Kétéves programot indít a Magyar Hospice Alapítvány azzal a céllal, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosság körében szemléletváltozást érjen el.

Muszbek Katalin, az alapítvány igazgatója a szervezet keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a daganatos betegségek aránya kutatások szerint mintegy négyszeres a cigányság körében. Emellett az a tapasztalat, hogy ha fel is fedezik az érintettek szervezetében a betegséget, ilyenkor azok sokszor már végstádiumban vannak.

Mint hozzátette, céljuk, hogy a hátrányos helyzetű emberek ne csak ekkor kerüljenek be az egészségügyi rendszerbe, hanem "tudják meg, hogy a rákbetegség is gyógyítható", ha azt az esetükben időben diagnosztizálják. Ezen felül, ha valaki elment szűrésre és ott problémát találtak, akkor jusson hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz. 

A Magyar Hospice Alapítvány programja keretében védőnők és más egészségügyi szakemberek - közösségi ápolók, onkológusok, onkológiai nővérek, háziorvosok -, valamint önkéntesek bevonásával segítik a szűréseken való részvételt. Õk speciális képzésen vesznek részt, amely a héten indul - mondta Muszbek Katalin.

Közlése szerint az oktatás középpontjába olyan gyakorlati ismeretek tartoznak, amelyek növelik az orvoshoz való fordulás esélyét, ezáltal javítják az egészségi állapotot és az életminőséget. 

Ezen felül - elsősorban a védőnők segítségével - utánkövetéses vizsgálatot is végeznek majd, hogy feltárják a szegregáltan élők egészséghez és betegséghez, illetve az egészségügyi ellátáshoz való viszonyát. Ennek eredményeit egy publikációban összegzik majd, melynek célja, hogy a tapasztalatok megosztása révén további programok indulhassanak a mélyszegénységben élők segítésére. 

Babusik Ferenc pszichológus a sajtótájékoztatón azt mondta: a hátrányos helyzetben lévők, a mélyszegénységben élők, köztük a romák várható élettartama eleve alacsonyabb, s ha ehhez valamilyen betegség is társul, akkor az életesélyekben akár tíz év különbség is lehet az ország teljes népességéhez viszonyítva. 

Mint a pszichológus kifejtette, a magyarországi cigányság jelentős része emellett "szegénynek számító területen" él. Friss adatok ugyan nincsenek, a legutóbbi országos kutatás 2005-ben készült, ez viszont azt állapította meg, hogy húsz vizsgált belgyógyászati betegségcsoportból tízben a romák betegségaránya legalább kétszerese a teljes népességének, hatban több mint ötszöröse, háromban pedig több mint a tízszerese - tette hozzá Babusik Ferenc.