HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Elszabadult indulatok - jó nagy gyomros a cigány közösségnek

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 Május 09    Forrás: stop.hu


Ez a cikk archív

A romák televízióban való megjelenéséről és a közmédia felelősségéről beszélgettek szakértők és aktivisták kedd este az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A vitaesten Setét Jenő, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa rámutatott, hogy az utóbbi néhány évben "gátszakadás" történt a médiában, amivel a cigányellenes retorika begyűrűzött a szélsőjobbról a közbeszédbe.

Hirdetmény

A többnyire diákokat megmozgató kerekasztal-beszélgetésen két fő témakört jártak körbe a meghívottak: elsőként a közmédia felelősségét és szerepét, majd a társadalom és az egyén felelősségének kérdését feszegették. A szervezők egy friss kutatást idézve "nagy masszaként", többnyire negatív szerepben látták a roma emberek megjelenését a médiában. Nem beszélve arról, hogy a köztévében manapság egyetlen magazin foglalkozik cigányokkal "hétfő délben húsz perc erejéig, amit kedden reggel hatkor ismételnek" - mondta felvezetőjében Munk Vera.

Setét Jenő, a TASZ roma programjának munkatársa mindenekelőtt leszögezte, a médiának iszonyatosan nagy szerepe van abban, hogy mit gondolnak az emberek a cigányokról. Szerinte ugyanakkor az elmúlt néhány évben történt egy "gátszakadás", amivel minden indulat elszabadult. "A cigányellenes retorika begyűrűzött a szélsőjobbról a közbeszédbe. Én már unom bekapcsolni a tévét, mert olyan képet mutatnak rólunk, amivel én nem tudok azonosulni" - fogalmazott az aktivista. 

Setét Jenő úgy vélte, hogy ez a kommunikációs gátszakadás ágyazott meg annak is, hogy közel hatvan évvel a második világháború után bizonyos embereket etnikai hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg. "Én marhára nem kedvelem a szélsőjobbot, de ki kell mondani, hogy a többieknek is irgalmatlan felelősségük van. Erdélyi Mónika például nagyobb kárt okozott a roma közösség méltóságának, mint a nácik" - tette hozzá.

Az aktivista ezután egy középkorú rendőrnő esetét említette, aki Setéttel való találkozása előtt még sosem beszélt cigány emberrel. "A média elidegenítette egymástól a romákat és nem-romákat" - mutatott rá a TASZ munkatársa. Pesty László sokat kritizált Cigányút című filmjével kapcsolatban kifejtette, "a náci beszédet az sem menti fel, ha roma ember mondja". Setét ezután azt fejtegette, hogy a megoldás csak az lehet, ha növeljük a roma szereplők számát a tévéképernyőn.

Senki sem vállalta roma származását

Joka Daróczi János, a Roma Magazin egykori felelős szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy nagyjából egy ezrelék a roma munkatársak aránya a médiában. "A köztévé történetében például a rendszerváltás előtt egyetlen műsorkészítő sem volt, aki vállalta volna roma származását" - mutatott rá Joka, aki szerint korábban csak a Kékfény című bűnügyi híradóban, illetve a Jó ebédhez szól a nótában jelentek meg a cigányok.

Az újságíró megjegyezte, Pesty László filmje "adott egy jó nagy gyomros adott a roma közösségnek", amivel a rendező túllépett egy határt. Joka úgy vélte, bár érti, hogy a Győzike show című műsor valahol azt szerette volna megmutatni, hogy a romák is ugyanolyan állampolgárok, mint bárki más, de ezzel inkább csak megerősítette az előítéleteket. 

"A rendszerváltás előtt szinte minden munkahelyen voltak romák (...) most azonban az a lehetőség sincs meg, hogy összevesszünk, hiszen nem találkozunk velük " - mutatott rá Joka, aki megoldásként az Egyesült Államok fekete polgárjogi mozgalmainak módszereit említette, például a filmekben megjelenő pozitív szereplőkkel. "Kvótát kellene alkalmazni, amit nagyon lassan, 10-20 év alatt meg is lehet lépni. A rendszerben a takarítótól egészen a menedzsmentig ott kell lennünk" - szögezte le végül a médiamunkás.

Alapvető funkciók

Pócsik Andrea, a Romakép Műhely vezetője elmondta, hogy a kilencvenes évek eleje nagyon fontos időszak volt a cigány emberek szempontjából, hiszen "a közszolgálat akkor még ellátott valamilyen alapvető funkciókat". Persze már ekkor is egy olyan kora délutáni műsorsávban helyezték el a roma magazint, amivel tulajdonképpen senkit sem lehetett megszólítani - emlékeztetett.

A kritikus Pesty László riportfilmjével kapcsolatban azt mondta, annak csak az első öt percét tudta megnézni, mert "már abból kiderült, hogy miről is szól ez a film". Pócsik Andrea szerint ugyanakkor fontosabb az a struktúra, amiben ez a film megjelenhetett. A Romakép Műhely vezetője megerősítette a két másik szakértő azon vélekedését, miszerint több roma dolgozó kell a médiába.

Setét Jenő, a TASZ roma programjának munkatársa mindenekelőtt leszögezte, a médiának iszonyatosan nagy szerepe van abban, hogy mit gondolnak az emberek a cigányokról. Szerinte ugyanakkor az elmúlt néhány évben történt egy "gátszakadás", amivel minden indulat elszabadult. "A cigányellenes retorika begyűrűzött a szélsőjobbról a közbeszédbe. Én már unom bekapcsolni a tévét, mert olyan képet mutatnak rólunk, amivel én nem tudok azonosulni" - fogalmazott az aktivista. 

Setét Jenő úgy vélte, hogy ez a kommunikációs gátszakadás ágyazott meg annak is, hogy közel hatvan évvel a második világháború után bizonyos embereket etnikai hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg. "Én marhára nem kedvelem a szélsőjobbot, de ki kell mondani, hogy a többieknek is irgalmatlan felelősségük van. Erdélyi Mónika például nagyobb kárt okozott a roma közösség méltóságának, mint a nácik" - tette hozzá.

Az aktivista ezután egy középkorú rendőrnő esetét említette, aki Setéttel való találkozása előtt még sosem beszélt cigány emberrel. "A média elidegenítette egymástól a romákat és nem-romákat" - mutatott rá a TASZ munkatársa. Pesty László sokat kritizált Cigányút című filmjével kapcsolatban kifejtette, "a náci beszédet az sem menti fel, ha roma ember mondja". Setét ezután azt fejtegette, hogy a megoldás csak az lehet, ha növeljük a roma szereplők számát a tévéképernyőn.

Senki sem vállalta roma származását

Joka Daróczi János, a Roma Magazin egykori felelős szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy nagyjából egy ezrelék a roma munkatársak aránya a médiában. "A köztévé történetében például a rendszerváltás előtt egyetlen műsorkészítő sem volt, aki vállalta volna roma származását" - mutatott rá Joka, aki szerint korábban csak a Kékfény című bűnügyi híradóban, illetve a Jó ebédhez szól a nótában jelentek meg a cigányok.

Az újságíró megjegyezte, Pesty László filmje "adott egy jó nagy gyomros adott a roma közösségnek", amivel a rendező túllépett egy határt. Joka úgy vélte, bár érti, hogy a Győzike show című műsor valahol azt szerette volna megmutatni, hogy a romák is ugyanolyan állampolgárok, mint bárki más, de ezzel inkább csak megerősítette az előítéleteket. 

"A rendszerváltás előtt szinte minden munkahelyen voltak romák (...) most azonban az a lehetőség sincs meg, hogy összevesszünk, hiszen nem találkozunk velük " - mutatott rá Joka, aki megoldásként az Egyesült Államok fekete polgárjogi mozgalmainak módszereit említette, például a filmekben megjelenő pozitív szereplőkkel. "Kvótát kellene alkalmazni, amit nagyon lassan, 10-20 év alatt meg is lehet lépni. A rendszerben a takarítótól egészen a menedzsmentig ott kell lennünk" - szögezte le végül a médiamunkás.

Alapvető funkciók

Pócsik Andrea, a Romakép Műhely vezetője elmondta, hogy a kilencvenes évek eleje nagyon fontos időszak volt a cigány emberek szempontjából, hiszen "a közszolgálat akkor még ellátott valamilyen alapvető funkciókat". Persze már ekkor is egy olyan kora délutáni műsorsávban helyezték el a roma magazint, amivel tulajdonképpen senkit sem lehetett megszólítani - emlékeztetett.

A kritikus Pesty László riportfilmjével kapcsolatban azt mondta, annak csak az első öt percét tudta megnézni, mert "már abból kiderült, hogy miről is szól ez a film". Pócsik Andrea szerint ugyanakkor fontosabb az a struktúra, amiben ez a film megjelenhetett. A Romakép Műhely vezetője megerősítette a két másik szakértő azon vélekedését, miszerint több roma dolgozó kell a médiába.


Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   rromano  | 2012 Május 14 17:41:47 like(0) dislike(0)

A cigány rendőrnő, aki sosem beszélt cigánnyal, egész életében  nem volt beszélő viszonyban a családjával? Hogy csinálta?


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt