttműködött az intézkedésért felelős, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársággal.
Az államtitkárság arra a kérdésre, hogy hány helyen lehet még szegregált oktatás, azt válaszolta: számos olyan intézmény van, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók száma kifejezetten magas, azonban ennek nem egyértelműen a szegregáció szó eredeti jelentése, az elkülönítés az oka, hanem a területi adottságok.
Emellett - tették hozzá - fontos megjegyezni, hogy Magyarországon az oktatási integrációs törekvések ellenére létezik szegregált oktatási forma, de ez ellen a kormány fel kíván lépni megfelelő jogszabályokkal, illetve célzott társadalmi felzárkózási programokkal kívánja biztosítani a szegregált oktatásszervezési gyakorlat felszámolását.
