Az amerikai külügyi felmérés szerint megszaporodtak a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai, amelyeknek célja a megfélemlítés, valamint a roma és más kisebbségek iránti gyűlölet szítása.
A jelentés magyar fejezete összegzésében röviden kitért arra, hogy Magyarország plurális parlamenti demokrácia, ahol a legutóbbi parlamenti választások szabadok és tisztességesek voltak, és ahol a biztonsági erők polgári irányítás alatt állnak. Ebben az országban - olvasható a jelentésben - "a romák elleni diszkrimináció tovább nehezítette az oktatáshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket".
Az amerikai külügyi felmérés szerint megszaporodtak a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai, beleértve a félkatonai szervezetek nyilvános kampányait, amelyeknek célja a megfélemlítés, valamint a roma és más kisebbségek iránti gyűlölet szítása. A magyar országjelentés kifogásolja, hogy a "kormány elkezdte egy új törvény alkalmazását, amely azáltal, hogy általános értelemben megerősítette a kormánynak a média feletti befolyását, korlátozza a médiaszabadságot".
Az új alaptörvénnyel és a tavaly elfogadott több mint 20 sarkalatos törvénnyel kapcsolatos amerikai külügyminisztériumi állásfoglalás szerint az igazságszolgáltatási rendszerre, a vallási szervezetekre és a médiaszabadságra vonatkozó új jogszabályok "megerősítették az aggodalmakat, amelyek szerint az új törvények a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok eltávolításával alááshatják az ország demokratikus intézményeit".
A jelentés a kifogásolható emberi jogi problémák között említi, hogy az általa vizsgált tavalyi év során előfordult a túlzott rendőri erőszak a gyanúsítottakkal, főleg a romákkal szemben, új korlátozásokat vezettek be a tisztességes igazságszolgáltatási eljárás terén, új törvények keltettek aggodalmat a médiahatóság jogkörével kapcsolatban, azok öncenzúrára "ösztönözhetnek". Kifogásolta az állami korrupciót, a közmédia alkalmazottainak megkérdőjelezhető elbocsátását, a nők és gyermekek ellen alkalmazott, a társadalom által elfogadott erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust, az emberkereskedelmet, valamint a szakszervezeti és a közalkalmazotti jogokat meggyengítő törvények elfogadását.
A jelentés megállapította: a kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák és megbüntessék a hivatalukkal visszaélő hivatalos személyeket, legyen szó biztonsági szervekről vagy a kormányzat egyéb területeiről.
A szerteágazó jelentés, amely nagy hangsúlyt fektetett a romák helyzetének bemutatására, rámutatott, hogy a munkaképes roma lakosság nagy része alulképzett, 85 százalékuk munkanélküli. Csaknem minden területen megkülönböztetés éri őket, a verbális és fizikai rendőri erőszak nagy része roma gyanúsítottak ellen irányul, és a romákat háromszor olyan gyakran igazoltatják, mint másokat.
A jelentés kitért a gyöngyöspatai incidensre. Rámutatott, hogy a szélsőjobboldali csoportok folytatták a romák elleni erőszakra való bujtogatást, országszerte meneteket rendeztek, hogy megfélemlítsék a helyi roma közösségeket. Megemlítette, hogy 2011. március 25-én megkezdődött a 2008-2009-es, hat halálos áldozatot követelő romagyilkosság-sorozat négy vádlottjának pere. A dokumentum a TASZ-ra hivatkozva azt állítja, hogy a romákat rendszeresen elítélik olyan kisebb kihágásokért, amelyek felett a nem romák esetében rendszerint szemet hunynak. Megállapította, hogy a rendőrség és az önkormányzatok szelektíven alkalmazták a jogszabályokat a romákkal kapcsolatban.
A jelentés elismerte, hogy a KIM ingyenes diszkriminációellenes jogsegély-szolgálatot állított fel a romák számára, de megjegyezte, hogy a hivatalok a nagyobb városokban üzemeltek, amelyek megközelíthetetlenek a kis falvakban élők számára és hogy a hálózat ügyvédjei több ügyet elutasítottak. Civil szervezetek elpanaszolták, hogy a bíróságok növekvő számban alkalmazták romákra a Btk. rasszizmusra vonatkozó rendelkezéseit, holott azokat a kisebbségek védelmére alkották meg.
A jelentés felsorolt több, a kormányzat által hozott romaintegrációs intézkedést, egyebek között az iskolák arra való ösztönzését, hogy egy osztályban oktassák a roma és nem roma tanulókat, és hogy fogadják vissza a szabálytalanul gyógypedagógiai oktatásra küldött romákat. Megemlítette a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiát és annak a 2012-2014-re vonatkozó akciótervét.
Az antiszemita incidensekkel kapcsolatban megjegyezte,hogy azok száma csökkent, ám a nyilvános antiszemita kijelentések eldurvultak. Egyebek között a Jobbikot, a Barrikádot és a Magyar Fórumot nevezte meg az antiszemita állítások hangoztatóiként. Rámutatott ugyanakkor, hogy a miniszterelnök, a kormány tagjai és az ellenzéki politikusok rendszeresen bírálták a szélsőséges mozgalmakat, elítélték az antiszemita incidenseket és részt vettek a holokauszt-megemlékezéseken.
A jelentés egyebek mellett foglalkozott a 2006-os tüntetések részvevőivel szemben alkalmazott rendőri erőszak következményeivel, azzal, hogy a hatóságok 224 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást, amelyek közül 36 vezetett vádelemeléshez. A bíróságok 23 esetben találták bűnösnek a felpereseket testi sértés alkalmazásában, és egy ügyben még nem született ítélet. Említést tett a Balsai-jelentésről, amely felvetette Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány lehetséges bűnügyi felelősségét is.
