HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Simán meg lehet úszni a rasszista bűncselekményeket

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 Május 30    Forrás: Czene Gábor| Népszabadság


Ez a cikk archív

Ha rasszista támadás történik, a sértettnek ügyelnie kell rá, hogy lehetőleg orvosi látlelettel igazolható sérüléseket szenvedjen. Máskülönben nagy a valószínűsége annak, hogy az elkövetőket – közösség tagja elleni erőszak helyett – egyszerű garázdaság vagy például becsületsértés miatt fogják elítélni. Magyarán: a rasszista bűncselekmények túlnyomó többségét idehaza simán meg lehet úszni.

Hirdetmény

Emberi jogi szervezetek egy gyöngyöspatai esetet említenek példaként. Tavaly márciusban fekete maszkos, ostoros, egyenruhás férfiak egy nyolc hónapos terhes roma asszonyt követtek az utcán. Köpködtek rá, a nyakába lihegtek. A nő félelmében menekülni kezdett. Útközben a stressztől megindult a szülés: mire a mentő megérkezett, az asszony a saját házában egy koraszülött kisbabának adott életet. A csecsemő kórházi kezelésre szorult, napokig édesanyjától különválasztva ápolták.

A rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy cigányellenesség nem játszott közre az incidensben. Bár az ügyészség kifejezetten a rasszizmust szankcionáló bűncselekmény miatt később elrendelte a nyomozást, a rendőrség végül nem látta bizonyíthatónak, hogy a megfélemlítő akció a kismama ellen irányult volna. A nyomozást megszüntették.

Jogvédők most dolgozzák fel az elmúlt évek eseteit. Kutatásuknak még nem értek a végére, de eddigi adataik szerint úgynevezett gyűlölet-bűncselekmény miatt korábban évente csupán nyolc-tíz elmarasztaló ítélet született – számol be Ivány Borbála (Magyar Helsinki Bizottság). Rendőrségi eljárás is mindössze néhány tucat alkalommal indul. Ami a hazai állapotok ismeretében minimum meglepő.

Nagy-Britanniában évi 40 ezer körül mozog a hasonló eljárások száma – közli Átol Dorottya (Amnesty International). Szembetűnő aránytalanság akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a szigetországban többször annyian élnek, mint nálunk. Svédországnak viszont kevesebb lakosa van, mégis több mint ötezer ügyet regisztrálnak évente.

– A magyar hatóságok „csak az iszonyatosan egyértelmű” esetekben lépnek fel, akkor, ha bántalmazás is történt – mondja Ivány Borbála. Ráadásul legalább három olyan ügyről lehet tudni, amikor a bíróság „magyarellenesnek” minősített cselekedet miatt romákra szabott ki büntetést.

Elvileg persze cigányok is követhetnek el rasszista bűncselekményt nem cigányok ellen, de a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) már évekkel ezelőtt jelezte: visszás az a kialakulni látszó gyakorlat, amely a kisebbségek védelmére megalkotott büntetőjogi tényállást éppen velük szemben alkalmazza. Amikor például a sorozatgyilkosságok idején félelemben élő cigány emberek egy csoportja szélsőségesnek vélt személyek autójára támadt, majd a támadókat közösség tagja elleni erőszak miatt ítélték el, ez nem pusztán a jogalkalmazói kettős mérce megnyilvánulása, hanem egész egyszerűen téves jogi minősítés.

Civil szervezetek szerint a valóban előítéletes indítékból elkövetett esetek nagy része a jelenlegi törvények alapján nyugodtan büntethető lenne. Gondok azonban nem csupán a jogalkalmazókkal akadnak, hanem magával a jogszabállyal is. A törvény bizonyos szempontból túlságosan tág határokat szab: „a lakosság bármely csoportját” védelemben részesíti. Így viszont akár a focidrukkerek közötti összecsapás is gyűlölet-bűncselekménynek minősülhet, ami nyilvánvalóan nem ebbe a kategóriába tartozik – mutat rá a szabályozás fonákságára Dombos Tamás (Háttér Társaság a Melegekért).

A kormányzat új büntető törvénykönyet készül elfogadtatni, a jogvédőknek annyit sikerült elérniük, hogy a szexuális irányultság, a nemi identitás, a fogyatékosság szerinti védelem nevesítve bekerül a törvénybe.

– Sokan nem is értik – folytatja Dombos Tamás –, miért kell szigorúbban büntetni az antiszemitizmusból, a rasszizmusból vagy más típusú előítéletességből fakadó bűncselekményeket.

Jovánovics Eszter (TASZ) szerint a gyűlölet-bűncselekmények körét nem csupán az emberek, hanem a vagyontárgyak elleni támadásokra is ki kellene terjeszteni. 2010 márciusban az egyik Dohány utcai lakásban zsidó vallású emberek széderestét ünnepeltek, az ablakot kővel dobták be. Tavaly a Magyarországi Muszlim Egyház parkolójában a bent imádkozók autóit rongálták meg. Az ehhez hasonló eseteket – állapítja meg Jovánovics Eszter – a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként: holott a támadás ilyenkor tulajdonképpen nem a vagyontárgy, hanem közvetve az ahhoz köthető csoport ellen irányul.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Hamarosan megvédheti doktori disszertációját

  • „Az én cigány ruháim magyarul szólalnak meg”

  • Setét Jenő: az egyetemes emberi jog a legfontosabb érték

  • CEU-n végzett cigány lány: A gyerekek azt hiszik, indiai vagyok és a romák lopnak

  • CEU-n végzett cigány lány: A gyerekek azt hiszik, indiai vagyok és a romák lopnak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt