HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

AI-jelentés: Magyarországon jelentősen nőtt a társadalom elégedetlensége

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 Május 24    Forrás: atv.hu


Ez a cikk archív

A vallásszabadság korlátozásáról, a szabad szólás és véleménynyilvánítás elégtelenségéről és a cigányok diszkriminációjának súlyosságáról számolt be Magyarországra vonatkozóan az Amnesty International az éves jelentésében, amelyet szerdán mutattak be Budapesten a nemzetközi jogvédő szervezet magyar vezetői. A kormány részletes válaszban mondott ellent a társaságnak.

Hirdetmény

A 2011-re vonatkozó, az emberi jogok érvényesülését összegző jelentéséről szólva Jeney Orsolya magyarországi igazgató elmondta: jelentősen nőtt a társadalom elégedetlensége, hiszen néhány hetente követték egymást a nagy tömegeket megmozgató tiltakozások. Szerinte ezeket általában olyan jogszabályi vagy intézményi változások váltották ki, amelyek leértékelték az emberi jogokat.

Hozzátette: tavaly kirívó jogsértéseket nem, inkább rendszerszintű problémákat állapítottak meg, amelyekről nem tudható, milyen visszaélésekre adnak lehetőséget a jövőben.

Jeney Orsolya ezek között említette az új médiaszabályozást, amely a jelentés szerint aránytalanul és indokolatlanul korlátozhatja a szabad szólás és véleménynyilvánítás jogát. Mint mondta, a sok nemzetközi bírálat és az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata által a szabályozás már változott, és jelenleg is változóban van, a módosításokat fontosnak nevezte, de nem elegendőnek. Úgy vélte: a jogszabályok által erősödött az öncenzúra légköre Magyarországon.

A vallásszabadság egyértelműen korlátozódott tavaly az egyházügyi törvény által – mondta Jeney Orsolya –, mivel, fűzte hozzá, a politikai pártok képviselőinek kezébe adta annak eldöntését, mely szervezet minősül egyháznak.

Az igazgató Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a cigányok diszkriminációját, kitérve a gyöngyöspatai eseményekre, valamint arra, hogy tavaly megkezdődött a cigányok elleni, néhány évvel ezelőtti támadássorozat gyanúsítottjai elleni per.

Előbbivel kapcsolatban kifogásolta, hogy a rendőrség nem lépett fel elég hatékonyan annak érdekében, hogy megállítsa a cigány lakosságot félelemben tartó, önjelölt polgárőrcsoportot. Szerinte az ezzel kapcsolatban felállított parlamenti bizottság is inkább arra koncentrált, hogy ki keltette rossz hírét az országnak hamis információk terjesztésével.

A tájékoztatón jelen volt Vikuk Katalin, aki egy pszichológuscsoport tagjaként foglalkozott a gyöngyöspatai cigánygyerekekkel az eseményeket követően. Mint mondta, egy gyereket még mindig pszichiátrián kezelnek, felmérésük során pedig hetvenhét vizsgált gyerekből hatvannál tapasztaltak poszttraumás tüneteket.

Az idén januárban életbe lépett új alaptörvénnyel kapcsolatban is megfogalmazta aggályait a szervezet. A magyarországi igazgató az emberi jogok érvényesülésénél visszalépésnek tartotta, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve védi a jogszabály, szerinte ez kiszámíthatatlan jogalkalmazást vonhat maga után.

Üzenetértékűnek tekintette, hogy az alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmát érintő passzusaiból kimaradt a szexuális irányultság védelme. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: idén februárban a rendőrség – tavalyhoz hasonlóan – ismét megtiltotta a meleg méltóság menetének megtartását, amelyet azonban a bíróság felülbírált, így sor kerülhet a felvonulásra.

A tájékoztatón részt vett Bálint Csaba újságíró is, akit a tavalyi Budapest Pride során többen homoszexuálisnak hittek, és megtámadtak. Az újságíró beszámolt a gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos rendőrségi eljárás nehézségeiről és arról is: bár a tetteseket nem kutatták fel, ezt nem a rendőrség rosszindulatával magyarázza, hanem a hatóság működésének problémáival.

A magyarországi igazgatónő a lakhatási jogoknál példátlannak nevezte, hogy „büntethetővé vált a hajléktalanság”. Szerinte az állam, megtagadva felelősségét e rendszerszintű problémával kapcsolatban rendészeti eszközökkel nyúlt egy olyan kérdéshez, amelyet társadalmilag kellett volna kezelnie.

Azzal kapcsolatban, hogy romlott-e a helyzet az emberi jogok tekintetében egy év alatt, Jeney Orsolya azt felelte: erre nem lehet egyértelmű választ adni, csak annyit mondhat, hogy míg egy éve a nemzetközi szervezet éves jelentésében másfél oldalt tett ki a Magyarországra vonatkozó fejezet, addig a most közöltben kétszer ennyit.

A magyar kormány részletes válasza

A magyar kormány nem ért egyet az Amnesty International Magyarországot érintő, május 23-án bemutatott megállapításaival. A kabinet szerint Magyarország az elmúlt két évben számos jelentős lépést tett az emberi jogok területén, ám ezek ismertetése kimaradt a szervezet éves jelentéséből, ahogy abban nem szerepelnek például a külhoni magyarokat érő rendszeres inzultusok sem.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként elérte, hogy az európai közösség napirendre vegye és elfogadja a roma keretstratégiát, a magyar kormány ezt követően pedig a tagállamok közül elsőként készítette el a nemzeti romastratégiát.     

A minisztérium úgy fogalmaz, a romák helyzete Magyarországon valóban számos feladatot generál a kormány, a civil szféra, a szakmai szervezetek számára. Mint írják, a kormány ezen a területen az elmúlt húsz évben halogatott lépések sorát kezdte meg: konkrét célokat, feladatokat jelölt ki és megállapodást kötött a közös végrehajtásra az Országos Roma Önkormányzattal. Kiemelik: a kormány tisztában van azzal, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, köztük a roma lakosság helyzetének fokozatos romlása. A kabinet határozott lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, a büntetőeljárások, a rendőrség hatékonyságának javításáért többek között azért is, hogy a romák elleni rasszista indítékú erőszakos támadások ne ismétlődhessenek meg és ne maradjanak válasz nélkül - fejtik ki, megjegyezve: a parlament előtt lévő új Büntető törvénykönyv nem hagyja büntetlenül sem a romák, sem a melegek, sem a fogyatékkal élők, sem más közösségek támadóit, de azokat sem, akik e cselekményeket a többséghez tartozók sérelmére követik el. Az új Btk. emellett a gyermekeket érintő bűncselekmények elkövetőire is, valamint a családon belüli erőszakra, sőt a lelki bántalmazásra is határozottabb válaszokat ad az eddigieknél - fűzik hozzá.    

A tárca kifejti: az ország új alaptörvénye az EU Alapjogi Chartájáénak szellemében született és minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít. A KIM ezzel összefüggésben arra emlékezteti az Amnesty Internationalt, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely nem tudott új alaptörvényt alkotni a rendszerváltoztatás óta, hazánknak így egy "1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmánya volt mindeddig".

Hangsúlyozzák: az új alkotmány deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, összességében pedig megfelel az európai alkotmányos hagyományoknak, eleget tesz minden jogállami feltételnek és megfelel az európai uniós csatlakozáskor megfogalmazott vállalásoknak.     

Felidézik továbbá, hogy a kormány februárban emberi jogi munkacsoportot hozott létre, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon és ennek érdekében konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel. Emellett emberi jogi kerekasztal is alakul, amelynek célja, hogy a munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel - fűzik hozzá.     

A KIM kiemeli azt is, hogy az új magyar egyházi törvény még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is Európa egyik "legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye", amely senkinek sem korlátozza a vallásszabadságát.     

A tárca szerint a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a magyar alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. "Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába" - hangsúlyozzák.     

A minisztérium kiemeli azt is, hogy a magyar kormány a közterületi hajléktanság csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanok társadalmi integrációjának javítása érdekében több lépést tett: mintaprogram és jogszabály-módosítás történt, és megkezdődött a hajléktalan-ellátás eddigi működésének felülvizsgálata. Hangsúlyozzák: a kormány minden eddiginél szorosabb együttműködést alakított ki a Fővárosi Önkormányzattal, a hajléktalan ellátó szervezetekkel, aminek köszönhetően "az idei rendkívüli hidegben mindenkinek jutott szállás", így az elmúlt évekhez képest - amikor 30-130 hajléktalan fagyott halálra a fővárosi közterületeken - idén összesen egy fedél nélküli lett az egyébként rendkívül hideg tél áldozata Budapesten.     

A tárca közleményében megjegyzi még, hogy Magyarországon bármilyen szexuális irányultsághoz tartozó állampolgár szabadon megélheti nemi identitását.

atv.hu / MTI



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt